Eger - hetente kétszer, 1913

1913-10-29 / 87. szám

1918. október 29.

EGER. (87. sz.t

5

ság jelentését tudomásul vették és megbízták az intéző bizottságot, hogy az ügyeket az eddigi körültekintő buzgósággal tovább vezessék.

A biráló-bizottságok jelentései során a pályatételekre beérkezett munkák sorsáról a következőképen döntött a közgyűlés:

I. számú tételre (A természettudományok a népnevelés szolgálatában) beérkezett öt munka, melyért 200 korona jutalmat kapott Adamcsek József volt ecsédi, most sarudi tanító, és 50— 50 kor. jutalmat: Oláh József jászárokszállási és Marusák Pál karcagi tanítók.

A II. számú tételre (Az újabb irva-olva- sási módszerek kritikai méltatása) egy munka érkezett,. melyet 100 koronával jutalmaztak. Szerzője: Adamcsek József.

A III. számú tétel (A katolikus tanító és a sajtó) eredménye öt munka, melyért 60 koronát nyert Kerényi Rezső ujszentgyörgyi, 40 koronát Adamcsek József sarudi és dicséretet Szabó Ferenc jászapáti tanító.

A IV. számú tételre (Az iskolába belépő gyermek képzettartalma) két munkát küldtek be, melyeknek szerzői: Adamcsek József sarudi és Barna Sándor alattyáni tanítók, dicséretet nyertek.

A közgyűlés ezután a következő irodalmi pályatételeket tűzte ki:

I. A római kát. püspöki és az állami ta- nitásterv egysége. (200 kor.);

II. Az erkölcsi nevelés munkája az iskolában. (150 kor.);

III. A tanító a patronázs-munka szolgálatában. (200 kor.);

IV. Bibliai történetek szerepe a hitoktatásban, különös tekintettel az elemi népiskola I.—III. osztályára. (150 kor.) jutalommal.

A pályatételek beadásának határideje 1915. évi március 1.

A Közgyűlés ezután köszönettel vette tudomásul Szőke Sándor tanítóképző tanárnak az Orsz. Katolikus Tanítói Segély- és Árvaalap működéséről szóló jelentését, egyben ugyanőt megválasztotta a jövőre nézve is a nevezett alapok központi bizottságába az egyesület képviselőjévé.

Miután még Rovó Lajos a Magyar Kát. Tanítók Százas Bizottságának közgyűléséről számolt be, a képviseleti közgyűlés az indítványokra tért át és valamennyit elfogadva, határozatban mondotta ki, hogy:

1. Fölír a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a tanítói nyugdíjtörvény revíziója tárgyában és kéri, hogy a tanítói nyugdíjtörvényt is teljesen az állami tisztviselők nyugdíj- törvénye szerint alkossák meg.

2. Fölír a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a tanítói fizetéseknek, a lakbér fokozatoknak és a családi pótléknak az állami tanítókéval teljesen egyenlő módon való megállapítása iránt.

Mindkét föliratnak támogatására fölkéri az ország többi egyesületeit is és a nagymélt. Püspöki Kar hathatós közbenjárását is kikéri.

3. Az Országos Katolikus Tanügyi Tanács utján fölír a nagymélt. Püspöki Karhoz és kéri, hogy a beteg tanítók és tanítónők helyettesítésére és helyetteseinek megfelelő díjazására nézve az iskolafenntartókat kötelezzék.

Ezzel a közgyűlés véget ért és a közgyűlés tagjai és vendégei a Korona vendéglőben gyűltek össze társas-ebédre, melyet mint az érsek szívesen látott vendégei költöttek el. A fehér asztaloknál természetesen csakhamar megeredtek a szebbnél-szebb pohárköszöntők. Venczell Ede t. kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő a szíves házigazdát, Szmrecsányi Lajos dr. érseket éltette, Breznay Imre képezdei tanár Venczell Edét, mint a tanítóság bölcs vezérét köszöntötte, Szőke Sándor tanítóképző tanár a jelenlevő három kir. tanfelügyelőt köszöntötte fel, Jurassza Endre füzesabonyi tanító a jelenlevő espereseket, mint a tanítói körök elnökeit éltette; Kelemen Lajos az egyesület tagjaira, Alpáry Lajos, Hevesvármegye kir. tanfelügyelője a tanítóságnak vállvetett vallásos és hazafias munkálkodására, végűi pedig Bárdos Pál, jákóhalmai esperes-plebános, az egri érseki tanítóképző tanári karára emelte poharát.

HÍREK.

Eger, 1913. október 28-án.

Tájékoztató.

November 1. Mindenszentek ünnepe.

„ 2. Halottak napja.

„ 3. Hónapos állatvásár Egerben.

„ 3. A hatvani föszolgab. tárgy, napja Hatvanban

„ 3. Pótvásár Hevesen.

„ 3., 4. Országos vásár Hatvanban.

„ 5. Tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napji Tiszaigaron.

„ 6. Katonai felülvizsgálat Egerben.

„ 6. Megyebizottsági tagválasztások.

„ 9. Országos vásár Poroszlón.

„ 10. A közigazgatási bizottság ülése.

„ 10. Országos vásár Kápolnán.

„ 12. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napj.

Karáesondon.

„ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Kápolnán.

„ 15. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Kiskörén.

Eötvös-matiné.

A Jogakadémiai Kör vasárnap délelőtt rótta le kegyeletének adóját Eötvös József báró emléke iránt a város közházának dísztermében tartott irodalmi-matiné keretében.

Jecs Gyula tartalmas elnöki megnyitójában az uj Magyarország egyik megteremtőjének nevezi Eötvöst, akinek szeptember 3-án volt születésének századik évfordulója. Az évfordulót szerte az egész országban ünnepségekkel ülik meg, azért rendezte a Kör is vasárnapi matinéját Eötvös emlékére. Nemecsek Aurél mély érzéssel, szónoki pátosszal szavalta Szöllösy Alfrédnek lendületes, költői nyelven megirt, nagyhatású „Eötvös József br. emléke“ című ódáját. Szerző, szavaló egyaránt sok tapsot kaptak. A Vár és kunyhó-t Arnótfalvy Relli a tőle megszokott nyugodt és kedves zongoraki- sérete mellett Bíró István adta elő meleg köz- vetetlenséggel.

Ezután a Madarász Flóris dr. előadása következett.

Szerencsés gondolatnak tartjuk, hogy Madarász Flóris dr. csak mint költővel foglalkozott Eötvössel. így tiszta képet nyújthatott róla ebből a szempontból; míg ha Eötvös József bárót mint regényírót, mint publicisztát, mint politikust és mint szónokot is tárgyalja, bizonyára keveset ér el. Értékes tanulmánya sorra szedte Eötvösnek minden jelentősebb költeményét kezdve az elsőn a kissé szentimentális Megfagyott gyermeken (1833.). A Sajká-ban saját lírai gyötrődéseit tárja fel s emberszeretete, a szegényekkel való együttérzése, első költeményén kívül, különösen a Vár és kunyhón látszik meg. Szólott azután a Végrendeletről s a Zászlótartóról stb. (Legutolsó (33.) költeménye; az egyetlen, amelyet a szabadságharc után irt.) Befejezésül legismertebb és egyúttal legkedveltebb költeményét, a Búcsút taglalta, melynek ódái szárnyalásában hű tolmácsolót talál az Eötvös József nagy hazaszeretete. A nagy gonddal s a szerzőnek ismert, szakavatottságával megírt tanulmányt lelkes tapssal és éljenzéssel jutalmazta az előkelő közönség, amely átértette és átérezte az előadás befejező sorait, melyben az az óhajtás csendül meg, hogy Eötvös eszméi Öltsenek testet s legyen nyugodt annak a költőnek síri álma, aki maga írja Végrendeletében: „Eszméim győzedelme legyen emlékjelem.“

Zoltán Alajos a maga által összeállított ábrándszerű zeneszámban, Fekecs Sándor ügyes technikáról tanúskodó zongora kísérete mellett, finom, tiszta vonókezelésével méltó nagy hatást ért el. Müller Kornél a Búcsúban, e költői remekműnek minden szépségét éreztette találó hangon és biztos fellépéssel. A fényes erkölcsi és anyagi sikerű matinét a Koszorús Dalkör énekszáma, Eötvös borongós hangú Végrendeleté-nek sikerült előadása zárta be.

Az Eötvös-matiné büszkén sorakozik a jogászifjuságnak e téren már eddig elért, örvendetes sikereihez. A műsorszámok az elsőtől az utolsóig rászolgáltak arra a meleg érdeklődésre, mellyel a megjelent előkelő és nagyszámú közönség megtisztelte a tartalmas, hazafias kulturünnepet.

A Kát. Nagygyűlés szónokai. A XII. Országos Kát. Nagygyűlés nyilvános ülésén az előadó szónokok végleges névsorát az előkészítő-bizottság következőkép állapította meg: November

9-én délelőtt ‘/,11 órakor Zichy János gróf, Szmrecsányi Lajos dr., Mihályp Ákos dr., Glattfelder Gyula dr. November 10-én délután ‘/,5-kor Rakovszky István, Károlyi József gróf, Kass József dr., Apponyl Albert gróf. November 11-én délután Vs 5 órakor Révész István, Angyal Pál dr., Prohászka Ottokár dr., Csernoch János dr.

Politikai vasárnap. Vasárnap délután néhány órára Eger is keretéül szolgált az országos politikának. Délután félnégy órára népgyűlést hirdetett Szederkényi Nándor, a hevesmegyei ellenzéki pártok elnöke és a Kossuth Lajos-té- ren, a Dobó István szobra előtt ekkorra össze is jött mintegy 1600—1800 érdeklődő, akik között ott láttuk a vármegyebeli helyi függetlenségi körök kiküldött képviselőit is. Országos jelleget az adott az egri népgyűlésnek, hogy eljött arra az országgyűlési függetlenségi párt vezére, Károlyi Mihály gróf is, Beck Lajos, Maczky Emil és Malatinszky György ország- gyűlési képviselők kíséretében, akik elé a füzesabonyi vasúti állomásra három tagból álló küldöttség utazott és akiket délben 1 órakor az egri vasúti állomásnál a jogakadémiai ifjúság élén decs Gyula ifjúsági elnök üdvözlő beszéddel fogadott. A politikai vendégek kocsikon, hosszú kocsisortól kisérve, vonultak be az állomástól a városba, a Kaszinóig, ahol a vidékről jött küldöttekkel és az egri pártvezetőséggel megebédeltek. Délután ya4-re kivonultak a népgyűlés színhelyére és itt Szederkényi Nándor elnöki megnyitója után egymást fölváltva vázolták a mostani politikai helyzetet Malatinszky György (poroszlói), Károlyi Mihály gróf (Kápolna), Beck Lajos és Maczky Emil (nagyfügedi) országos képviselők, majd Diószeghy Mihály átáoyi ref. lelkész. Persze valameny- nyien, a hallgató közönségnek viharos éljenzése között, az ellenzéki érzelmű polgároknak egységes, erős függetlenségi párttá tömörülését és a függetlenségi pártnak széles alapokon való szervezkedését hangoztatták. Maczky Emil képviselő indítványára a népgyülés határozati javaslatot fogadott el a függetlenségi pártnak vármegyénkben való újjá szervezésére nézve, mely után Szederkényi Nándor a népgyülést bezárta és a szónokok visszamentek a Kaszinóba, hoDnan, miután a szervezkedésre nézve megtették az előkészületeket, az esti ‘/«7 órai vonattal elutaztak Egerből.

Temetők ünnepe. November 2-ika az idén vasárnapra esik, azért a Halottak napja tudvalévőén, csak hétfőn, 3-ikán lesz. így a szokásos temetői ünnepek is az idén nem Mindenszentek ünnepén, hanem a Halottak napját megelőző vasárnap, november 2-ikán tartatnak meg. A szokásos körmenet a Főszékesegyházból a Rókus-temetőbe indul.