Eger - hetente kétszer, 1913
1913-11-12 / 91. szám
2 EGER. (91. sz.j 1913. november 12. alá. Hallhattak még egyebet is. Hallhattak bizalmatlanságot a katolikusok iránt, ha javaik és iskoláik kezelésére felszabadíttatnak. A középiskolai törvénybe pedig a katolikusokra külön intézkedés vétetett fel, mely elzárta őket iskoláik kezelésétől azért, mert nincs autonómiájuk; s amidőn az autonómia már megalkotandó volt, az autonómia hiánya miatt hozott törvény mint tilalomfa állíttatott fel. \ iszont a felső oktatásra azért záratott ki az autonómia befolyása, mert a felső oktatást még csak ezután kell törvénnyel rendezni. Törvény és autonómia csudálatos diszharmóniába hozattak egymással. Ha van is: ha nincs is; mindig akadály volt az autonómiának a törvény. Vájjon lehet-e neheztelni, ha kételyek támasztatnak az eljárás őszintesége iránt? S lehet-e csodálni, ha ma már alig találkozik valaki, aki elvi kijelentésekkel, vagy az autonómiának puszta kereteivel beérné s ha mindenki követeli, hogy a katolikusoknak azzal, amihez joguk van, élniök is kell? — A hangulat ily megváltozása után nagy megnyugvással fogadtatott a széles rétegekben elterjedt hír, hogy az irányadó politikai tényezők közelednek a katolikusok igényeinek elismeréséhez s legszebb kilátások nyílnak arra, hogy amit 65 év előtt az egyház hű fiai püspökeikkel együtt elérni vágytak, végre teljesedésbe megy. S igazán ma már nem is egyedül a szabadság és jog- egyenlőség kérdése többé, hanem az igazságosság legelemibb követelménye, hogy a katolikusok alapjaik és iskoláik fölött rendelkezési jogot nyerjenek, hogy döntő szavuk legyen iskoláik vezetőinek, a tanároknak alkalmazásánál, hogy joguk legyen cselekedni akkor, ha valamely tanár összeütközik a kát. hitvallással, s elhárítani a veszedelmet, mely iskoláikat, gyermekeiket fenyegeti. — A hazával szorosan összeszövődött történetének alapján állva kérte és követeli ezt minden katolikus s azt pedig igazságosan senki sem tagadhatja meg, hogy ezt a jogot senki annyira ki nem érdemelte és senki a hazának oly gazdagon vissza nem szolgálja, mint az egyház. — Az utóbbi évek súlyos politikai viszonyai megakadályozták azt, hogy láthassuk a beállott kedvező fordulatot az autonómia végleges szervezésénél érvényesülni; megakadályozták azt is, hogy az a kormány férfiú, aki a katolikusok jogára vonatkozó kijelentést sem merte felsőbb jóváhagyás alá terjeszteni, belássa, hogy szabad- elvüségének legnagyobb ellensége: az elfogultság, veszedelmesen megtévesztette. — De a katolikusok ily tévedések által most már nem fogják magukat befolyásoltatni és senki sem lesz többé hajlandó igényeit leszállítani az alá, ami ma már elérhetőnek bizonyult. — Az egyház szabadságának és önrendelkezési jogának nagy érdeke kell, hogy a katolikusokat egy egységes nagy táborba egyesítse, melynek erejét a közös meggyőződés, tekintélyét a meggyőződéshez való törhetetlen ragaszkodás fogja képezni. — Az egyháznak védelmére fegyverzete nincsen, de van megdönthetien ereje, mely eddig annyi fényes győzelemhez segítette, s ez: a katolikusok fogyhatlan hűsége. E hűséggel mindent megkísérelhet; anélkül még az autonómia szervezetét sem alkothatja meg. A hűség feltétlenül meghódol az egyház isteni tekintélye előtt, és soha sem fog magának alkotmány ózó jogot tulajdonítani az egyház fölött; a hűség az egyház változhatlan tanára épít s nem tartja magát feljogosítva arra, hogy mindent tárgyalás alá vegyen s mindent bizonytalanná tegyen. A hűség az autonómiát is csak a kát. hit és jogelvek alapján építi fel, tudva, hogy az nem lehet — csak katolikus. Nekünk katolikusoknak, kik annak az egyháznak vagyunk fiai, a- mely hazánkkal a kölcsönös segélynyújtás és támogatás viszonyánál fogva állandóan benső szövetségben élt, sok századon át hazánknak nemtője volt, bűn nélkül nem lehet államellenes irányzatokat tulajdonítani. Mi zavartalanul teljesíthetjük egyházunk iránti kötelességeinket a legádázabb rágalmak és gyanúsítások között is, bizonyosak lévén abban, hogy amidőn az egyház ügyén fáradozunk és munkálkodunk, azokat a pilléreket erősítjük, amelyekre hazánk legbiztosabban támaszkodhatik, Hazafias szempont nem tarthat minket vissza attól, hogy egyházunk elvitat- hatlan jogát állandó kitartással követeljük; sőt miután bizonyos az is, hogy az a legjobb hazafi, aki egyházához is hű: nem csak katolikus, de honfiúi erény is egyházunk igazai mellett tántorító atlanul kitartani. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, november hó 10-én, délelőtt 1/211 órakor a vármegye székházának kistermében Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott. Az ülés a szokásos havi jelentések felolvasásával kezdődött, amelyek során tudomásul vette a közigazgatási bizottság, hogy a közadók, a múlt év hasonló időszakához képest, kedvezőtlenebbül folytak be; a közgazdaságban a tartós és kellemes őszi időjárás a mező- gazdasági külső munkáltatásra igen kedvezően hat; a közegészségügy és állategészségügy kedvező, és a száraz őszi időben a közutak javítása és kavicsolása is rendben folyik. Az államépítészeti hivatal a szarvaskői utón okozott árvíz-károk helyreállítási munkálatainak tervével és költségvetésével elkészült, amely- í bői megállapítható, hogy különösen a Vaskapunál történt gátszakadás okozott rombolás helyrehozása kerül nagy pénzáldozatba. Erre vonatkozóan két terv és költségvetés készült; az egyik 54,000, a másik 57,000 korona költséggel vihető keresztül. Egyelőre azonban még azt a kérdést kell megoldani, hogy ki viseli a helyreállítás költségeit. Annyi bizonyos, hogy az árvíz-katasztrófa rombolásainak egyik oka az is, hogy az Eger-putnoki vasut-részvény- társaság rosszul építette meg a gátat a Vaskapu előtt és így a helyreállítási költségek elsősorban a társaságot terhelik. Ezt a kérdést egyébként a meginduló tárgyalások során mielőbb tisztázzák. A jövő havi ülés. A közigazgatási bizottság legközelebbi ülését december hó 9-én délelőtt Vall órára tűzték ki. A kivándorlás, Október hó folyamán 78-an, illetve a hozzájuk tartozó családtagokkal együtt 109-en kértek és 49-en kaptak útlevelet. Út-ügyek. A poroszló-borsodivánkai ut építés alatt álló szakaszán a hengerelési munkálatokra 1000 koronát engedélyezett a közigazgatási bizottság, majd megállapította, hogy a törvényhatósági utaknak 1914. évi fenntartására 15,115 köbméter kavics szükséges, amely 195 ezer koronába kerül. A kavics felosztására vonatkozó munkálatokat Majzik Viktor alispán elnöklete alatt Borhy György, Malatinszky György, Beniczky György és az államépítészeti hivatal főnökéből álló bizottság végzi el. A bözigazgatási bizottság ezenkívül még több apróbb fölebbezési ügyet intézett el. Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Fontos közügyekben döntött szombaton délelőtt Eger város közgyűlése, bár a képviselőtestület tagjai csak mérsékelt számban jelentek meg a gyűlésteremben és a vita sem tartott tovább két óra hosszánál. A pontban 10 órakor megnyitott közgyűlésen Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester, napirend előtt, kegyeletes szavakkal emlékezett meg Katinszky Gyula prépost-kanonok elhunytáról, akinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvbe iktatta. A vasúti menetrend. A Kereskedelmi és Iparkamara a nyári vasúti menetrend összeállítása előtt a módosításra irányuló esetleges kérelmeket óhajtja összegyűjteni, k közgyűlés a kassai reggeli gyorsvonathoz csatlakozást és a Füzesabony-debreceni vonalon az egri vonatjáratokhoz előnyösebb összeköttetést kér. A költségvetés. Eger város 1914. évi költség- előirányzatát, a pénzügyi szakosztálynak javaslatához képest, (amelyet lapunkban már ismertettünk), 847.028 kor. 85 fillér szükséglettel és 563.805 kor. 01 fillér fedezettel, tehát 283.223 kor. 89 fillér pótadóból fedezendő kiadási többlettel elfogadta a képviselőtestület. A pótadó tehát a házosztály és házbéradó után 106-64%, a földadó után 9675% és a többi adónemek után 106'49% lesz. Nagyecséri Ká- nitz Dezső ugyan a hitvallásos iskolák fenntartásához való hozzájárulás összegét keveselte és többet kér. (A róm. kát. iskolák részére az idén 4138 K. 06 fillér, 1914-re 5600 K.; az izr. iskolák részére az idén 1182 K. 30 fillér; jövőre 2000 korona lesz a hozzájárulás.) Der- szíb Ödön fószámvevő felvilágosító szavai és Erlach Sándor dr. megjegyzései után azonban a közgyűlés a kérelmet nem teljesítette és a költségvetést letárgyalta. Az érseki fürdők. Az érseki fürdő, uszoda, melegvíz és malom megvásárolása ügyében kiküldött bizottság jelentette, hogy Szmrecsányi Lajos dr., érsek 170,000 koronában állapította
