Eger - hetente kétszer, 1913

1913-12-17 / 101. szám

L 2 EGER. (101. sz.) Rendkívül nagy haladást tett a Nép- szövetség Gazdasági Irodája. Pályadíjat tűzött ki a többtermelésre, külön fü­zetet adott ki a műtrágya ismertetésére és igen nagy eredményt ért el a búza­termelés fokozása terén. 400 ember­nek adott tanácsot gépvásárlási ügy­ben, 26 nagyobb és igen sok kisebb gépnél pedig maga közvetítette a vételt és ügyelt tagjai érdekeinek lelkiisme­retes megóvására. Ennél is nagyobb fejlődésről tesz tanúságot a Gazdasági Irodának Biztosító Osztálya, mely a hozzáfordulóknak legteljesebb megelé­gedésére intézte az összes neki fel­ajánlott biztosítási ügyeket és nagy sikerrel szervezte az egész országban a maga képviseletét. Igen biztató jelek engedik remélni, hogy a Népszövetségnek hazánkban két- ségbevonhatatlanul legnagyobb arányú népvédő, oktató és támogató munkás­sága helyenként és országosan is meg­termetté és évről-évre még nagyobb mér­tékben fogja megteremni a maga gyü­mölcsét. Az az állampolgári iskolázás, melyre füzetei, röpiratai, gyűlései által törekszik, meg fogja hozni azt az eredményt, hogy a katolikusok helyes szempontok szerint fogják megitélni a politikai eseményeket és szavazatukkal azokat fogják támogatni, kik a kato­licizmusnak az ország s az állam ér­dekével mindig megegyező igényei és szükségletei szerint kívánnak politikát csinálni Magyarországon. A gazdasági, kereskedelmi, ipari ismeretek elterjesz­tésével el fogja érni azt, hogy népünk nemcsak dolgozni tud majd jól és szor­galmasan, hanem munkájának gyü­mölcsét is teljes egészében csorbíttat- lanul és megvámolatlanul fogja élvezni. A jogi védelemmel és törvényismerettel, amellyel támogatja és felruházza tag­jait, azt fogja elérni, hogy tagjai ön­tudatosan és biztonságban járnak majd kenyérkereső munkájuk után, nem lé­vén kitéve annak, hogy az erősebbek és furfangosabbak kihasználják a tör­vényben való járatlanságukat és bajba sodorják. A Népszövetséghez nagy reménye­ket fűznek a magyar katolicizmus hi­vatott vezetői. Joggal ismerik el s nyíltan hirdetik róla, hogy a legerősebb, leg­jobban megalapozott s legjobban fejlődő katolikus szervezet az országban, mely mindenképen méltó a támogatásra. Megyegyülés. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn, december hó 15-én, délelőtt ‘/all órakor rendes évnegyedes közgyűlést tartott a vár­megye székházának nagytermében és délután 1 óráig, tehát harmadfélóráig tartó tanácskozás útán az 519 tárgyból álló egész napirendet letárgyalta. A közgyűlést ezúttal Majzik Viktor alispán vezette, mert Kállay Zoltán dr. belső titkos ta­nácsos, főispán, egészségi okokból elutazott Egerből. Azonban akik viharos politikai jele­neteket vártak ettől a közgyűléstől, nagyon csalatkoztak. Az időjós politikai levelibékák ugyanis a gömöri átírat kapcsán a sajtó- és az esküdtszéki törvények ügyében a politikai pártok erős összecsapását jósolták. Az össze­csapás azonbau elmaradt. Az átiratot egy­szerűen tudomásul vették és ha véletlenül az egri kir. törvényszékhez vivő aszfalt-gyalog­járó kérdése nincs napirendre tűzve és a tör­vényhatósági bizottság virilis tagjainak be­mutatott névjegyzéke körül nem keletkezik egy kis jogászi vita az ügyvéd-megyebizottsági tagok között, bizony ez a közgyűlés a lehető legszürkébb egyhangúságban pereg le a napi­rendről. így sem volt valami jelentős az érdek­lődés. A kir. törvényszék aszfaltját úgy intéz­ték el — egyhangú határozattal — ahogyan a város kívánta és ahogyan az egyetlen fel­szólaló, Alföldi Dávid dr. kívánta. A virilisek névjegyzékét pedig úgy intézték el — 91 szó­val 85 ellenében névszerinti szavazással — bekben pedig, vagy a’ hol az épület erőtlensége miatt a’ padláson nem volna lehetséges, a’ ház kapuja mellett, vagy más alkalmatos, és könnyen hozzá férhető helyen egy, vagy az épületnek nagysága mivolta szerint több, a’ felálló Tűzi Comissió által meghatározandó számú víz ká­dakat, vagy más ollyas edényeket mindenkor tele vízzel ’s jó állapotban tartani, azokat, mely- lyek szabadon az udvaron állanak legalább min­den Holnapban egyszer, a’ többieket, mellyek a’ ház padgyán tartattnak, minden Esztendő­ben Mártziusban fris vizzel tele tölteni; Télben pedig a’ kívül állókat a’ fagy ellen trágya fe­déssel oltalmazni. A’ ki ezen Rendelést által- hágja, 10-tűl fogva 25. forintig való büntetéssel, bézárással, vagy testbéli fenyítékkel-is múlha­tatlanul büntettettni fog. 26-szor A’ Tűzi Comissárius, kinek Sza- kaszszában tűz támad, kötelessége, először-is a’ tűznél megjelenni, hogy rendeléseket tehessen, a’ Lakosokat a’ szabott Rend szerint kötelessé­gekre szoríthassa, és mindeneket a’ tűznek men­nél serényebb eloltására kormányozhasson. A’ többi Szakaszbéli Comissáriusok pedig, kik a’ tűztűl távúlabb esnek, tartoznak a’ kirendeltt helyeken azonnal megjelenni, a’ Lakosokat rész szerint a’ tűzhöz küldeni, rész szerint pe­dig a’ szükséges víznek és óltó szerszámoknak öszve hordására ösztönözni, de egyszer’smind arra-is szemessen vigyázni, hogy ha talán a’ szél, vagy egyébb szerencsétlen eset miatt a’ tűz meszebb is terjedne, az oltásra szüksé­ges segedelem azon szempillantatban kéznél lé­gyen. E’ végre minden Comissárius a’ maga Szakaszszábúl bizonyos számú embereket víz edényekkel, tűzi Tsáklyákkal, ’s Lajtorjákkal ké­szen tartson, hogy így akár egy, akár más eset­ben, a’ hol legszükségesebbnek, láttya a’ szeren- tsétlenséget megelőzhesse. 27- szer Minden házi Gazda köteleztetik arra: hogy házánál Létrát, Kupát, vagy Rotskát tartson; ezen kívül pedig egy Lámpást-is, mely- lyet tűz alkalmatosságával egy átallyában min­denütt az ablakban kiakasztani kötelessége lé­szen, hogy így ez által az útzák megvilágosít- tattván, a’ vízhordó Szekerek, és a’ segítségre siető emberek bátorságossabban járhassanak. Ja- vasoltatik mindazonáltal az-is: hogy Gyúlás al­kalmatosságával az házak emberek nélkül ne hagyattassanak, hogy a’ történhető szerencsét­lenség könnyebben eltávozhasson. Ezek iránt pedig az I-ső Táblán Név szerint kijegyzett Comissáriusok Fertállyaikban vigyázatokat, és rendeléseket tenni köteleztetnek. 28- szor A’ Depositóriumokhoz a’ 2-dik Táb­la szerint rendeltt Comissáriusok a’ tűzi szer­számokat, és edényeket tisztán, és jó karban tartani, azokat próbálgatni, ha hibások volná­■ nak, reparáltatni; valamint a’ 4-dik Táblában I kirendeltt vízi Puskáknak Fő Inspekcióra-is a’ 1913. december 17. ahogyan Alföldi Dávid dr. nem kívánta. Ennyi az egész. Ez a névszerinti szavazás egyébként arról is jó volt, hogy megállapíthattuk, hányán vol­tak a közgyűlésen. A szavazatok összege 176 megyebizottsági tag jelenlétét igazolja. Ennél kevesebben tehát nem voltak, hanem többen — igen. A közgyűlésről tudósítónk egyébként a következőket jelenti: A közgyűlés elején Majzik Viktor alispán bejelentette Jászberényi Miklós mezőtárkányi jegyző, megyebizottsági tag és tűzrendészeti felügyelő elhunytát és melegen emlékezett meg az elhűnytnak a közélet terén kifejtett nagy és közhaszuu tevékenységéről és indítványozta, hogy érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktassa, amit a törvényhatósági bizottság egy­hangúan elfogadott. Ezután a szokásos év­negyedes jelentéseket és a számonkéi őszék jegyzőkönyvét vette tudomásul a közgyűlés, majd a legközelebbi rendes közgyűlés határ­idejéül április 27-ikét tűzte ki. Miniszteri leiratok. A belügyminiszter leira­tára a közgyűlés módosította a dijnoki szabály­rendeletet; továbbá a trachomás betegek gyó­gyítása érdekében az orvos fuvardija iránt intézkedett; az árvízkárosultak segélyezésére eszközölt gyűjtést a vármegyei törzsvagyonból egészítette ki s a Boldog község határában fekvő Nagytelek-püsztának Hevesvármegyéhez való átcsatolása ügyében feliratot intézett a belügyminiszterhez. A kereskedelemügyi mi­niszternek a konzuli megbizatások ügyében kiadott rendeletét tudomásul vette a közgyűlés. Végűi a belügyminiszter leiratára bizottságot szervezett a kivándorlás megakadályozására, mely bizottságnak elnöke a főispán, helyettes elnöke az alispán, tagjai pedig a vármegye fő­jegyzője, a kivándorlási ügyek előadója, a vár­megyei levéltáros, a két rendezett tanácsú város polgármestere, a hat közigazgatási járás főszolgabirája és minden járásból két-két me­gyebizottsági tag. A törvényhatóságok átiratai. Jász-Nagykun- Szolnok vármegyének a cigány-ügy rendezése, Gömör vármegyének a sajtó és esküdtszéki törvények módosítása, Székesfehérvár szab. kir. városnak és Fehér vármegyének a reáliskolák fejlesztése, Somogy vármegyének a kisebb kő- mives- és ácsiparosok munkakörének kiterjesz­tése ügyében tett átiratait tudomásul vette a gondviselése alábízattatott vízi Puskákhoz ha­sonló kötelességgel fog járúlni. 29- szer A’ Város Fő Bírája pedig, a’ ki egyébb iránt-is a’ nép Kormányozó ja, a’ Vásár Bíróval együtt a’ tűznél meg fog jelenni, hogy mind ott, mind más felé a’ szükséges Rendelé­seket megtehesse, a’ népet kormányozhassa, és a’ segedelemre bíztathassa; sőtt, mivel az ily- lyen szerentsétlen esetekben a’ Nemes Katona- ságnak-is különös Rendszabásai vannak, aztat, egyet értvén a’ szolgálatot tévő Tiszt Urakkal a’ környülállásokhoz képest tehetőssen elésegét- hesse. 30- szor Tűz alkalmatosságával tilalmazta- tik minden féle rangú embernek ló háton fel, ’s alá az útzákon járkálni. 31- szer Az I-ső Tábla szerint lévén min­den Fertálynak bizonyos Főcomissáriusa, és All- comissáriusa, azoknak kötelességek lészen: a) Azon Főcomissárius, kinek Fertállyában a’ tűz támad, legelőször-is a’ tűznél megjelenni köteles lészen, hogy ottan az oltás iránt kisza­bott Rendelések az ő fő Kormánnyá alatt in- téztetthessenek el. b) A’ többi Főcomissáriusok, az Allcomis- sáriusokkal, a’ kik a’ tűztűl távúi vannak, azon I-ső Tábla szerint kirendelt helyeken fognak megjelenni, és a’ Fertállyaikban lévő embereket rész szerint a’ tűzhöz küldeni, rész szerint pe­dig a’ minden esetre megkívántató víznek és

Next

/
Oldalképek
Tartalom