Eger - hetente kétszer, 1913
1913-09-24 / 77. szám
2 EGER. (77. sz.l 1913. szeptember 24. pragmatika megalkotása által és illetve annak révén várhatja teljes bizonyossággal az elismerést és jutalmat; az érdemetlenséget, a íeszelgő nepotizmust mi sem sújthatná le jobban, mint a jól megalkotott és igazságosan kezelt pragmatika. Igaz, hogy általa befellegzik a bürokratikus önkénynek és politikai érdemek előtérbe tolásának is, de elvégre talán nem is azért van a hivatalnoki kar, hanem azért, hogy a maga munkáját szorgalmasan, lelkiismeretesen, alaposan végezze. Ideje lenne már a hivatali érdemek, vagy gyarlóságok tárgyias megítélésének, vagyis ideje lenne már annak, hogy a közszolgálat egészséges belső rendjét és eredményességét okos szolgálati pragmatika biztosítsa. Reméljük, hogy a tegnap megnyílt győri kongresszus ezt a nagyfontosságu kérdést is közelebb viszi a megoldáshoz. Hevesmegye közállapotai. — Majzik Viktor alispán jelentése az 1912. évről. — VI. (A közutak. Építkezések. Vasúti ügyek. Ipar és kereskedelem. Posta, távirda és távbeszélő.) Hevesvármegye úthálózatában az 1912. év folyamán változás nem történt. Közutainknak számszerű mennyisége tehát a múlt évben is a következő volt: a) az állami utak hossza 132-217 Km. amely mind kiépült; b) a törvényhatósági közutak hossza 574-885 Km., amelyből 541-963 Km. már kiépített és 32.922 Km. még kiépítetlen; c) a vicinális közutak hossza 186'642 Km., melyből 88-837 Km. a kiépült és 97'805 Km. a kiépítetlen, végül d) a községi közutak hossza 1291-838 Km., amelyből 108-159 Km. már kiépült és 1183-679 Km. még kiépítetlen. Vagyis vármegyénkben a közutak hossza ösz- szesen 2185-582 Km, amelyből 871-176 Km. már kiépített és 1314-46 K. m. még kiépítetlen. Az állami utak föntartása 98,207 K 93 fillérbe került. A törvényhatósági utak zárlatából kiemeljük, hogy a közúti vámból az 1912. évben 115,991 K 24 fillér folyt be. Az útalap összes bevétele 1,060,335 K 12 fillér, kiadása 990,330 K 63 fillér volt; az útalap cselekvő vagyona 8,435,387 K 91 fillér, szenvedő vagyona 2,516,760 K 97 fillér, tehát a tiszta vagyon értéke az év végén 5,918,686 K 94 fillér. A községi vicinális közutak fenntartására a vármegye 1124 kézi és 416 igás napszámot engedett át, amelynek pénzértéke 5020 K; a készpénzbeli hozzájárulások összege 38,450 K. A községi közmunka a vármegye területén 67,604 kézi napszámból, 1545 egyfogatu és 19804 kétfogatú igából állott, amelyeknek értéke 130,869 K 99 fillér. Az építkezés, főként Eger és Gyöngyös városokban, jelentékeny volt. Egerváros területén 140,000 korona értékben utcaépítések folytak, a Kertész-utcában ped'g uj iskolaépület készült 42,000 K. költséggel. Magánépítkezésre 166 esetben adott engedélyt a hatóság. A kövezetvám bevétele 72,224 K 20 fillér, kiadása 65,109 K 04 fillér volt. A csatornázás ügye annyiban haladt előre, hogy az egész város csatornázásának törzskönyve elkészült. Uj csatorna a Telekessy-, Korona-, Görög- és Karéjutcákban épült, összesen 425 m. hosszúságban. Uj aszfalt-gyalogjárót 1457-66 □ m. területen építettek 18,258 K 79 fillér költséggel. A város villamos világításánál az 1912. év folyamán 22 Km. uj vezeték épült s igy az összes vezeték hossza 50 Km. Közvilágításra 30 drb. ívlámpa és 720 drb. izzólámpa szolgál. Gyöngyös városban uj makadám utak építésére 8239 K. 75 fillért, középítkezésekre 166,669 K. 98 fillért (csupán a Mária Tanoda 93,327 K. 38 fillérbe került), csatornaépítésre 12,461 K. 08 fillért, aszfaltgyalogjárókra 15,601 K. 04 fillért fordítottak. Magánépítkezésre 185 engedélyt adott ki a hatóság. A kövezetvám bevétele 97,607 K. 09 fillér, kiadása 94,050 K. 39 fillér volt. Ebben az évben készült el a vízvezeték alapjául szolgáló artézi kút is, melynek fúrási költsége 25,673 K. 09 fillér. A községekben a következő középítkezések történtek: Felnémeten községi korcsma, Ka- rácsondon községház és jegyzői lak, Gyöngyös- tarjánban iskola és tanítói lakás, Pásztón közvágóhíd, Hevesen közvágóhíd és mérlegház, Bükkszenterzsébeten körjegyzői iroda épült. A közvilágítás Tiszanánán, Adácson és Gyön- gyössolymoson petróleumlámpák felállításával fejlődött, Füzesabonyban pedig villamosvilágítást rendeztek be, melyhez az áramot az egri villamostelep szolgáltatja. Gyalogjárókat Csány, Hort, Kisköre, Komló és Zaránk községekben építettek. Magánépítkezésekre a főszolgabirák összesen 885 engedélyt adtak ki. A vasútvonalak és vasúti állomások fejlesztése körül nem annyira az 1912. évben végrehajtott munkálatok, mint inkább az 1913. évre vonatkozó tervezések a fontosabbak. Eger, Hort, Ludas, Kápolna és Füzesabony állomásokat raktárhelyiségekkel és uj vágányok lerakásával bővítették. Vámosgyörkön a vonatoknak vízzel való ellátására készült vízmüveket bővítették ki. Füzesabony és Gyöngyös állomásokon bevezették a villamos világítást. Az 1913. évre előkészítették Hort, Ludas és Kálkápolna állomások kibővítésén kívül, a hatvan-miskolci fővonal régi sínéinek kicserélését; a debrecen-füzesabonyi vonalon Mező- tárkány állomáson uj és nagyobb várótermek építését s a 455 méter hosszúságú ártéri hidak- nuk átalakítását határozták el. A kisterenye- kisujszállási vonalon Verpelét, Kisköre, Heves és Erdőtelek állomásoknak kibővítése s az egész vonalnak megerősítése került munka- programmba, míg Pásztó és Nagybátony állomásokon uj rendszerű kitérők építését, Hatvanban pedig uj raktárépítéseket és az állomásnak Ruttka felőli részén, a pályatest fölött egy vasbeton felüljárót létesítenek, mely Hatvant Ujhatvannal köti össze. Kiemeljük még, hogy a kereskedelemügyi miniszter a következő vasúti előmunkálatokra adott engedélyt: 1) Mátranovák állomástól Ivád, Pétervására, Bükkszenterzsébet, Tarna- lelesz, Szentdomonkos, Nádasd, Ózdig; 2) Gyöngyös állomástól Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Szurdokpüspökiig; 3) Szolnoktól Besenyszög, Kőtelek, Tiszasüly, Tiszaroff, Pély, Kisköre, innen Tiszanána, Kömlő, Besenyőtelek, Dor- mánd, Füzesabonyig, továbbá Tiszanánától ki- ágazóan Sarud és Ujlőrincfalva érintésével Poroszlóig; 4) Gyöngyöstől Abasár, Márkáz, Domoszló, Kisnána, Tarnaszentmária, Sírok, Szajla, Pétervására, Bükkszenterzsébet, Tarna- j lelesz, Szentdomonkos, Nádasd, Járdánháza, idegen úr, aki eleinte zavartan mentegetődzött ügyetlenségéért, de csakhamar vidáman kiáltott fel: — Te vagy az, barátom? Igazán sajátságos, hogy megérkezésemkor ismerőseim közül éppen veled találkozom legelőször! Régi jó barátok voltunk és szívélyesen üdvözöltük egymást. Gyermekkorunk óta nem találkoztunk lés napbarnított, egészséges, vidám arca úgy hatott reám, mint üdítő forrás a sivatag pusztaságában. — Nagyon lefogytál, — így szólott. — Talán beteg vagy? Bágyadtan, fanyarul mosolyogtam. — Beteg nem vagyok; inkább szegény és kenyértelen. — Szegény barátom! Egyelőre gyere velem. Terített asztalnál majd igyekszünk bánatodat enyhíteni. Pompásan megvacsoráltunk, miközben érdekes éleményeit elbeszélte. Évek óta afrikai kolóniákon élt, ahol jelentékeny vagyont szerzett és ahová nemsokára ismét vissza szándékozott térni. Mikor elváltunk, száz arannyal gazdagabb voltam és meg kellett néki Ígérnem, hogy visz- szatértében elkísérem Afrikába. Két évi kemény, szorgalmas munka után, üdülésre Sidneybe utaztunk együtt. Odaérkezve, néhány nap múlva megkért, hogy kísérjem el egy barátjánál tartandó estélyre. Megígértem ... El is mentem vele, de mert a táncot nem nagyon kedvelem, úgy éreztem, hogy az egész estét unalamasan fogom eltölteni. Amint ezen tépelődtem!, a 'ház úrnője gyöngéden karonfogva, így szólott: — Ha megengedi, Peters úr, bemutatom önt leányomnak. Feltekintettem és meglepetésemben hátra- tántorodtam. Miként jutottam át az üdvözlés megszokott frázisain, magam se tudnám megmondani, mert szívlem a megfeszülésig dobogott. A leány is megremegett és elsápadt ... Alig távozott az anyja, mikor a karomra támaszkodva, így susogott: — Beszélnem kell önnel ... Kérem, kövessen a kertbe. Szótlanúl követtem a hold fényében rezgő lugasba, ahol a padra ültünk. — Már régen ismerem, — mondotta halkan. — Két év előtt egyszer álmomban láttam. Azóta mindig élénken előttem áll a képe! — Csak folytassa, kérem, — susogtam én kíváncsian. — Mondjon el mindent, tartózkodás nélkül! — Fáradt és kimerült voltam ... Lefeküdtem a pamlagra és azt álmodtam, hogy egy szegényes szobába jutottam ... Ön az íróasztala előtt állott ... kezében töltött revolver ... Öngyilkosságot akart elkövetni... — És ön eljött megmentésemre!? — Úgy van! Kértem, hogy szakítson sötét szándékával és kezdjen új életet a régi nyomán ... — Vájjon mit jelenthet ez? — kérdezte egyszerű, közvetetlen hangon, mialatt erélyesen a s zemem közé nézett. — Azt jelenti, hogy áldásos kezei az óceánon túl is megmentettek az életnek, hogy itt találkozhassunk. Megragadtam a kezét és hálásan szorítottam meg, ő pedig szemlesütve eltűnt... * A Gondviselés egymásnak teremtett bennünket ... Boldog vágyakozással vártuk a napot, mely örökre egybeforrasztott, melyen meg- mentőmet, mint hitvesemet karjaimba zárhattam. Sanders.
