Eger - hetente kétszer, 1913

1913-09-03 / 71. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____ 5 » N egyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények :— • = intézendők. = Kiadóhivatal : Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 71. szám. ------ XXXVI. ÉVFOLYAM. ——Szerda, szeptember 3. A patak-szabályozás. Eger, 1913. szept. 2. Nemcsak mi vagyunk úgy, hanem mindenki más, hogy csak akkor veszi észre, hol szorít a csizma, mikor fel­húzta. A bajok, a veszedelmek rend­szerint felizgatják a kisebb-nagyobb körű érdekeltséget, amely azután nagy hangon követeli az orvoslást, az előze­tes védekezést. Hogy csak egy példát említsünk, a dánosi vérengzés után számtalan javaslat jelent meg az or­szágos lapokban: mit kellene csinálni a cigányokkal. Persze egyik javaslat­ból sem lett semmi; a cigányok ma is úgy élnek, úgy kóborolnak, mint Dános előtt. Persze: ki gondolna a fogorvosra, ha nem fáj a foga. A veszedelmek, az ijesztő, a hát- borzongató ésemények elmúlnak; a nyomukban kelt felháborodás hullámai mind kisebbek lesznek s amint távo­lodunk az eseményektől, úgy gyepese- dik be az emlékük, úgy csappan meg és illetve fogy el az érdeklődés irántuk. Mikor 1878-ban augusztus 3l-én s mindjárt utánna szeptember 27-én elöntötte városunkat az áradat, mindenki segítségért kiáltott, mindenki védeke­zést sürgetett. Állandóan napirenden volt a 'patak-szabályozás kérdése úgy a város gyűlésein, mint a sajtóban. Amint azonban elmosódott a veszede­lem emléke, úgy zsugorodott összóbb- összébb a patakszabályozó bizottság munkássága és hatásköre is. Tulajdon­kép nem is lett más az egész árvíz- védelmi munkálatból, mint egy kis partfal-építés néhol kőből, a legtöbb helyen pedig fából. A patak maga olyan kanyargós maradt, mint addig volt; nem mélyítették sehol; az esetle­ges árvíz lefolyásának akadályait csak itt-ott távolították el; a medret alig szélesítették stb. stb. Majdnem azt mond­hatjuk: minden a régiben maradt, egy kissé javított kiadásban. Az 1900. április 30-diki árvíz is hozott némi javítást, de — mint a leg­utóbbi események igazolták — semmi­nemű úgynevezett „gyökeres“ intézkedés nem történt mind máig. IJjabb vesze­delemnek kellett jönnie, amely tettre sarkallja az intéző köröket. S ez a fenyegető veszedelem megérkezett az idei augusztus 7-én, 15-én és 20-án. Ezen a három napon át rengeteg víz- mennyiség folyt le az Eger patak medrében és medrén kívül, nem cse­kély kárt okozva a város lakosságának különösen augusztus 7-ón. E károknak mégis lett egy nagy haszna: megint észrevettük, hogy van egy kis rakoncátlan patakunk, amelyet meg kell fékezni. Végre-valahára eljutottunk oda, hogy a szombati közgyűlés tettekre határozta magát s általánosságban elfogadta Bá­rány Géza városi mérnöknek lelkiis­meretes tervét, amely Eger egész te­rületére gondoskodik a patak szabályo­zásáról, a patakfalak kiépítéséről, a hidak célszerű átalakításáról, a vizet felfogó akadályok elhárításáról, a víz szabad folyásának biztosításáról stb. stb. Ennek a határozatnak csak egy hibája van: az, hogy az Eger patak medrét csak a város külső és belső területén szabályozza. Már pedig fél­munkát végzünk még a legértékesebb és legköltségesebb szabályozási terv kivitelével is, ha nem gondoskodunk arról, hogy Eger fölött és Eger alatt is megfelelő folyása legyen a víznek. AzEszterházy-féle u.n. „Posueruntu, amely a felnémeti völgybe szorította vissza az Egerre zuduló árt és csak annyit eresztett be a városba, amennyi a patakmedencében kényelmesen lefoly­hatott, — igen jó védelmi eszköz volt a maga idején. Megvédte a várost, az egész lakosságot (akkor még nem volt meg a mai bosszú Cifrakapu-utca) és csak az Egertől északra levő püspöki földeket áldozta föl. Ma már nem lehet igy tenni és mindenesetre fontolóra kell vennünk a Setét Sándor dr. indítványát, mely mindenképen figyelemre méltó. Ám szabályozzuk az Eger patakot a mi saját területünkön, de gondoskodjunk vizi társulat létesítésével arról, hogy felső és alsó folyásában is szabályoz­zák, mert csak igy lesz alapos a vé­delmi munkálat. Igaz, hogy ez költséges dolog, de vájjon nem nagyobb károk érnek-e bennünket minden költséges kiadás­nál az árvizek által? Hiszen, hogy a kisebbek pusztítását ne is említsük, az 1878. évi árvízkára, hivatalos becs­lés szerint, nagyobb volt hét millió koronánál, sőt a mostani árvíz által okozott kár is felül van a 100 ezer koronán. E számok minden érvnél erősebben sürgetik az Eger pataknak egész folyá­sában való és végleges rendezését. Városi ügyek. — Eger város rendkívüli közgyűlése. — Szombaton délelőtt 10 órakor Eger város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen másfélórán át tárgyalta a pataksza­bályozási bizottságnak a patakmeder rendezé­sére vonatkozó javaslatát és az ezzel kapcso- tos ügyeket. A patakszabályozó bizottságot, tudva­lévőén, az augusztus 7-iki árvizet nyomon kö­vető, és augusztus 9-én tartott közgyűlés kül­dötte ki azzal az utasítással, hogy állapítsa meg az árviz által okozott károkat és dolgoz­zon ki konkrét javaslatot arra nézve, hogy miként lehet és kell védekeznünk a jövőben az árvizek pusztításai ellen. A patakszabályozó bizottság a helyszínén tartott személyes vizsgálódások után, Timon Béla elnöklete alatt, több ízben ülést tartott, amely üléseknek megállapodásait Bárány Géza városi mérnök írásba foglalta és terjedelmes elaboratumként a város képviselőtestülete elé terjesztette. Ezt az elaborátumot tárgyalta szombaton a város képviselőtestülete Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester eluöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésében. Az ülés lefolyásáról tudósítónk a követ­kezőket jelenti: Az árvédelmi bizottság. Jankovios Dezső kir. tanácsos, polgármester megnyitván a köz­gyűlést, Bárány Géza városi mérnök előterjesz­tette a Timon Béla főkáptalani mérnök elnöklete alatt működő „Patakszabályozási bizottságinak azt a kérelmét, hogy nevét, — miután meg­bízatása nem az Egerpatak szabályozására, hanem csak az árvizvédelmi munkálatokra szo­rítkozik — a jövőre nézve „Árvizvédelmi bi­zottságira változtassa. A közgyűlés a kérel­met teljesítette. A vész-bizottság. Ezután Bárány Géza elő­adó, Turtsányi Gyula dr. kir. tanácsos isme­retes indítványához képest, az Árvizvédelmi bizottság és az Állandó választmány egyértelmű megállapodásaként javasolja, hogy: 1. Bizassék meg a rendőrkapitány, Bayer Henrik városi tanácsos, a városi mérnök és a tűzoltó főparancsnok egy tervezet kidolgozásá­val, amelyben az árviz alkalmával és azt meg­előzően teendő intézkedések, a hatósági köze­gek elhelyezése, hatásköre, a városnak rendel­kezésére álló rendőrlegénység, tűzoltóság, utca­seprők, stb. teendői részletesen felsoroltassa­nak ; állapíttassék meg benne a szükséges mentő és védőeszközök száma, azok elhelyezése, jő

Next

/
Oldalképek
Tartalom