Eger - hetente kétszer, 1913

1913-11-22 / 94. szám

4 EGER. (94. sz.) _ 1913. november 22. vesmegyei kereskedők és iparosok, vájjon mi jóban részesítette a kamara Hevesvármegyét? Ezzel aztán válasz-nyilatkozatomat be is fejezem, s már most kijelentem, hogy nem is fogok reagálni a titkári hivatal esetleges nyi­latkozataira, mert ezt a kérdést nem hírlapi vitákkal, hanem magukkal a rideg tényekkel fogjuk eldönteni. Különben pedig: a karaván halad. — Kiváló tisztelettel: n agyé csér! Kánltz Dezső.“ Az „Egri Szent Imre Kör“ f. évi december hó 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, igaz műélvezetet nyújtó, díszes matinét rendez, melyre ünnepi szónoknak régi kedves ismerő­sünket, a katolikus ügyek országos nevű har­cosát, a közismert, jeles szónokot, Nagy Emil dr. ügyvéd, volt országgy. képviselőt sikerült megnyernie az Egri Szent Imre Kör vezetőségé­nek. Az ünnepi beszéden kívül, amely kétség­kívül a legnagyobb értékű pontja a matiné­nak, lesz még egy szépsikerűnek Ígérkező vonós-kvartett és egy szavalat is. A részletes programmot egyébként annak idején közöljük. Belépődíj most sem lesz. Politikai pártkör. A függetlenségi és 48-as párt százas bizottsága Szederkényi Nándor el­nöklete alatt vasárnap délután ülést tartott Egerben és Alföldi Dávid dr. indítványára ki­mondotta, hogy Egerben függetlenségi és 48-as pártkört alakit. A Jogakadémia köréből. A Jogakadémiai Kör társadalmi tevékenysége mellett legújabb programmjába tudományos vitaestélyek tartását vette fel. A vitaestélyeket, melyeken jogi és társadalmi kérdések kerülnek szőnyegre, már a jövő félévben megkezdik. A vitarendezők: Berdóczy György (jogtörténet), Szabó Zsigmond (magánjog), Fógel Zoltán (közjog), Jecs Gyula (büntetőjog) és Székely György (társadalom- tudomány). Az estélyeken vendégeket is szí­vesen látnak. — A jog és államtudományi ka­ron fennálló államszámviteli tanfolyamra, miként a múlt évben, úgy a jövő félévre is felvétetnek oly nő hallgatók, akik 16 életévüket betöltöt­ték és valamely középiskola 4 osztályát elvé­gezték. A vall. és közoktatásügyi miniszterhez címzendő kérvényeket dec. 15-ig lehet beadni a kari jegyzőnél délelőttönkint 10-től 12 óráig. A hitért és tudományért. Az Egri Növen­dékpapság Magyar Egyházirodalmi Társulatá­nak 1912/1913. tanévi működéséről, szellemi és anyagi állapotáról most jelent meg a szo­kásos jelentés, amelyből megtudjuk, hogy az újjászervezett társulat, fennállásának 77-dik évében is erőteljes és igen értékes kultur- munkát végzett a hit és a tudomány szolgála­tában. A társulat működő tagjainak száma az év végén 44, a pártoló tagoké 9 s a külső pártoló tagoké 81 volt. Összesen 36 gyűlést tartott a társulat ebben az esztendőben, ame­lyek közül kettő ünnepi színezetű volt, mert az egyiket Mária tiszteletére, a másikat az egyházmegye főpásztora intronizációjának örö­mére rendezték. A szakosztályok 56 esetben tartottak értekezletet. Valamennyi gyűlésnek és értekezletnek felolvasások, szabadelőadások, pályamunkák és tagsági dolgozatok, bírálatok, indítványok és társulati folyó ügyek töltötték he a napirendjét. Az Egyházirodalmi Társulat tevékenysége szóbeli és írásbeli működésben nyilvánult. A szóbeli működés eredménye 24 szabadelőadás, 2 szavalat és 44 felolvasás; mely utóbbiak közül 28 teológiai, 11 szociális és 5 egyéb irányú volt. (Szónoklatokkal, szent- beszédekkel a társulat nem foglalkozott, mert a szónoki előadás gyakorlására külön Szónoki Iskola áll fenn a papnevelő-intézetben, amely hetenkint tartja üléseit, a novicius növendékek pedig a Szent Imre Körben gyakorolhatják előadói képességüket.) Az írásbeli működés gazdag terméssel zárult, amire nem csekély befolyással volt a pályatételek nagy száma, írásbeli dolgozatot 48-at (a szakosztályokéval 74-et) adtak be a társulat tagjai. Ezek közül 22 pályamunka, 14 tagsági dolgozat, 8 elkért felolvasás és 30 szakosztályi dolgozat volt. (A szakosztályi eredmény így oszlik meg: a spekulatív szakosztály 11, a praktikus szak­osztály 5, a szociológiái szakosztály 14 dolgo­zatot produkált.) A pályamunkák jutalmazása részben a Társulat pénztárából, részben a párt­fogók felajánlott pályadijaiból történt. A Tár­sulat erőteljes munkásságának és irodalmi ter­mékenységének titka a szakosztályok lanka­datlan és programmszerü működésében rejlik. A lezárult társulati esztendőben például a tár­sulat 3 szakosztálya közül a spekulativ szak­osztály 16 tagja 21 értekezletet tartott, a prak­tikus szakosztály 17 tagja 15 és a szociológiái szakosztály 17 tagja 20 értekezletben vett részt. A társulatnak mintegy 4000 kötetből álló könyvtára van és ezenkívül több jóirányu folyóirat áll rendelkezésére. Pénztári bevétele 1270 K. 46 fillér volt a társulatnak, a kiadása pedig 1170 K. 46 fillér, amely pályamunkák jutalmazására, könyvtár gyarapításra, folyó­iratok előfizetésére és könyvek bekötésére szol­gált. A 100 korona pénztári maradványt a Társulat idei költségvetésébe vitték át a Tár­sulat tagjai. Hírek az Urániából. Az Uránia-Mozgókép- szinház vezetősége legutóbb elhatározta, hogy a kedd-esti előadások belépődiját leszállítja s olyan árban szabta meg, mint a vasárnap dél­után 1/i4: órai előadások jegy-árait. Véglegesen megállapodott továbbá abban, hogy 6 és 12 előadásra érvényes bérletet nyit 20°/o-os ár­engedménnyel s a bérlet-jegyfözetek kiadását legközelébb megkezdi. — Mint értesülünk, december elején, közkívánatra, ismét előadatja a Weisz Pista, a huszár című kacagtató kinema- szkeccset. A vasúti közlekedés fejlesztése. Említettük már, hogy a mtskolczi Kereskedelmi és Ipar­kamara a budapest-miskolc-lavoczue-lembergi vonal menetrendje ügyében, legutóbbi teljes üléséből a kereskedelemügyi miniszterhez fel- terjesztést intézett. Minthogy az ügy az egri és gyöngyösi borvidék és gyümölc>:szállítás ré­vén és a kérelemnek sikere esetén, a miskolc- budapesti vonal sűrűbb vonatai kapcsán, Heves vármegyét közvetlenül érinti, a főiterjesztés­nek nekünk is megküldött másolatából közöljük a következőket: Régi jogosult panasz, hogy a hazánkkal vámközösségben álló Ausztria köz­lekedési érdekeinket gyakorta még oly arány­ban sem elégiti ki, mint ezt más országok, amelyekkel nem élünk vámközösségben, meg­teszik. A budapest lavoczne-lembergi útirány által érintett úgyszólván egyedüli nagy város, kamaránk székhelye, Miskolc, amelynek, és a galíciai forgalomban jelentékenyen részes egész kamarai kerületünknek, úgy az egri és gyön­gyösi borvidékeknek, gabona és lisztkivitelünk­nek stbi fontos közgazdasági érdeke volna a Galíciával való élénk vasúti összeköttetés. Ettől remélhetuők ugyanis, hogy forgalmunk még élónkebbé válnék, kereskedelmünknek, iparunk­nak újabb és tágabb piac nyittatnék, mert hisz általános tapasztalat, hogy a kedvező személy- forgalom, — ami alatt jó menetrendet, gyor­saságot, kényelmet és olcsóságot értünk, — mily erősen mozdítja elő az áruforgalmat. A mai menetrend azonban mindezen követel­mények ellentétje, mert közismeretü, hogy a cs. és kir. osztrák államvasutak mesterkélt eszközökkel, erőszakosan, saját vonalaikra te­relik át a forgalmat nemcsak Galíciából, ha­nem e tartományon át jövő orosz forgalmat is. A lemberg-lavoczne-budapesti vasútvonal u. i. 582 km., a legrövidebb menetidő 157a óra, holott a lemberg-bécsi távolság 755 km., vagyis 173 km.-rel több, a menetidő mégis csak 13 óra, vagyis a magyar útvonalon (pedig 20%-kai rövidebb 1) több mint 2 órával hosszabb idő kell az utazásra. Ezen alapszik az Oroszor­szággal való forgalomnak oly berendezése, hogy ezek utasai is kényszerülvék a sokkal hosszabb, de, a mesterséges menetrend által rövidebbé tett osztrák vonalat használni. Ezért érthető, hogy miért oly csekély személyforgal- muak a Galíciába vezető máv. vonalak. így a lavoczne-lembergi viszonylatban naponta 4-4- vonat közlekedik, a mezőlaborcin 2—2, a si- ankii vonalon 1—1 vona', ami mellett még jellemzőül kiemelendő, hogy a lemberg-lavocz- nei vonalon gyorsvonatok általán nem közle­kednek az osztrák területen s igy Budapestről Miskolczon át indított 402. sz. gyorsvonat Lavocznén, osztrák területen, már mint sze­mélyvonat folytatja útját, sőt még a személy- vonati gyorsaságot is megcsufolva, a 147 km. hosszú osztrák lavoczne-stryj-lembergi vonal befutásához öt óra szükséges, vagyis óránkint 30 km. gyorsasággal mpgy a vonat oly vonalon, mely két államot összekötve nemzetközi jelen­tőségű. A jövő fejlődés aggodalmaival vagyunk eltelve, ha arra gondolunk, hogy Ausztria, a moly a magyar állam jelentékeny határvo­nalaival érintkezik, közlekedési politikájával oly fojtó vasgyűrűvel szorithat agyon, a mely a magyar közgazdasági élet kibontakozását éppen a legfontosabb irányokban, amelyek felé áruforgalmunk 80%-a mozog, teszi lehetetlenné. Épp azért kérjük Nagyméltóságodat, hogy ez országos ügyet, amely kerületünknek is nagy érdeke, erélyesen felkarolni s a lemberg-lavoc- ne-miskolc-budapesti vasútvonalon oly menet­rendet méltóztassék létesíteni, amely hazánk érdekeinek megfelel. h Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MŰYEK-iél. Budapest, VI., Teréz-körut 36. Gyár-utcza 13, A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75% árammeatakarítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom