Eger - hetente kétszer, 1913

1913-02-12 / 13. szám

1913. február 12. EGER. fi3. sz.) 3 Özv. Fehér Kálmánná kérelmére az általa bérelt bolt helyiségnek átalakítását mellőzik. Az esküdtszéki tagok összeírásához Fógel Ágos­ton és Okolicsányi Lajos városi képviselőket küldötték ki. A közutakra szükséges kavics- fedőanyag szállítását öt évre Reiner Soma vál­lalkozóra bíztak, Hollender Barnát egyezséget ajánlott a köztérbérlete ügyében indított per elsimítására. Az ajánlatot nem fogadták el. A Farkasvö gy-utcában 488 korona költség­gel közkutat létesítenek. A lakosság hozzá­járulása 100 korona. A Baromvásár-téren levő hídmérleget 325 kor. költséggel átalakítják. Az 1912. évi pusztagazdai számadásokat elfo­gadták. A Vécsey völgyben és Szépasszony- völgyi-utcában levő muukásházhely-k bérbe­adására bizottságot küldöttek ki. Ezeket a házhelyeket eladják s igy a bérlet csupán egy évre köthető. Özv. Túrái Jánosné, hegyőr öz­vegyének 50 kor. segélyt adományoztak. A Cifrakapu-utca elejének aszfalt gyalogjáróval való ellátását elrendelték. A számvevőség az adókivetési munkálatokhoz kisegítő munkaerőt kért. Nem engedélyezték. Gáspár István egri rk. tanító a varos kötelékébe való fölvételét kérte. Kérését teljesítették. A közgyűlés még 14 illetőségi ügyet in­tézett, el és ezzel véget is ért. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfóu, február 10-en, délelőtt rendes havi ülést tartott, amelyen a távol levő főispán helyett Majzik Viktor alispán elnökölt. Az ülés rövid volt és a szokásos havi je­lentések felolvasásával kezdődött, amelyek so­rán konstatálta a közigazgatá-i bizottság, hogy a vármegye közigazgatásában január h<> folya­mán nem merült fel semmiféle kiemelkedőbb mozzanat. Napirend előtt szót kért Széky Péter dr. kő/.igazgatási bizottsági tag és megköszönte a bizot'Ságnak a múlt ülésben nyilvánított meleg, rokonszenves elismerését, amellyel hosszú időn át viselt gazdasági előadói működéséért meg­tisztelte. Következett a napirend. A jövő havi ülést március 10-re tűzték ki. A recski orvosi kör székhelyét Recskről visszahelyezték Párádra, ahol az uj beosztás előtt eredetileg volt s a poroszlói orvosi kör járulékainak arányát újból megállapították. Tudomásul vették, hogy Amerikába való kivándorlásra 30-an, illetve hozzájuk tartozó családtagjaikkal együtt 59-eu kértek és 23 au kaptak útlevelet. Az egereseim dinamit-lopásokra vonatkozó interpellációra válaszolt az alispán. A lopás nem olyan nagymérvű, mint hitték. A csend­őrség 11 tettest nyomozott ki, akik kisebb mennyiségű dinamitot loptak a bányából, hogy a karácsonykor és a szilveszteri hálaadáskor náluk szokásos lövöldözéseket megtehessék. A három gyerek megsebesülése igaz, de ez az ő saját hibájukból eredt. A megtorló eljárás a dinamit-tolvajok ellen folyamatban van és a bányaigazgatóságot felhívták, hogy fokozottabb mértékben ügyeljen dinamit ké-zletére. Választójogunk reformja. M. K. dr. Aki haragszik, annak nincs igaza. Az igazság kereséséhez, s még inkább megtalálá­sához higgadtság kell. Ezért a Hevesvármegyei Hírlap legutóbbi számának vezércikkére higgad­tan, csak az érvekre,* s Ismét csak érvekkul fo­gok válaszolni. Hogy ehhez jogcímet kellene igazolnom, azt meglepetéssel olvastam! * * * • Ez okból egyáltalában nem válaszolhatok K. V. dr. tisztelt barátomnak ugyancsak a fent idézett számban megjelent cikkére. A szövetkezett ellenzék választójogi javas­lata, s az egri jogakadémia tanári karának többsége által elfogadott memorandum között mé/yenjáró érdemi külöubség van. Ezt a különb­ségeit röviden abban foglalhatom össze, hogy a szövetkezett ellenzék javaslata miuden pont­jában jóval nagyobb — habár végeredményében még mindig kevés — garanciát nyújt a vála-z- tók politikai érettsége és megbízhatósága te­kintetében, mint a memorandum. 1. A szövetkezett ellenzék javaslata az elemi is­kola 6 osztályának elvégzését követeli meg. A memo­randum a magyarul Írni-olvasni tudást. A kenő közt külöubség van tartalmilag és formailag. Tartalmilag az a különbség, ami a több és a kevesebb között. Aki az elemi iskola 6 osztá­lyát elvégezte, az igmis tud magyarul Írni- olvasni. De ha valaki magyarul Írni olvasni megtanult, akkor még igen fajdilmasan nélkü­lözheti azokat az elemi műveltséghez szükséges egyéb ismereteket, amelyeket az elemi iskola az irás-olvasás megtanításán kívül nyújt. Formailag az a különbség, hogy a magya­rul Írni olvasni tudás követe'ménye — miként előbbi cikkemben kimutattam — szakítás a ma­gyar tradíciókkal, szakítás a magyar nemzeti állam azon alapelveivel, hogy e hon mii den polgára nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül polgári és politikai tekintetben egyenjogú (1868: XLIII.). — Ha ellenben az elem' iskola elvég­zését követeljük meg, ebben a formában tradíci­óink és a nemzetállam elvének sérelme nélkül, a nemzetiségek provokálása és irritálása nél­kül a m gyár nyelven való Írni és olvasni tu­dás is benne foglaltatik. Igaz, hogy a memorandum szól egy helyen az elemi i>kola elvégzéséről is. De nem mint a választói jogosultság feltételéről. A memo­randum szerint a választói jogosultság feltétele egyelőre az irni-olvasni tudás; 10 év múlva a magyarul íi m-olvasni tudás. Az ideiglenes fel­tétel mellett fel van említve az elemi iskola sikeres elvégzését tanu-ító végbizonyítvány i-, mint az rni-oivasni tudás igazolásának technikai eszköze. De a memorandum lentebb vegieg-s feltétel gyanánt többet kivan: a magyarul irni- olvasni tudást, ami bizonyuyal Jóval több az elemi iskolai végbizonyítvánnyal is igazolható irni-olvasni tudásnál, de jóval kevesebb az elemi iskola sikeres elvégzésénél. 2. A szövetkezett el'enzék választójogi javaslatának második gerince az állandó lakás követelménye. Az állandó Ukás azonban kettőt jelemh-t. Jelentheti először is a lakóhely állandóságát, mely esetben azt kell kimutatni, hogy a választó ugyanazon községben (vagy választókerületben) lakott bizonyos időn át. így Franc aors'ágban, Olaszországban, Belgiumban, Ausztriában sib. Jelenthet másodszor lakáscenzust, mint Ang­liában, ahol bizonyos nagyságú es milyenségű lakást kell kimutatni, amely lakásból a kulturnivóra lehet következtetni. Az egyesült ellenzék javaslata a lakás­cenzust — a vagyoni cenzus egy nemét — fo­gadja el. Hogy ez az angol utánzat, a mi városaink nyomorúságos lakásviszonyai mellet', miért nem alkalmazhat, azt itt m ist nem fej­tegethetem. Dj az tény, hogy az egyestilt ellen­zék lakásceezusa az általa annyira protegált munkásosztály választói jogát alaposan — talán túlságosan — m-gszoríuuá. Ezzel szemb-n a memorandum feltételei között s/^repl ■ állandó lakás világosan csak a lakóhely állandóságát jelenti. Ezt bizonyítja első so ban az, hogy az általános feltételek között szerepel, míg a lakáscenzusnak a különös fel­tételek között volna helye; másodszor a me­morandum indokolása, amely az állandó lakás követelményével „a flottans népelem zavaró be­folyásának kizárását“ célozza; harmadszor a Hevesvármegyei Hirlap fent idézett vezércikke, melyben a memorandum szerzője ezt mondja: „A magyarság fölénye szempontjából az állandó lakás kelléke nagyobb jelentőséggel nem bir.“ Hí azomban valaki azt vitatná, hogy a memorandum „állandó lakás“ követelményében a lakás-cenzus is éppen úgy benne vau, mint az irni-olvasni tudás követelményében az elemi iskola sikeres elvégzése, akkor az egyesült ellenzék javaslata még mind g úgy viszonvlik a memorandum javaslatához, mint a Jóval több a jóval kevesebbhez, mert a memorandum ekkor is bármilyen nagyságú és minőségű állandó lakást ele­gendőnek tartana a választói jogosultsághoz, ag egyesült ellenzék ellenben csak annak adna választói jogot, aki „legalább egy szobából és konyhából, illetve konyharészböl álló, vagy legalább 14 napi felmondáshoz kötött állandó lakással bir.u — Ez tálán csak mégsem mindegy! 3. A szövetkezett ellenzők javaslata na­gyobb garanciát nyújt abban is, hogy az uj honpolgároknak 10 éven át nem ad választó­jogot. A memorandum szerint pedig a még nem asszimilálódott, történeti tradícióinkkal össze nem forrott, még megbízhatatlan uj honpolgárok azonnal válasz'ók lehetnek. Erre a Hevesvár­megyei Hirlap vezércikke azt mondja: No már ez csak nem minősíthető érdemi különbségnek !! 4. A titkos szavazást a memorandum me­reven, azonnal, — a szövetkezett ellenzék fokoza­tosan, a választókban megállapítható garanciákkal egyensúlyban akarja megvalósítani. Hát ebben az okos önmérsékleten nyugvó fokoza­tosságban van az egész különbség köztünk: az általá­nos választói jog ellenzői és hivel között. Akinek az általános választói jog nem kell, az bízót yos cenzust követel meg, amely­ből a választó politikai érettségére és meg­bízhatóságára lehet következtetni. Ha azonban a kultúra terjedésével elkövetkezik az az arany­kor, amikor ezt a cenzust minden államp dgár ki tudj» mutatni, vagyis amikor a cenzuson alapuló választói Jogot a nép általános politikai érettsége álta­lánossá teszi, akkor ennek az ideális állapotnak az általános választói jog legelszántabb elvi ellenzői D szívből fognak örvendeni. Körülbelül ilyen a különbség a szavazás titkossága kérdésében a szövetkezett ellenzék és a memorandum álláspontja között. A memo­randum azonnal akarj i a titkosságot, tekintet nél­kül arra, hogy népünk műveltségi és megbízhatósági foka nyujt-e ehhez biztos támpontot, vagy sem. A szö­vetkezett ellenzék pedig az irni-olvasni tudók aránys/ámának emelkedésével párhuzamosan, fokozatosan akarja a titkosságot majdan kiter­jeszteni. . . Lehet, hogy erre a Hevesvármegyei Hirlap tisztelt cikkírója ismét azt fogja mondani, hogy n-m siket ült bebizonyítanom, hogy az egyesült ell-nzék és a memorandum javaslata közö't érdemi eltérés van. De az is lehet, hogy mások másképen fognak vélekedni. Azt pedig szívesen konc dá om ismét, — úgy látszik erre a t. cikkíró súlyt helyez, —' hogy az ellenzék a me- mora' dutnban javasolt 24 eves korhatárt „be- tüszerint" magáévá tette. Még azt sem keresem, vájjon *z ellenzék ezt a feltételt nem köze­lebb kapta-e a Kristtffy, vagy az Andrássy javaslatában. * * * A memorandum javaslata tehát középen áll a szőve1 kezett ellenzék és a Kristóffy ja- Vasla'a között. A szövetkezett ellenzék garan­ciáinál jóval kevesebbet nyújt, Kris'őffy javaslatától pétiig übban tér el, hogy a magyar nyelven való irni-olvasni tudást, és az állandó lakást követeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom