Eger - hetente kétszer, 1913
1913-11-19 / 93. szám
1913. november 19. EGER. (93. sz.) 3 HÍREK. Eger, 1913. november 18-án. Lobogó őrtüzek. — Ünnep a főreáliskolában. — A föllendült hitélet erősségei és egyszers- mint védő művei ezek a lobogó őrtüzek. Abban a korban élünk, amidőn ilyen eszméket hirdet a szabad-szellem: „A moralisták feladata, hogy a jövő erkölcs doktrínáit állapítsák meg. A teoristák, a szociológusok és a bölcselők joga és kötelessége az uj erkölcs alapjait megvitatni, azokat a régi és elavult doktrínák helyébe léptetni, míg az iskola és a pedagógia feladata, hogy az uj tanokat a gyakorlati ^életben érvényesítse.“ Ugy-e szép elmélet? És ezt ismerve, ugy-e nem is olyan „elfogult fanatizmus“ az, amellyel a kongregációk a Szűz Máriás zászló alá sorakoztatják a hívők táborát, hogy megvédjék az „elavult“ tízparancsolat és evangélium erkölcsét? Az „uj tanok“ szállítóinak persze nem tetszenek a fellendülő hitéletnek egyre sűrűbben és egyre tágabb területeken fellobogó őrtüzei. Ezért üldözik az őrtüzek ápolóit, a Mária kongregációk tagjait. Azonban a romlatlan szivü és tiszta lelkű magyar ifjúság tudja jól, hogy : „Virágos kert vaia hires Pannónia. És igyekezik ezt a virágos kertet régi fényében, teljes szépségében visszaállítani. Vasárnap délelőtt Vall órakor az egri állami főreáliskola kebeleben fennálló Szent Alajosról nevezett Mária-kongregáció gyújtotta fel az őrtüzet a magyar ifjúság védőszentjének, Szent Imre hercegnek emlékezetére. Lélekemelő, gyönyörű ünnepség volt, melyen a főreáliskola tanuló ifjúságán kívül nagy számú közönség is részt vett és emelkedett hangulatban élvezte az élő hit erősítésére szolgáló liliomos és mégis művészi programmot. Az intézet ízlésesen feldíszített tornatermében lefolyt üunepséget Hoieoz István VIII. oszt. tanuló nyitotta meg lelkes szavakkal, majd a kát. növendékek elénekelték Szentgály Gyulának: „Mária, ne hagyj el...“ című vallásos énekét. Majd Czunya György III. oszt. tanuló szavalta kedvesen Borian Ferenc „Szent Imre“ című hatásos költeményét. Ezután Tóth Tihamér dr. teológiai tanár lépett az emelvényre és szívig ható, lelkes buzdító beszédet intézett a tanulóifjúsághoz, amelynek keretében Szent Imre magyar királyi herceg erényeit állította példaképül a hitéhez hű magyar katolikus ifjúság elé és megmagyarázta, hogy a tiszta, ártatlan élethez nem szükséges más, csak a bűn kerülése és a kötelességeknek teljesítése. Még szórakozni is lehet, még a szív- vídámító örömöket sem kell megvonnia senkinek magától, mert hiszen ezek a test és lélek kötelességszerü ápolásához tartoznak. Csak épen bűn ne szennyezze be ezeket a szórakozásokat és lelki örömöket. A fenkölt szellemű beszéd után az ifjúság alkalmi énekkara nagy hatással énekelte Arcadelt: „Ave Mariá“-ját, mire Sólymos Jenő VIII. oszt. tanuló pompásan sikerült, tartalmas tanulmányt olvasott fel Szent Imre hercegről, mint az ifjúság példaképéről. A fiatal szerzőt és felolvasót elismeréssel tapsolta a közönség. A műsor további folyamán Szepessy László „Szent Imre ravatala“ cimü melodrámáját szavalta Sárossy Gyula VII. oszt. tanuló, Bényey Árpád VII. oszt. tanuló zongora-kisérete mellett s miután még Boma László VIII. oszt. tanuló Kálmán Károlynak a „Keresztények riadója“ című gyújtó hatású költeményét elszavalta, a minden ízében sikerült, kedves ünnepséget a kát. növendékek énekkara Kersch Mihálynak: „A fehér sereg indulója“ című énekével zárta be. Keresztény őrtüzek, csak lobogjatok! . . . Személyi hír. Szmrecsányi Lajos dr., érsek, kit pénteken a delegáció tagjává választott a főrendiház, az országos bizottság ülésére hétfőn Becsbe utazott titkárával. Uj igazgatók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Resch Jenő gazdasági szaktanítót az egri és igonda Jáuos gazdasági szaktanítót a hevesi állami gazdasági népiskola igazgatásával megbízta. Katalin-táncestély. A Jogakadémiai Kör november 15-én, szombaton, tartotta meg a Menza Akadémia javára szokásos Katalin-tánc- mulatságát, amely minden tekintetben fényesen sikerült. A Katalin-táncestélyek a közelmúlt években a nagy költségek miatt, a jogászifjuságra, sajnos, rendszerint deficittel zárultak. Az idén azonban, a kedvezőtlen anyagi viszonyok és a közbejött akadályok miatt rövidre szabott készületi idő ellenére is, nemcsak erkölcsi, de még anyagi siker is jutalmazta a táncestélyen, meglepetéskép, a fáradhatatlan rendezőséget. A táncot ügyesen összeállított műsor előzte meg. A 60. gyalogezred zenekara nyitányképen Suppé egyik zenedarabjának hatásos előadásával, melyet Linke Vilmos karnagy dirigált, remekelt. Ez után Nemecsek Aurél Szász Károlynak „Angyal és Ördög“ című gyönyörű költeményét adta elő ügyesen. Elefánt Ilonka hegedűművésznő játéka igazán elragadó és művészi volt, Cziczka Angélának zongorakisérete pedig nyugodt és igen nagy tudásról tanúskodó. Zeneszámaikat (Vieuxtemps: Hegedűverseny és Schubert: L’Abeille) nagy tapsvihar fogadta, úgy, hogy még ráadást is kellett adniok. Böhm Márta éneke (Müdal, Kis gyermek koromban) tiszta, finom és kidolgozott volt. Őt is meg- ujrázták. A zongorakiséretet. itt is Cziczka Angéla látta el. Végezetül igen sikerült szám volt Faragónak „A rosszul nevelt leány“ cimű vígjelenete, melyet Légmán Lenke (asszony), Eperjessy Irén (leány) és Babocsay Lajos (űr) adtak elő meglepően ügyes és sok tapsot aratott alakításban. A műsor után a szép számban megjelent fiatalság táncra perdült. A hangulat oly igen kedélyes, víg volt, amely csak nagy ritkán tapasztalható. A rendezőség kitett magáért. Elkövetett minden tőle telhetőt, hogy mindenki jól érezhesse magát. És az igyekezet elérte a célt. A jól sikerült és kedves emlékű mulatságnak csak a reggeli órák vetettek véget. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Ádám Bertalanné, dr. Alföldi Dávidné, Bartha Istvánné, Berkó Aladárué, dr. Böhm Alajosné, Dobrányi Lajosné, özv. Eperjessy Sándorné, Gesztes Lajosné, dr. Glósz Kálmánné, dr. Hibay Györgyné, özv. Kálnoky Istvánné, Légmán Imréné, Maczky Györgyné, özv. Megű Béláné, Nemecz Sándorné, Puy Jó- zsefné, Simonyi Gyuláné, Stesszel Gyuláné, özv. Szász Gézáné, Timon Béláné, Vigh Béláué. Leányok: Alföldi Margitka, Arnótfaivy Rellike, Arnótfaivy Olgica, Bartha Ilonka, Berkó Pancika, Böhm Mártuska, Cuilusz Aranka, Cziczka Augéla, Elefánt Ilonka, Eperjessy Ircsike, Gáspárdy Katinka, Gesztes Etuka, Glósz Margitka, Hám Jolika, Hibay Ancika, Hibay Ircike, Kálnoky Etuka, Légmán Lencsike, Nemecz Ilonka, Simonyi Mucika, Timon Iza, Wolf Marianka. Legényegyleti közgyűlés. A Katolikus Legényegylet rendkívüli közgyűlést tartott vasárnap délután Csekó Gábor prépost-kanonok elnöklésével, ki ezúttal első Ízben elnökölt s meleghangú beköszöntőjében az intézmény fennállásának és fejlesztésének szükséges voltát hangsúlyozta. Kimondotta a közgyűlés, hogy a legényegyletek megalapítója, Kolping Adolf, születésének századik évfordulója alkalmából ünnepséget rendez december elején, továbbá a tagoknak a november 22 — 30-diki egri missió ajtatosságokban való részvételével foglalkozott s annak módozatait állapította meg. Jutalom. Az egri iparostanonc-iskolával kapcsolatos és az iparos inasok nemes irányú szórakoztatására és szellemi képességeiknek fejlesztésére szervezett „Tanonc Otthon“ ügybuzgó és odaadó vezetéséért, Grónay Andor iparostanonciskolai igazgatónak, a vallás- és közoktatásügyi miniszter 200 korona jutalomdijat engedélyezett. Harc az iparkamaráért. A Hevesvármegyé- ben, Eger székhellyel felállítandó kereskedelmi és iparkamara érdekében szombaton, november hó 15 én a vármegye kereskedőinek és iparosainak mintegy 70 tagú küldöttsége járt Budapesten nagyecséri Kánitz Dezső vezetésével, hogy átadja a terjedelmes memorandumot Tisza István gróf miniszterelnöknek és Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszternek. A küldöttséghez a vármegye hét országgyűlési képviselője közül Kegievich Gyula gróf és Török Kálmán gyöngyösi piépost-plebáuos csatlakoztak, akik a küldöttséget az országház kupola- csarnokába kalauzolták, ahol előbb Tisza István gróf miniszterelnök, majd Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter fogadta őket. Mindkét államférfin előtt nagyecséri Kánitz Dezső tolmácsolta Hevesvármegye kereskedőinek és iparosainak a«t a kérelmét, hogy a miskolci kereskedelmi és iparkamara gyámsága alól felszabadítva, a vármegye közgazdasági életének, iparának és kereskedelmének felvirágoztatása végett állítson fel a magyar királyi kormány Hevesvármegye részére külön Kereskedelmi és Iparkamarát. A miniszterelnök is és a kereskedelemügyi miniszter is a legmesszebb menő jóindulatukat biztosították a bevesmegyebeli iparosok és kereskedők kérelme iránt és megígérték, hogy az ügyet behatóan tanulmányozzák és mindenesetre úgy fogják elintézni, hogy az Hevesvármegye gazdasági érdekeire káros hatást ne gyakoroljon. A küldöttség mindkét miniszter válaszát megéljenezte. A Hevesvármegye területén felállítandó önálló Kereskedelmi és Iparkamara ügyében megszólalt most a másik érdekelt fél, a Mis- kolczi Kereskedelmi és Iparkamara is. Az elnökség ugyanis, a mai postával, a következő nyilatkozatot küldötte hozzánk: „Kánitz Dezső, ezidőszerint egri kültagunk, egy Egerben létesíteni kért kamara érdekében küldöttséget vezetett a miniszterelnök úr és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr elé. Ezen alkalommal — a miniszter urak előtt tartott beszédének hiteles szövege szerint — jónak látta azt állítaui, hogy a miskolci kamara a kormányt „egyoldalulag informálja.“ Hevesvármegye előtt „teljesen el van zárva az ut“, szóval akként állította a nyilvánosság elé a helyzetet, mint hogyha kamaránk mesterségesen megakadályozta volna Hevesvármegye közgazdasági érvényesülését, kérését, óhajait számba sem vette volna. Kánitz Dezső kültag ur s általán mindazon kamarai kültag urak eljárását, kik az u. n. „egri kamarai mozgaloméban részt vettek, természetesen lesz még alkalmunk a teljes ülés előtt érdemben elbírálni. Nehogy azonban Kánitz Dezső ur adatai addig is cáfolatlanul maradjanak, az 1868: YI. t. c.- ből reánk háruló kötelességünk már most hivatalosan kijelenteni, hogy Kánitz Dezső kültag ur fentebb étintett állításai a valóságnak meg nem felelnek. Ezt ama Hevesvármegyei kültag urak reputációja érdekében is ki kell jelentenünk, akik Hevesvármegye kereskedelmi, ipari érdekeinek ügybuzgó védelmezői voltak s akiknek működését a küldöttség szónokának kijelentése ugyancsak ferde világításba helyezi. Egyébként megjegyezzük, hogy Kánitz Dezső kültag ur Hevesvármegye és Eger kereskedelmi és ipari érdekei javára, kamaránk előtt húsz év óta, mióta a kamara tagja, sem szóval, sem írásban soha semmi néven nevezendő eszmével, indítvánnyal elő nem állott. Kereskedelmi és iparkamara.“
