Eger - hetente kétszer, 1913

1913-01-25 / 8. szám

4 EGER. (8. sz.) 1913. január 25. Siessen addig, mig nem késő egészségét visszaszerezni” Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülőafélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elha­nyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nchézlélegzés és a légzőszervek httrutos megbetegedéseinél kitűnően bevált a3 orvosi előkelőségek TI IDCniKI Mindenütt kapható. Egy üveg ára 2 korona 50 fillér által javasolt I UOEKliű egy nagy üveg ára 5 korona. Postán leghevesebb S üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Biaiia-gyógyszertár, Budapest, Károly-kijrut 5. szám és Kovács Apolló földmüvesnö egri. Szabó László vasgyári munkás sajóvárkonyi és Szabó Irén bajádon egri, Ónodi János földműves és Mészáros Julianna egri lakosok. Halottak névsora. Vidasits Is-ván hentes 48 éves, Kaiser Antal magánzó 84 éves. özv. Vas Antalné szül. Balázs Anna földművesnő 74 éves, leleszi Kovách József nyug. vm. pénz­tári ellenőr 83 éves, Balkay Józsefné szül. Urbán Irma 53 éves, Krinszki János 2 hónapos, Pollák Jakab vendéglős 74 évps, Gulyás Erzsé­bet 1 hónapos, Feldmann Ármin 1 hónapos, Szarvas János földműves 33 éves. Tamasi Mária 8 napos, Grünstpíu Lajos 5 hónapos, Dernesch Józsefné szül. Mendel Paulina 19 éves, Kus- nik Miklós erdőmunkás 31 éves, Goriupp Ödönné szül. Czillényi Rozália 49 éves, Gyenes János kőműves-segéd 66 éves, Szilágyi Mária 3 napos, Nagelreiter Karolin cseléd 50 éves korában. Rövid hírek. Áthelyezett csendörörs, Az eddig Verpeléten állomásozó gyalog csendőrőrsöt a belügyminiszter Feldebrő községbe helyezte át. A lapunk múlt számában közölt csendőrségi beosztás már ezzel a változással készüli. — Jegyző-választás. A lemondás folytán megürese­dett bátori körjegyzőségre már kiirta a pályá­zatot a pétervásárai járás főszolgabírója. A választás február hó 11-éu lesz. — Az egri házi­ipari tanfolyam. A földmivelésügyi miniszter ál­tal Egerben, az állami gazdasági népiskolával kapcsolatosan szervezett kosárfonó háziipari tan­folyam már megkezdette működését és február hó 15-ig tart. A tanfolyam vezetője Reach Jenő szaktanító. — Korcsolyaverseny. A Gyöngyösi At­létikai Klub vasárnap korcsolya-versenyt ren­dez Gyöngyösön. Apró krónikák. A poroszlói kis-koporsók. Há­rom gyermek életét pusztította el a széngáz Poroszló községben. Még nem került nyilvá­nosságra, vájjon végzetes gondatlanság, bűnös szándék, avagy szerencsétlen véletlen okozta-e a jobbsorsra érdemes, boldogtalan gyermekek halálát; annyi azonban bizonyos, hogy a há­rom ép, egészséges gyermek este még viruló egészségben hajtotta le álomra a fejét és reg­gel nem ébredt fel közülök egyik sem. A há­rom kis koporsóhoz fűződő aktákból megál­lapítható, hogy a közvetetlen halált a széngáz okozta. A kályha csövét szétnyílva találta a vizsgálat; a gyilkos széngáz ezen keresztül ömlött be hozzájuk, a szobába. A vizsgálati iratokban följegyezték még azt is, hogy a há­rom szerencsétlen gyermek nem törvényes fir­mák között szövődött szerelem hajtása volt. Kenyérkereső apát nem ismertek, csupán az élet országutján elbukott édesanyjuk, Somogyi Julianna keresetére voltak utalva. És ez a ke­reset sovány volt, mert napszámból került össze. Sokat nélkülöztek, nyomorogtak szegé­nyek s az a végzetes kályhacső-nyilás való­sággal a szenvedéstől váltotta meg őket. Hanem hát az akták ezzel még nincsenek lezárva. A halálnak csak az útját ismerik és az igaz­ságszolgáltatás arra is kiváncsi, vájjon nem egyengette-e valaki ezt az utat? „Tokio“ kitűnő tyukszemirtó adagja 50 fillér. Készíti: Tömöri Antal, Czegléd. Helyben kap­ható az Irgalmasok gyógyszertárában. Legrégibb, legelőkelőbb márka Gróf KEGLEVICH ISTVÁN utódai COGNAC EuLclSLfblk:­A legbiztosabb szer Wf influenza ~üf és fertőző betegségek ellen. Iskolaügy. A gyermektanulmányozásról. I. Igen sokáig, majdnem a legújabb időkig úgy a szülők, mint a hivatásos pedagógusok a gyermeket kicsi embernek tartották, kiben mind­azok a tulajdonságok, amelyek a felnőtteknél megvannak, kicsiben feltalálhatók. Éppen ezért a gyermeket és annak cselekedeteit ugyanazzal a mértékkel bírálták meg, mint a felnőttet. A tanítás anyagát s a különböző tanítási eljárá­sokat is hasonló elmélkedések teremtették meg, a gyermek alapos ismerete nélkül. Elképzel­hető, hogy ilyenformán mennyi igazságtalan­ságot követtek el a szülők és nevelők a gyer­mekkel; mennyit vétettek a gyermeki lélek el­len még akkor is, ha teljes jóakarattal és oda­adással végezték a nevelés nagy munkáját. Minden egyéb lehetett az, amiben a gyermek akkor részesült, csak nevelés-oktatás nem. A gyermek pedig, mert nem ismerték s meg nem értették, kénytelen volt némán tűrni a szülő vagy a nevelő tévedéseinek sokszor súlyos kö­vetkezményeit. Ma már minden gyakorlati nevelő ismeri és érzi azt a kézzelfogható igazságot, hogy aki nevelni akar, annak ismernie kell a gyermek sajátos egyéniségét, hajlamait, természetét, egész lelkületét, szellemi képességeit, stb. Mindnyá­jan nagyon jól tudjuk, mily nagy tévedés, sőt hiba a gyermek cselekedeteit, gondolkodását, érzelmeit, ugyanazon szempontok szerint meg­ítélni, mérlegelni, amelyeket a felnőtteknél szok­tunk alkalmazni. A gyermek szellemi világa egészen más, mint a felnőtteké. A gyermek nem kicsi ember. A gyermek — egész más valami, akinek egészen sajátságos lelkülete, egyénisége van. Oly tulajdonságok, amelyek a felnőttben megvannak, nála esetleg teljesen hiányzanak és megfordítva. Mindezekre a dolgokra a gyermektanulmá­nyozás derített világosságot, mely újabb tudo­mány — bár elég későn — felfedezte a „gyer­meket". Már a filantropisták korában indult meg a gyermektanulmányozás, de csak az utóbbi három évtizedben van folytatása. Hogy annak idején ez a szépen fejlődni kezdő mozgalom megszakadt, annak oka főképjfen az volt, hogy a neveléstudomáuynak oly szigorúan tudomá­nyos kereteket szabtak meg, amelyekbe sehogy- sem illett bele a kezdetleges és kicsit dillettáns jellegű gyermektanulmányozás. Payer, német orvos „Die Seele des Kindes“ című könyve keltette fel ismét a pedagógusok figyelmét a gyermektanulmányozásra. E könyv megjelenése után, mely a gyermek szellemi fejlődésének fel­jegyzéseit tartalmazza, megindult a hasonló megfigyelések egész sorozata. Lassan-lassan azután kibővültek a gyermekre vonatkozó ta­nulmányok, a vizsgálatokba bevonták a gyer­mek testi fejlődését is és ilyenformán kialakult a mai gyermektanulmányozás, meljnek ma már egész hatalmas irodalma van. A gyermektanulmányozás védelmébe vette a gyermeket és sajátos egyéniségének a tisz­teletben tartását követeli. Azóta a gyermek tudományos és társadalmi problémává lett. A körülötte támadt irodalom a legkülöubözőbb szempontokból foglalkozik vele. Az orvos, a pszichológus, a pedagógus, a jogász mind más és más szempontból vizsgálják a gyermeket. E tanulmányok összege a gyermektanulmányo­zás (paidológia), mely tudomány, noha még csak csecsemőkorát éli, már is nagyon sok üdvös eredményt tud felmutatni. Úgy az elméleti, mint a gyakorlati pedagógiának már eddig is nagy szolgálatokat tett s igen értékes adatok­kal szolgált a pszichológiának is. Amióta a gyermektanulmányozással álta­lánosan és gyakorlatilag foglalkoznak, azóta sok oly dogma dőlt meg, amit addig mindenki jónak, tökéletesnek ismert és sok oly elv dia­dalmaskodott, amit félszegségnek tartottak. A gyermektanulmányozás közelebb hozta a szülőt az iskolához, az orvost a pedagógushoz. Újabban már tanterveket, iskolákat igyekeznek ennek alapján megreformálni. Mindezek oly nagy je­lentőségű eredmények, amelyek a gyermekta­nulmányozás gyakorlati értékét a legszebben bizonyítják. A pedagógiának nem is lehet természete­sebb alapja, mint a gyermek testi és szellemi fejlődésének, összes tulajdonságainak alapos ismerete. A nevelésoktatás gyakorlatában foly­vást ezekre az ismeretekre van szükségünk; ezekre alapítjuk egész munkánkat és termé­szetesen csak akkor járhatunk el helyesen, ha ismerjük a gyermek egyéniségét, testi és szel­lemi fejlődésének törvényszerűségeit, képessé­geit, hibáit, esetleges rendellenességének az okait, stb. Csak igy javíthatjuk majd a hibá­kat ; igy ítélhetjük meg helyesen a gyermek cselekedeteit; nem nézzük rossznak, amikor talán csak beteg; nem tekintjük bűnnek azt, ami esetleg csak testi állapotának a következ­ménye; nem bánunk vele agy, mint a felnőt­tel, hinein helyes megértéssel, helyes irányba vezetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom