Eger - hetente kétszer, 1913

1913-02-12 / 13. szám

Biőiizetési árak: Egész évre.. .. 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a la?} szellemi részét illető közlemények ■ intézendők. ■■■■■■■ Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. - 13. szám. -..-= XXXYI. ÉVFOLYAM. S zerda, február 12. lyek soha el nem mosódnak: — minden elő­képzés nélkül bocsájtbató az alapszabálya­inkban foglalt munkára . . .“ Lelkesedő reményt öntött a lelkekbe ér­sekünknek az a kijelentése, hogy a maga ré­széről mindent elkövet, áldozatokra is kész, hogy olyan intézmény létesüljön, mely Egernek — mint a múltban is sok nemes ügyben — büszkeségére, dicsőségére váljék. Öukénytelenül is felzugott azután a taps, midőn főpásztorunk befejezte beszédét: „Bíznunk kell, hogy elérjük a nemes célt. Hiszen az intézmény fővédője koronás királyunk, legfőbb támogatói a kormányok és munkánkban az en^beriség őrangyalai segíte­nek: hogyne várnánk tehát eredményeket!?“ Maxintsák Gyula dr. titkári jelentéséből ki­tűnt, hogy az 1912. jul. 7-én tartott alakuló választmányi ülés óta 35 esetben 43 fiatalkorú bűnösnél végzett az egyesület környezet-tanul­mányt s látta el a főtárgyalást. Az egyesület­nek van 10 alapító, 26 rendes, 19 pártoló és 46 működő tagja, de a vasárnapi gyűlés is több tagot vett föl. Székely János pénztáros jelentését tudo­másul vette a választmány és kimondotta, hogy a tagsági dij fizetésének kötelezettsége 1913. Január 1-én kezdődik s a befizetés megkönnyí­tésére postautalványokat küldenek a tagokhoz. Elnöklő érsekünk indítványára megkeresi az egyesület a törvényszéket és a megye te­rületén lévő járásbíróságokat, hogy a Patronázs működéskörébe tartozó esetekben idejekorán forduljanak az egyesület vezetőségéhez, hogy az előkészületre és a teendők alapos végzésére legyen idő. Mintán elnöklő Szmrecsányi Lajos érsek biz­tosította a választmányt, hogy az elnökségben mindenkor meglesz a készség az érintkezésre és tárgyalásra, amikor csak annak szüksége mutatkozik, — kimondották, hogy a legköze­lebbi választmányi ülést a közgyűlés előkészí­tésére hívják össze. A választmány az elnöklő főpásztor lelkes éltetésével oszlott szét. A társadalom önvédelme. — A Kát. Patronázs-egyesület választmányi ülése. — Vasárnap délelőtt 11 órakor megtelt a vármegyeház kisterme Eger legelőkelőbb höl­gyeivel és férfiaival, kik a Kát. Patronázs- egyesület választmányi ülésére sereglettek össze. A gyűlést pontban 11 órakor nyitotta meg Szmrectányi Lajos érsek, az egyesület el­nöke s melegen üdvözölte a nagy számban egybegyült tagokat, kik megjelenésükkel bi­zonyságot szolgáltattak arra, hogy a Patronázs eszméje szivükhöz forrott és annak ügyét sze­retettel, buzgalommal hajlandók felkarolni. Az üdvözlés után általános figyelem kö­zött mondott egy mélyen szántó, irányító esz­mékben gazdag beszédet, amelynek gondolat­menete körülbelül a következő: . . . Igazuk is van, mikor a Pat­ronázs eszméjét szeretettel, buzgalom­mal hajlandók fölkarolni, mert az újabb kor társadalmi mozgalmai között alig van időszerűbb és üdvösebb intézmény, mint éppen ez. Nagyon időszerű kivált manapság, midőn annyi bizonyíték van arra, hogy a műveltségben igen nagy a haladás, de e haladással nem tartott lépést a lelkek, a szivek kiművelése. Igen sokan nem tudnak elhelyez­kedni a haladás szélesre taposott ország­úján; visszaélnek a kultúra legbecse­sebb kincseivel, különösen pedig az ember legértékesebb javával, a szabadsággal. Az emberiségnek e széles rétegéből kerülnek ki azután azok a sajnálatra- méltó egyedek, akiknek érdekében világ­szerte megalakultak a Patronázs-szer- vezetek. Kétségtelen, hogy e szervezetek létrehozásában legerősebb rugó az a gondolat, mely az állami igazságszol­gáltatásban mindinkább háttérbe szo­rítja a megtorlás, a büntetés szigorát és utat nyit a megbocsátás elemeinek; az a gondolat, hogy akik gyengeségük folytán megbotlanak s kárral fenyegetik a társadalmat, első sorban pedig ön­magukat: megmentessenek a társada­lomnak, első sorban pedig önmaguknak. A Patronázs-egyesületek irányzata ezekben a forrásokban keresendő, me­lyeknek végső oka után kutatva — a szeretetet ismerjük fel. Felismerjük itt azt a fenséges, az egész világot átfogó szeretetet, amely az evangéliumban je­lent meg s a tévedt nőnek, a minden elégtételadásra késznek, büntetését — feltartóztatva a megkövezni szándékozó kart, — elengedte azzal az egyetlen egy föltétellel, hogy bűnös életét meg­javítja. Az örök szeretet, melyben az örök igazság nyilatkozik, már évszázadokkal ezelőtt ezért keresett összeköttetést a börtönben szenvedőkkel s ezért alakul­tak egész szerzetesrendek, melyek leg­főbb életcélul azt tűzték ki, hogy a bűnös embernek könnyebbé tegyék bün­tetésének elszenvedését és számukra a jó útjára való térést lehetővé tegyék. Á keresztény szeretet, amely egy­szer már átalakította a világot, újból kilátást nyújt erre a reményre, mert mindenüvé magával viszi az áldozatra- készséget, a legszebb és legnehezebb alkotásokra való képességet. És a mi önként vállalt munkánkhoz nagy alkotó­erőre van szükség, mert nagy felada­tunk a legnagyobb önmegtagadást, a legönzetlenebb önfeláldozást kivánja a társadalomtól! Midőn ugyanis a bün­tető igazságszolgáltatás elégtelennek tartja magát e nemes feladat teljesíté­sére, a Patronázs intézménye közszük­ségletet tölt be, mert általa önmagát védi a társadalom. És mivel ebben a tevékenységben a szeretet a mozgató erő, áldozatos munkánk a legszebb ki­látásokkal biztat . . . Meggyőzően vázolta ezután azokat a ne­hézségeket, amelyek a Patronázsnak útjában állanak úgy a megelőző, mint pártfogó teendői­nek végzésénél, sőt a környezettanulmánynál is; hangsúlyozta a komoly megfontoltságot, a tapintatot, amelyek éppen olyan fontosak e nagylelkű vállalkozóknál, mikéat a tervszerű önképzés. Lelkes éljenzéssel fogadták az érseknek azt a kijelentését, hogy az egyesület számára, mihelyt módjában lesz, helyiséget rendez be, hol a tagok — kurzusok hallgatása, személyes érintkezés, fontos kérdések megvitatása, oktató célú felolvasások tartása és meghallgatása, vala­mint szakszerű könyvtár használata által — készülhetnek elő nemes munkájukra. „E szorgalmas előkészület alól — kö­rülbelül igy folytatta az érsek — vélemé­nyem szerint csak egy osztály menthető fel: a női osztály, mely azt a nagy kincset, az anyai szeretet, — akár volt módjában gya­korolni, akár még csak lesz reá alkalma — a Teremtőtói leikébe oltva kapta. Az az anyai szeretet, mely minden pedagógiai kép­zés nélkül képes csodákat művelni — s mely mindnyájunk lelkében hagyott nyomokat, me­Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Eger város képviselőtestülete szombaton délelőtt 10 órakor, Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklésével rendes közgyűlést tar­tott, amelyen a 200 városi képviselőből — való­színűen a napirendre tűzött fontosabb közügyekre való tekintettel, — a későn jövőket és korán távozókat és beleszámítva, részt is vett vagy — 32 érdeklődő. A közgyűlést napirend előtti előterjeszté­sek előzték meg. Az elnöklő polgármester mindenek előtt részvéttel emlékezett meg Orosz Kálmán vá­rosi képviselő elhunytáról. Azután a Lance- lotti és Kiszely-féle alapítványok kamatainak kiosztásához megbízottak kiküldését kérte. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom