Eger - hetente kétszer, 1913

1913-02-26 / 17. szám

4 EGER. (17. sz.) 1913. február 26. A török nő. Szombaton este a Kaszinó nagytermében Kunos Ignác dr orientálttá a török nö-ről, vagyis inkább a törökök családi életé­ről értekezett 1 koronás belépődíj mellett, amely összeget a török sebesültek segítésére szánta a jó nevű turkologus. Az előadás iránt azonban nem volt. nagy az érdeklődés és igy Egerből csak kevés korona jut a Fényes Kapu birodalma fölött, leáldozó felben levő félhold védelméért megsebesültek nyomorának enyhí­tésére. Persze az előadás címe s^m vonzott. Ki érdeklődik most az „Ezeregy éju meséiben idealizált, az útleírásokból, a néprajzi munkák­ból és a lapok tálcarovataiból azonban igazi reális valóságában ismert török nő társadalmi helyzete iránt? Mikor a padisah országának összeomlásáról vau szó; mikor a rózsabei kék­ből puskapor füst űzi el a rózsák illatát és elnémul a bülbül édes-bús éneke a balált osztó ostromágyúk bömbölésétől; mikor a mec.-etek- ben Allah, a hatalmas, Mohamed, a könyörü­letes, oltalmáért fohászkodik egy haldokló nem­zet: akkor a keleti bárem-élet ezerszer meg­cáfolt romantikája, nem csoda, ha elveszíti a közérdeklődést. Egyébként Kunos Ignác dr. tudásának és a helyszínén szerzett tapaszta­latainak gazdag tárházából merítve tárgyát, kedves, rokonszenves vonásokkal ecsetelte a török nők társadalmi viszonyait, amelyek ko­rántsem olyan rózsásak, amint a regényekből olvassuk, de nem is olyan sötétek, anr'nt a mi knl*ur-viszonyaÍDk szerint elképzeljük azokat. Színes nyelvezettel megírt értelezése nem egy helyen poetilus lírává lágyult, sőt itt - ott a humor is fölcsiHámlott. benne. Az egy órahosszáig tartó felolvasást társasvacsora kö­vette a Kaszinó b>'llárd-szo'ájában. abol Klan- ber Frigyes főreáliskolai tanár pobárköszöntőt mondott a tudós orientalistára, aki érdekes beszéddel válaszolt a szives sz.avakra. Halálozások. Egervárosának egy érdemes polgára hunyt el tegnap este: Sebestény István órás. A boldogult, kinek temetése holnap dél­után lesz, régebben élénk részt vett Eger tár­sadalmi mozgalmaiban s egy ideig tűzoltó- egyesül'tünknek is parancsnoka volt. — Gyön­gyösi Petheö Sárdorné, szül. zádorházi Jetthléry Jozefa szombaton éjjel elhunyt Egeiben. f Ismeretterjesztő előadás. Farkas Alberik ciszt. r. fögimn. tanár nagyérdekű előadását a szikratávíróról nagy és előkelő közönség hall­gatta végig. Beveze'ésében arról szóló*t az előadó, hogy az emberben mindig megvolt a vágy, bogy gondolatait a távollevőkkel közöl­hesse. Itt ismertette az ókori történelemből a tűzzel való jeladást, az optikai tele gráfot. Majd az elektromosság tüzetesebb tanulmányozása alapján 1883-ban Gauss Fr és Weber V. Göt.tin­gerben felállítják az első elektromos telegráf t Zakatolva-dübörögve vitte őket tovább a vonat s messziről már a fi nyes főváros villamos lámpái ragyogtak elő a sötétből. Mindig kö- zelebb-közelebb értek, míg egyszerre csak éles. hosszú fütyülés után berobogtak a vakító fé­nyességben úszó pályaudvar üvegboltozata alá. Esztikét is fölverte álmából a hotelen támadó nagyfvilágosság. Egy pillanatig tétován tekintett szét maga körül, de aztán nagyot sóhajtva kezdte összeszedegetni bomnicskáját. Beukő mester szótlanul elnézegette, mint babrál csomagjaikkal Esztike. Úgy érezt-*, mintha valami kábult álom lepte volna meg; csak akkor tért magához, mikor kiszállva a vasúti kocsiból, ott álltak elhagy.tva, árván, a nagy, zűrzavaros embertömegben. Bizony meglett, komoly ember volt bár, de a torkát a sírás fojtogatta, olyan gyámol­talannak, olyan megnehezültnek élezte a szivét, mint. tizenöt eszteudő előtt, tűikor az édes élete- párját kisérte ki utolsó ú jár *. S ez a uehéz, szorongató érzés csak akkor szállt el a szívé­ről, mikor reszkető ajakkal, csendesen szólt oda Esztikének : — Esztikém, lelkem ! Válts jegyet. . . visz- szafelé. Nem megyünk Amerikába! s 1837 ben készíti Morse, a még most is hasz­nálatos irőgépjét. Az elekuomos szikrát tanul­mányozván, Hertz kimutatta, hogy a leydeni palack, vagy Ruhmkoifl-íée szikrainduktor sziklájának elektron os hulláma minden irány­ban terjed. Marconi 1897-ben már 14 km.-nyíre táviratoz a Bristol csatotuán át; 1901. dec. 17-én a corwalli Pnldhu állomásából az Atlanti Óceánon át — állandó szolgálatra berendezett állomásából — sikerült jelet adn*. Ezt a távol­ságot azóta már felülmúlta a németeknek naueni állomása a maga 5000—8000 km.-nyi hatás­körével. A távolbahatásnál az antennáknak, azaz légvezetéknek jut a legfontm-abb szerep. Evek különböző alakúak rendeltetésüknek meg­felelően; az óceánokat áthidaló állomásoknál drót rendszert és 100—200 méter magas an- tenna-taitó tornyokat találunk. Ezek az an­tennák sugározzák ki a bu lámokat. Minél ma­gasabb a feladó állomás antennája, annál na­gyobb a hatásköre. A felvevő állomásnak leg­fontosabb része a hullámjelzö, koherer. Ha a koheretnek áramkörébe elektromos csengőt kapcsolunk, akkor az az elektromos hullámok érkezésekor megszólal. Újabban a telefont hasz­nálják a drótnélküli sürgi nyök felvételere, mert az egyszerűbb. A légvezeték olyan elhelyezesd, mint a feladt nái Gyors hírszolgálat a dróttalan által válik lehetségessé; az egységes, pontos időt szikratávtrat közli az órákkal A zivatarok játása, északt sarkfény, a föld belsejének ku­tatása stb. mu'atják használhatóságát a szá- raztóldön L* wy göttengeui tanár 12% ólom- tariamat tudott vele kimutatni. A jelek tova­terjednek a földön, a földben, vízben és a levegőben. Lehet jelt adni tenger alatt járónak, bányákba és a levegőbe. A franciák szerelték lei eisoiirk az aeroplant szikratávíróval. A vo­natok Cnicago és Ntw-York között ily állomá>t visztek magukkal, úgy. hogy a robogó vonat­ni 1-hét sürgönyözni. A hajók naponkint 2 — 3 órán át az „újság* híreket veszik fel, a hajón megjelenő újság számára. Ha valamely hajó veszedelembe jut, akkor ennek segélyével hivja fel a hajókat és kér segítséget. A Titanic bor­zalmas katasztlófája mutatta legjobban, mit ki szűnhet, az emberiség Marconinak. Valóban megérdemli a „legnagyobb életmen ő“ — nevet. A föld* n létező 2000 állomás működését sza- hályo'za a i esonancia, az összehangolás. Csak összehangolt állomások tudják egymás jeleit határozottam élesen felfogni. A haladás újabb staöiumát, jelentik az éneklő szikrák, melyek rende- zenei hangot adnak és ennek megfele­lően lehet a felvevő állomáson lehallgatni. — A telefont szintén felszabadították a drótveze­ték alól s már Róma és Tripoüsz között drót­talan telefonon sikerült beszélni, Californiában pedig 550 km. távolságra tudtak igy társalogni. — A lendületes befejezés után sikerült kísér­leten szemléltette a radiotelegraf működését az előadó, kit a hálás köz.önség lelkesen meg- élj>nzett szép és tanulságos előadásáért. Uj mozgókép-otthon Egerben. Em’ítettük már, hogy öt előkelő iparosunk megvette a Széchenyi-utca Hartl-féle házat. A konzor­ciumba (Balkay Béla, Kálmár Gáspár, Károly János, Strausz Sándor és Tóth Ágoston mellé) hatodiknak belépett a Kér. Iparoskor. A nyáron egy teljesen modern, mindenféle egészségügyi, szépészeti és közbiztonsági követelménynek megfelelő mozgókép-szinházat létesítenek eb­ben az épületben. Mi csak örülni tudunk e vállalkozásnak, mert a Kér. Iparoskor múltja és szelleme kezesség le-*z arra nézve, hogy a mozi láz nem lesz egyúttal az erkölcsi irány­zónak megrontója. A Kér. Iparoskor józan cenzúráját eddig is elismeréssel láttuk és ez­után is joggal reméljük. Ipari tanfolyamok. Az 1913—1914. évben tartandó ipari továbbképző és vándortanfolya­mokra nézve a miskolczi Kereskedelmi és Ipar­kamara azt javasolta a m. kir. techologiai múzeum igazgatóságának, hogy Egerben építő­ipari, ipari számtan és mértan, könyvvezetés, üzleti fogalmazás, női szabó-tanfolyam, mérleg­javító, bútorasztalos ipari kikészítő, épületasz­talos és épületlakatos tanfolyamokat: Gyöngyösön cipészipari, férfiszabó, üzleti fogalmazás, ipari számtan, mértan, építőipari tanfolyamokat; Hatvanban cipé-zipari, férfiszabó, iptri számtan, mértan, üzleti fogalmazás; Pásztón és Tiszafüreden pedig ferfiszabó és cipeszipari tanfolyamokat rendezzen. Felülfizetés. A Hevesmegyei és Egervidéki Nőegylet által f. hó 3-án tartott jelmez-estélye alkalmából felülfizettek: Szmrecsányi Lajos 50 K, Foltin János, Cs-*kó Gabor 20—20 K, Stészél N. dr. 12 K, Bjgovcsevicb Róbert, Rtdárcsik Imre, Wolff Kárclyné, Jankovics Dezsöné, Udvardy László dr., Ftcz re József, Légmán Imre 10—10 K, Ádám Bertalan 8 K, Jtlek Kát oly 5 K, Dobrányi Lajos, Miskovics Flóris dr., Maczky György, Remenyik László, dr. Hibay Györgyné, Gyóilí Kálmán, Lipcsey Peter dr., Pillér Ede 4-4 K, Melót de B-au- regard Károly, Vigh B lané, Maczky Géza, Pető István, Heringh lnuéué, S/.a bő Károly né, özv. Misik Janoené, Ficzere Béta, Dambrovszky Imre, Barthos Károly, Dutkay István, Dutkay lstvanue 3—3 K, Isaak Gyula, Basa Ádam, Kövér László, özv. Eperjes*.} Sáiidorné. Kton- berger József, özv. Martinovich Lászióne, Ar- nóthfalvy N., Müler F reue, özv. Cziugell Lászlóné, Útban Mii.ály 2—2 K, Pmnk Sándor, Józsa Tivadar 1 —1 K. Foganjak a nemesszivü adatozók az eg> let hátas köszönet ét. A rendezőség. Tavaszi vásár. A miskoiczi Kereskedelmi és Ipái Kamara értesíti az ei árkéneket, hogy a Budapesten minden év tavaszáu rendezni szokott Tavaszi Vnsárt ez évtol Kezdve a buda­pesti Kereskedelmi es Iparkamara veszi gon­dozása alá. Az a célja a Kamatának, hogy a Tavaszi Vásárt olyan bevásárlási forrása fej­lessze, mely lelesiegessé tegye a nagy külföldi bevásárlási utazásokat. A vasáron az iparosság bemutathatja áiuit es újdonságait, s összeköt­tetésbe léphet az egész m*gy*r kereskedő vi­lággal. Ezt az újítást tehát a Kamata melegén ajánlja a keresk*dö és iparos közönségnek. A vásáron való részvétel m<dozatairól egyéb­ként felvilágo-ításr nyújt a budapesti keres­kedelmi és iparkamata áruminta vasárosztálya. (Budapest, IV.. Irányi-utca 21. sz.) Rövid hírek. Népkönyvtár, A f ddmívelésügyi miniszter a paiadi Földmíves Olvasókörnek egy 104 kötetből álló népkönyvtárt és a hozzávaló könyvszekrény beszerzésére 20 koronát enge­délyezett. — Cégtörzskönyv. Az egri kir. törvény­széknél vezetett cégtorzskönyvbe januar hó folyamán uj cégbejegyzés nem történt. Törlést sem eszközöltek. — Csőd. Rosenfeld Herman mezőtárkányi kereskedő vagyonára nyitott c-őd megszűnt. — A számoló-gép. Gyöngyö-ről jelen­tik, h"gy a város az ottani számvevőség ré­szére egy Burrough féle négy oszlopos számoló­gépet szerzett be. A géppel összeadási mun­kálatokat végeznek. — A szegényekért. Hatvani Hatvany-D*-utscb Sándor bár** halá'a alkalná- ból, az elhunyt temetése napján 12.000 koronát osztott ki a gyászoló család a szegények kö­zött, mely összegből a ha'vani szegél yeknek 2000 korona jutott. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) íven­ként 5 filléréit bekötve is kaphatók az érseki líceumi könyvnyomdában. Szerkesztői üzenetek. A város érdeke. A cikkét nem közölhetjük, de meg fölöslegesnek is tartjuk. Leg en meggyőződve, bogy ha valóban azt kívánja a város érdeke: az történik és úgy történik. Minek zörgessünk tehát nyitott kapun? Ez nem lenne illendő dolog. — M. Fog ra*. Megjött és sorra ke­rül. Üdvözlet — A. R. Balassagyarmat. Reméljük, hogy érveink alaposságát be méltóztatott látni. Amennyire csak a körülmények engedik, mindenkor szives készséggel állunk rendelkezésére. Tisztelettelteljes üdvözlet. — S. M. M. Buda­pest. Az üdvözletét köszönettel viszonozzuk és egyelőre szives türelmet kérünk. — Kiváncsi. Sz. A. ur nincs a> lapunk kötelékében. ————n— Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceimi nyomda. Eger, 1913. Az érseki lieeum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom