Eger - hetente kétszer, 1913

1913-09-17 / 75. szám

2

EGER. (75. 8Z.)

1913. szeptember 17.

Uj rend a közgyűlések körül. Ekkor már dél elmúlt és indítvány folytán a póttárgyjegyzék- ből két fontosabb ügyet vettek elő. Setét Sándor dr. megyebizottsági tag ugyanis azt indítványozta, hogy a közgyűlések számáról és idejéről szóló vármegyei szabályrendeletet akként módosítsák, hogy az eddigi, évnegyedenkint, tehát számszerint 4 közgyűlés helyett féléven- kint, tehát évenkint csak 2 rendes közgyűlést tartson a vármegye. Ezt az indítványt., Alföldi Dávid dr. ellenindítványának mellőzésével, elfogadta a közgyűlés.

Megyebizottsági tag-választások, A kilépő és elhalt választott törvényhatósági bizottsági tagok helyeinek betöltésére nézve névszerinti szavazással, 113 szóval 54 ellenében akként intézkedett a közgyűlés, hogy az uj választások határidejét november hó 6-ra tűzte ki és választási elnökökül az állandó választmány részéről javasolt megyebizottsági tagokat küldötte ki.

A második névszerinti szavazással félóra telt el és az elnöklő főispán a még napirenden lévő 514 ügynek tárgyalását másnapra halasztotta.

A második nap.

A közgyűlés második napján, kedden délelőtt 10 órakor, megcsappant érdeklődés mellett, az egész napirendet 20 perc alatt letárgyalta a közgyűlés.

A fontosabb ügyek közül kiemeljük a következőket :

Miniszteri leiratok, A kereskedelemügyi miniszter a szarvaskő-egercsehi-pétervásárai ut kiépítését engedélyezte, a közgyűlés tehát az útépítésére szükséges 500,000 koronás kölcsön fölvételét elrendelte. Ugyancsak a kereskedelemügyi miniszternek leirata folytán gondolkodott a közgyűlés a poroszló-sarudi utón épített Laskó-híd költségeinek fedezetéről is, továbbá elengedte Pavlik Ágoston vállalkozónak a késedelmi kötbérét; az útépítéseknél a vállalkozók által letett biztosítékok elbírálására vonatkozó rendelet kapcsán felírt a helybeli pénzintézetek betétkönyveinek elfogadása érdekéAz Eszter búzája megvolt letalább is 3 kiló, aminek az árai 20 fillérjével 60 fillér. Az áros almája meg nem volt több egy fé’ kilónál, amely megért legfeljebb 20 fillért. így az áros többet kapott 40 fillérrel.

Azé’ megest megállóit aZ alma-áros. Most meg Kis gazda Terét csapja be.

De hát nem lesiet a palócot okosságra bírni. Tahók vágyónk mi még mostanság is, uram. •Egypár garajcár értékű rothadt gyümőcsé’ a fé’hambárt is oda’dná a ivászbncseléd. De a cifraságra még a lelkiüdvösségét is rákőtené.

De erről majd más alkalommal írok'.

Most még csak arm’ akarok Írni, hogy tek. Szerkesztő úr becses Lapjában a minap a pé- tervásári tűzről szólva, kiujságolta a palócokat.

Többek közt ezt olvasom: »Visszataszító volt a lakosság nemtörődömsége embertársaik iránt.« Azután meg ezt: »Gyönyörű fogalma léhét az ottani lakosságnak a felebaráti szerétéiről.«

Hát kérem tisztelettel a tek. Szerkesztő; urat, nemcsak Pétervásáron van ez így, hanem sajnos, nálunk is vannak a felebaráti szeretet körül hibák.

Ami igaz, azt meg kell mondanyi: inkább irigykedünk mi egymásra, mint szeretjük egymást. Ha mág a másiknak többet juttatott az Isten a vagyonból, mint nekőnk, akkor vége a barátságnak köztőnk.

Ha egy kis pálinka felett hevergetőnk, a a módosabb odavágja egy-kettőre ,a szegényebb elé:

ben, és a vármegyei utbiztosok szolgálati viszonyairól alkotott szabályrendeletet módosította. A belügyminiszter rendeletére a tiszti nyugdíj-szabályrendeletet, a bordélyügyi szabályrendeletet és az ebtartási szabályrendeletet módosította; a Jobbágyi és Apcz községek közötti vitás határkérdés rendezése ügyében bizottságot küldött ki; a közigazgatási lap-alapot pedig beszüntette és vagyonát a törzsvagyon javára utalta át.

A törvényhatóságok átiratai. Pécs szab. kir. városnak a dalmát borokkal űzött visszaélések, Szepesvármegyének a közigazgatási reformkérdések és Gömör-Kishont vármegyének az árvapénzek gyümölcsöztetése tárgyában kelt átiratait a közgyűlés tudomásul vette; Zombor városnak a trafikosok által honi iparcikkek raktáron tartására, Komárom vármegyének a bortermelők saját szükségletére fenntartott borai után fizetett fogyasztási adó alól való mentesítése, valamint ugyanezen vármegyének az iskolamulasztások szigorúbb megtorlására vonatkozó feliratait pártoló felirattal támogatta. Hajduvármegye közönségének a címek, rangok, rendjelek és kitüntetések eltörlése ügyében kelt átirata felett pedig napirendre tért.

Az alispáni jelentés. Majzik Viktor alispánnak a vármegye 1912. évi közállapotáról szóló és lapunkban is méltatott jelentését a közgyűlés elismeréssel tudomásul vette.

A felsötárkányi lóvasút. Az érseki uradalom részére a tervezett lóvonatu vasútnak a felső- tárkányi törvényhatósági út patkáin való lefektetésére kiadott alispáni engedélyt a közgyűlés jóváhagyta.

Segély ügyek. Az alispán felhatalmazást kapott az útkaparók között 2000 kor. segély kiosztására. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület kérelmére a létesítendő vármegyei csikólegelőhöz 100 korona segélyt engedélyeztek.

Költségvetések, pótadók. A vármegye 1914. évi költségvetését jóváhagyták. A kórház-alap javára 075%, a rendelkezési alap javára 0'5%, a községi- és körjegyzői nyugdíjalap javára 2‘23%, a katonabeszállásolási alap javára

— Hát tyík vagytok valakik, mik vagytok tyík? Mi van nektek?

A szegényebb meg visszavágja:

— Kietek se szerzették tisztességes úton a vagyont.

Szégyen kimondanyi, de való igaz, hogy sokan szeretik a másét köztőnk. Testvér a testvérét nem kíméli, ha »csikarhat« tőle valamit.

Má’ pegy a lopás sehogy se egyezik a felebaráti szeretetvel.

A múlt napokban felpukkadt a Kis kanász András teheni a ződ luternábari." Kivederte hamar, mielőtt a csordás hajtott volna s elbitan- golt a mezőn.

Két ember éppeg ottég szántott a legelő téhen mellett, még se kévántak rászólanyi.

Éppeg úgy bámulták, mint a pétervásáriak a tüzet.

Szegény Kis 'kanász András adta meg a látványosság árát, igaz, hogy olcsóbban, mint a szegény péterkteiek. Me’döglött a tehen, semmire ment.

Tudnék még többet is mondanyi a szere- tetlenségrol, de mégse cégérezem úgy ki magunkat. Még jobban szeét tanána nézni köztőnk a vármegye és igyók: me’csinátatná egyedüli közlekedő utónkat, amelyik még színit se látta a kőnek s (amelyen Istenkisértés járni még nappal is.

Jó egésséget kívánok ebbű a Görbe országbú’ mind közönségesen.

Fiatal palóc.

80,000 K., a háztartási alap javára 078, illetve 0’33%, a tiszti nyugdíjalap javára 279% pótadót megszavazták.

A hatvani közkórház. Az alispán bejelentette, hogy a Hatvanban létesítendő vármegyei kórház céljaira újabban Koppély Géza 5000, Csekó Gábor 2000, s a Gazdasági Bank 3000 koronát adományozott. A közgyűlés az adományozóknak köszönetét mondott.

Nyugdíjazás. A közgyűlés özv. Szentkirályi Ödönnének évi 1866, Vratarics Lajos vármegyei irodatisztnek pedig évi 1298 korona nyugdijat állapított meg.

A hatvani munkáskertek bérlete. Az alispánnak Hatvan községgel a munkás-kertek bérletére kötött szerződést jóváhagyták.

Egri ügyek. Eger város nyugdíj- és uj orvosi szabályrendeletét módosítás végett visszaküldték. A Holländer Bernát bérlete, a Kánitz-féle alapítvány és a villamos-telep számadása ügyében hozott határozatokat jóváhagyták. A tör- véuyházhoz vezető aszfalt ügyében hozott határozatot megváltoztatták, a mozgófénykép- szinházakra vonatkozó szabályrendeletet módosítás végett visszaadták, ellenben az aszfalt- költségekre vonatkozó kötelezvény, a „Feketesas“ épület eladása és a mezőgazdasági szabályrendelet ügyében hozott határozatokat jóváhagyták. A városnak az Alföldi Közművelődési Egyesület által tervezett internátus ügyében fölterjesztett kérvényét pártolják. A közvágó- hidi és husvizsgálati szabályrendeletet jóváhagyták. Galambos István dr. ügyvéd és Fridi Gyula rendőrkapitány fölebbezésére az uj szervezkedési szabályrendeletet módositás végett visszaadták. Az Egri Szövetkezett Bortermelők R.-T. terület-átengedése ügyében hozott határozatát jóváhagyták.

HÍREK.

• Eger, 1913. szeptember 16-án.

Tájékoztató.

Szeptember 17. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Abasáron.

„ 21. Szervita-buesu Egerben.

„ 24. Országos vásár Pétervásárán.

„ 28, 29, 30. Országos vásár Egerben.

„ 29, 30. Országos vásár Hatvanban.

„ 30. Katonai utóállítás Hatvanban.

Az egri érseki föegyházmegye katolikus intézményei.

— A Katolikus Közlöny 1913. évi 16—20. száma. —

A XI. katolikus nagygyűlés egyik határozatában kimondotta, hogy: szerkesszen és adjon ki az Országos Katolikus Szövetség olyan katolikus kalauz^ melyben röviden bennfog- laltatik az országban levő valamennyi katolikus egyesület címével és rendeltetésével együtt. Egy másikban pedig azt kívánta, hogy: készíttessék egy, teljesen megbízható nyilvántartás a magyar katolikus egyház valamennyi karitativ intézményéről, különös tekintettel ama kedvezményekre, amelyeket a szegénysorsú tanulóifjúság nyer.

Az Országos Katolikus Szövetség, kevéssel a nagygyűlés eloszlása után, hozzáfogott az adatgyűjtéshez és egyelőre nem választotta el azt a két irányzatot, amit a határozatok megjelölnek.

Eddigelé az esztergomi, a kalocsa-bácsi érseki főegyházmegyék, majd a besztercebányai, nyitrai, pécsi, székesfehérvári, szombathelyi, váczi, veszprémi, Csanádi, erdélyi és nagyváradi lat. szert, püspöki egyházmegyék, továbbá az eperjesi és munkácsi gör. katolikus püspökségek katolikus intézményeinek címtára jelent meg öt füzetben 233 lap terjedelemben. Ezek-