Eger - hetente kétszer, 1913

1913-03-01 / 18. szám

1913. március 1

EGER. (18. 82.1

o

éves, Kolbenhayer László gyógyszerész 45 éves, Kosik Gyula 22 napos, Sebestény István órás és ékszerész 69 éves, Balog István napszámos 69 éves, Komlósi Sándorné szül. Kántori Ida 41 éves, Rumpellin Pál szabó 83 éves, Vincze Terézia 22 éves, Petróczy Rozália földművesuő 67 éves, Legányi Frigyes nyug. adóhivatali ellenőr 70 éves korában.

Elrendelték a sorozást. Az 1913. évben kiállítandó újoncok megajánlásáról szóló 1912. évi LXX. te. alapján a honvédelemügyi minisztérium elrendelte az idei sorozást. A hivatalos lap közli az összes illetékes hatóságokkal a sorozás előkészítésére és végrehajtására vonatkozó rendeleteket. — A miniszter utasítja a hatóságokat, hogy az ujoncozási hirdetményeket minél hamarább községről- községre kifüggesszék, hogy az ujoncállítás határideje kellő időben közhírré legyen téve. Megjegyezzük itt, hogy Hevesvármegyében az alispán az ujoncizás tervezetét már hetekkel ezelőtt elkészíttette és mint közöltük, az idei sorozás nálunk március 9-én veszi kezdetét és április 22-ig tart. A nyolc sorozási kerületben a sorozásra felhívott I., II. és III. korosztályú védkötelesek száma így oszlik meg: a tiszafüredi járásból 718, az egri járásból 1190, Eger városból 494, a pétervásárai járásból 900, a hevesi járásból 813, Gyöngyös városból 450, a gyöngyösi járásból 1041 és a hatvani járásból 836 védkötelest hívtak föl a járási székhelyeken működő sorozó-bizottságok előtt való megjelenésre.

Apró krónikák. Leégett porcellán raktár. Gyöngyösön, Róth Sándornak az Ujpiacon levő porcellán- és üvegkereskedése teljesen leégett.

A pusztító belső tüzet csak akkor vették észre, amidőn már semmit sem lehetett megmenteni.

— A tari Jegyző bűne, Tar község jegyzőjét: Sulyovszky Gyulát még 1911-ben arra kérte Becze Lajosné, bogy eszközölje ki az öccsének, Molnár Lajosnak nagykorusrását. A jegyző meg is irta a kérvényt az árvaszékhez, honnan hamarosan megjött a válasz, melyben utasí lották a jegyzőt, hogy ebben az ügyben hallgassa meg Molnár Lajos gyámját, Becze Lajost is. Becze azonban már négy évvel előbb kivándorolt Amerikába és igy nem lehetett kihalgatni, ami nélkül viszont, a törvények értelmében, a kiskorút nem lehetett nagykoru- sítani. Sulyovszky úgy oldotta meg a dolgot, hogy az Amerikában levő gyám beleegyező nyilatkozatát kiállította és aláírta Becze Lajos nevét. Ebből a szabálytalanságból bűnpör lett és közokirat hamisítással vádolták meg a községi jegyzőt, mely vád alól azonban az egri kir. törvényszék fölmentette avval a megoko- lással, hogy a jegyző eljárása senkinek sem okozott kárt. A kir. tábla más nézeten volt és a közokirathamisítás bűntettét megállapítva, a vádlottat hat hónapi börtönre és hivatal- vesztésre ítélte. Az ügy a Curia elé került, mely most végérvényesen döntött az érdekes perben, és a kir. tábla Ítéletét megsemmisítve, a jegyzőt fölmentette a vád és következményei alól, mert Sulyovszky elkövette ugyan a közokirathamisítást, hanem eljárásából hiányzott a jogsértő szándék, és a hamis közokirattal

— szegény embereken akart segíteni.

Rövid hírek. A megyei tiszti nyugdijszabályren- delet. Hevesvármegye tiszti nyugdíjszabályrendeletét, mint már jelentettük, a változott viszonyoknak megfelelően, mődosí ani kivánják a tisztviselők. Az alispán által egybehívott tisztikar az uj tervezet szövegezésével megbízott küldöttség javaslatát némi módosítással elfogadta és azt a vármegyének március hó 17-én tartandó közgyűlése elé terjeszti. — Ösztöndíj. Az alispán a vármegyének a községi közigazgatási tanfolyam hallgatói részére alapított évi 100 koronás ösztöndíját az idén Nagy Miklós gyöngyöshalászi tanfolyamhallgatónak adományozta. — Az egri háziipari tanfolyam bezárása. Az egri állami gazdasági népiskolával kapcsolatosan felállított hathetes háziipari tanfolyamot ma délután 3 órakor berekesztették.

A kiállított kosarak és fűzvesszőkből fonott munkák eléggé csinosak.

Cs. kir. szab. Gizella-Egylet kölcsönös élet- és hozománybiztosító intézet 0 cs. és kir. fensége Gizella' főhercegnő védnöksége alatt. — Helyi képviselője Farkas Ferenc Eger, Görög-u. 10. \

Romlott takarmányrópamag. A múlt nyári és őszi szakadatlan e-ők okozták, bogy a répa- magot a legtöbb termelőhelyen nem bírták szárazon betakarítani, hanem ott c-drázott ki a földjén. Az ilyen mag sohasem fog répát teremni; mert nagyobb részben ki sem kel, s ami kevés még kicsirázik, az sem bir elég termőeréllyel, hogy rendes répát fejlesszen, hanem ujjnyi vékonyságú gyökeret fejleszthet c^ak. Ember emlékez jt óta még soha sem került ani-yi megbízhatatlan, gyengén csírázó és kevert répamag forgalomba, mint az idén. Gazdáink helyesen fognak cselekedni, ha répa- mag beszerzése alkalmával a legszigorúbb írásbeli jótállást követelik az eladó részéről, csára- képesség és fajazonosság tekintetében. Ahol nem tartja majd a gazda szem előtt ezen óvatosságot, ott azt kockáztatja, hogy az állattartását katasztrófával határos bajok érhetik. Amint egyébiráut halljuk, a földmivelésügyi mini-zterium szintén készül állást foglalni ez ügyben.

Az aussigi Schicht György r.-t. újabb tőkeemelése. A Schicht György r. t. felügyelőbizottsága tegnapi ülésén elhatározta, hogy rendkívüli közgyűlést fog egybehívni és azon a j denleg 20.000.000 koronát kitevő alaptőkének további 20.000.000 koronával, tehát 40.000.000 koronán való felemeléséhez szükséges állami engedély megszerzését fogja indítványozni. Ezen engedély a szükség által megszabott mértékben lesz igénybe veendő. Egyelőre 10.000.000 korona befizetése van tervbe véve. Ezt a tőkeemelést a forgalom növekedése és a nyersanyag árak emelkedése következtében beállott nagyobb pénz-szükséglet teszi indokolttá.

A Sciicht György r.-t., mint ilyen, 1906 óta áll fenti és akkor 10.000.000 korona alaptőkével alapították, 1910-ben az alaptőkét tíz millió koronáról 20.000.000 koronára emelték fel. — Hogy az alaptőkének jelentékeny felemelése már most szükségessé vált, annak oka abban rejlik, hogy az összes „Schicht-készít- mények“ rendkívül kitűnő voltuk következtében folytonosan növekedő általános kedveltség- nek örvendenek, amit, az összforgalom növekedésén k alábbi tételei fejeznekki a legjobban : az 1908/09. lizletévben eladott „Schicht-áruk“ értéke 37.000.000 K„ 1909/10-ben 48.000.000 K, 1910/11-ben 60.000.000 K., 1911/12-ben 76.000 000 K volt, és a folyó üzletévben az eladott áruk értéke körülbelül 90.000.000 koronát fog kitenni. Eszerint a szükséglet „Schicht- árukban“ (ilyenek: a „Schicht-szappan“, „Ceres- ételzsir“, „Apolló“- és „Elvira“-parfümáruk, „ Asszony dicséret“-mosópor, „Solarin“-fémtisz- tító, „Ceres“-gyümölcsnedvek, „Visan“- és „Domino“-mare'arin“, „Olajok“, „Takarmánypogácsák“, kence, stb.) az osztrák-magyar monarchia lakosságára átszámítva, egy évben fejenbint 2 koronát tesz ki. A gyártott áruk mennyisége meghaladja az évenkinti 130 millió kilogrammot.

Iskolaügy.

Egyetemes tanítógyülés Budapesten.

Ezernél több ember töltötte meg szorongásig Pestvármegye székházának nagytermét vasárnap délután. Magyarország tanítóságának minden árnyalatából összesereglett elkeseredett emberek voltak ezek, akik utolsó tiltakozásuknak akartak kifejezést adni a benyújtott fizetésrendezési törvénytervezet miatt. A vidékről felsereglett tanítóság azt hitte, hogy utolsó felszólalása a törvényjavaslat jogerőre emelkedése előtt ünnepélyes, komoly és méltóságteljes lesz; hogy a kiáltvány, melyet Magyarország tanítósága a nemzet fiaihoz intéz, őszinte visszhangra fog találni.

De azt hisszük, csalódni fog.

Csalódni fog pedig azért, mert ami vasárnap délután Pestvármegye székhazában történt,

az sem a komoly, igazait védő, magyar intelligens tanítósághoz, de még a közönséges utcai elemekből szedett-vedett csőcselékhez sem lenne méltó.

A dolog felháborító és a jobb érzésű magyar tanítóság egyenesen kikéri magának, hogy nevét, presztízsét, komolyságát, a radikális szociáldemokrata irányzat nemtelen eszközeivel bepiszkítsák és a tanítóságot közönséges politikai trükkök slepphordozójává tegyék! A józan gondolkodásúak undorral hagyták el a közgyűlés termét, mert abban Czabán Samu, Tuba Károly és egyéb „szabadgondolkodó“ fővárosi tanítók felszólalásai és hajtogatásai után a teljes anarchia uralkodott.

Nevezett urak és a budapesti Szabad Tanítók Egyesületének utasításai után cselekvő szociáldemokrata és szabadkőműves „vezér11 urak vagy két-háromszáz véresszáju szocialistát csempésztek be a terembe, akik féktelen izgatásaikkal, kritikátlan közbe- és felkiáltásukkal teljesen felborították a békét és elrabolták a tanítóság nyugalmát. Egyetlenegy előadót, továbbá (az említett két hírhedt „tanítóvezért“ kivéve) egy felszólalót tisztességgel meg nem hallgattak, az elnököt piszkos sértegetésekkel illették, sőt a felszólaló nőket it éretlen, ízetlen közbekiáltásokkal zavarták. Az elnökség tanácstalanul állt és nyugalmának legnagyobb megfeszítésével tudta csak megakadályozni azt, hogy Magyarország tanítóságát nem a rendőrség zavarta szét. Két rendőrtisztviselő vezetése alatt ugyan egy csapat rendőr várt a folyosón az asztalnál ülő kapitány jelzésére.

Az ülés három órakor, a megalakuláskor, Moussong Gézát, az Orsz. Tanítószövetség elnökét választotta elnökéül. Első előadó Balogh Károly, nagyváradi igazgató tanító volt, aki nyílt őszinteséggel, bátor — de nem Ízléstelen — szókimondással fejtegette a törvény- javaslat hiányait.

Balogh Károly előadása és határozati javaslatai teljesen fedték az ország összes tanítóságának sérelmeit és kívánságait, melyeket, ha legott határozattá emeltek volna, egy hatásos és méltóságteljes gyűlésről a jól végzett munka tudatában távozhatott volna a tanítóság. Ámde — érdekes: a kijelölt hozzászólók elálltak felszólalási joguktól — mégis szólásra jelentkezett Gzabán Samu, Tuba Károly és egy- pár ismeretlen ur, a hírhedt Uj Korszak favorít- jai. Czabán indítványa abban összegeződött, hogy az ország egyetemes tanítósága követelje az iskolák államosítását az egész vonalon; Tuba Károly pedig azért esdekelt, hogy az egyetemes tanítószövetség lépjen be a szociáldemokraták táborába és írja zászlajára az általános titkos választójogot. Többen csitítani próbálták a kedélyeket, ámde kifütyülték őket s irtózatos ordítással, dübörgéssel követelték a határozat kimondását.

Moussong először Balogh javaslataira vonatkozóan tette föl a kérdést, miket egyhangúan elfogadtak. A másik kettőre nézve óriási zaj közben kijelentette, hogy a rendőrkapitány nem engedi szavazás alá bocsátani. Lett erre olyan kavarodás, hogy minden pillanatban rendőri beavatkozástól lehetett tartani. Szerencsére az elnök a gyűlést hirtelen bezárta.

Messze vidékről felsereglett tanítók megdöbbenve álltak ott és kárhoztatták a történte- , két. „Telve voltunk keserűséggel, pirultunk a szégyentől, amibe a féktelen szélsőségek zavarták a tömeget“ mondotta e gyűlésről egy eiőkelő és országszerte ismert nevű tanító.

Mi pedig csak egy megjegyzést fűzünk az egészhez: Idevisz minden józan elemet, ha