Eger - hetente kétszer, 1913

1913-08-30 / 70. szám

1913. augusztus 30. EGER. (70. síri zolásban kellő eredményt elért tanulók meg- jutalmazására 615 koronát fordítottak az ala­pítványok kamataiból és a gyűjtött adomá­nyokból. 8. A kereskedőtanonc iskola. Az egri kereskedő-tanonc iskola 1912/13 tanévi értesítőjét Szőke Sándor igazgató közli A rendes évi beszámoló meleg hanga uek rológgal kezdődik. Ifj. Hám Lajos felügyelőbi zottsági tag és Skultéthy Béla kereskedőtanonc iskolai tanító elhunytáról emlékezik meg sze retetteljes részvéttel az igazgató. Az iskola belső életében nem zavarta semmi a tanítói kar békés és nyugodt mun­kálkodását. Csak az iskolamulasztások aposzt- rofálásánál jegyzi meg az igazgató, hogy az iskdalátogatás az üzletfőnök érdeme, avagy hibája inkább, mint a tanulóé s mindjárt rá­mutat az idei 592 felnapi mulasztásra, melyből csak 17 a nem igazolt, tehát 575 mulasztás minden súlyával az üzletek könnyen igazoló hajlamára és nem a tanulók betegségére esik, amit az is bizonyít, hogy mig három kereske­dőnek tanulói egyetlen órát sem mulasztottak, addig két üzletfőnök közül az egyiknek 87, a másiknak 106 félnapot mulasztottak a tanulói. Az iskola tantestülete az igazgatóval együtt három tagból és három hitoktatóból áll. A ta­nulók száma 71 volt, kik közül a tanév folya­mán kimaradt 6 és fölszabadult 3. A tanulók osztályok szerint igy oszlottak meg: az I. osz­tályba 34, a li ba 26, a III-ba 11 járt. Val­lásra nézve a tanulók közül 35 róm. kát., 2 ref. és 34 izraelita. Az iskola fönntartására 2900 koronát for­dítottak. 9. Az állami népiskolák és ovodák. Az egri állami elemi iskolák és ovodák értesítőjét az 1912/1913. tanítási évről Csep- reghy Gyula és Vadász Lajos igazgatók állítot­ták össze. Három kiemelkedőbb mozzanatot találunk följegyezve az iskolai év történetére vonatkozó igazgatói jelentésben. Egyik a népiskolai nö­vendékek által, karácsonykor, a Kát. Legény- egylet dísztermében előadott pásztor-játék, amely 228 kor. 26 fillér tiszta hasznot hozott az iskolával kapcsolatos „Napközi Otthon“ alapvagyonának gyarapítására. A másik, ma­gának a „Napközi Otthoninak áldásos műkö­dése, mely Csoór Szeréna tanítónő vezetése és Deák Mária tanítónő felügyelete alatt 40—50 szegény iskolás gyermeket látott el a téli négy és fél hónapon át (dec. 1-től apr. 15-ig) meleg étellel és gondos felügyelettel a délelőtti és délutáni tanítási idő között. A harmadik a Cifranegyedi Ifjúsági-egyesület és a vele kap­csolatos Népénekkar eredményes működése, mely az idén (febr. 16.) a Földműves Olvasó­kör dísztermében először lépett föl nyilváno­san, mint számottevő kulturtényező, a nagy közönség előtt. Sajnos, az igazgatóknak panaszuk is van, amelyet a gondjaikra bízott isko’ák érdekében a nyilvánosság elé visznek az értesítőben. A belvárosi fiúiskola termei sötétek és miazmák- kal telitettek. A Cifratéri iskolában két terem­nek falazata annyira nedves, hogy belőlük „nem sokára forrást lehet fakasztani.“ A Szvorényi úti iskola termei zsúfoltak, uj osztállyal fej­leszteni kell. Általában pedig t városi hatóság az iskolamulasztásokuak bírság dása körül nem jár el kellő eréllyel, mert ,. ?oha nem volt Egerben annyi iskolakerülő g; érmék, mint a most leperdült iskolai évben.“ Hát bizony ez súlyos panasz, azonban mert mvosolni lehet, sőt kell, bizonyára nem hagy ák sokáig pa­nasznak az illetékes hatóságot, A tanítótestület, a két iga; gatóval együtt, 12 tauítóból, 15 tanítónőből, ' óvónőből, to­vábbá 6 róm. kát., 1 ref. és 3 izr. hitoktató­ból áll. A tanulók száma az év el íjén 1312 volt, kik közül kimaradt 58, más is :olába ment 50 és igy az év végén 1204 ve It. Vallásukra nézve a tanulók közül 1034 ró n. kát., 2 gör. kát., 33 ref., 3 ág. ev., 132 iz . A mulasztott félnapok száma 24,581, melyek! ől 6259-et nem igazoltak a mulasztók. A hét állami óvodába 483 fi 1 és 543 leány, összesen tehát 1026 gyermek jí rt. —szky. Iskolaügy. A patronázs és a tar tóság. III. A patronázs-érzésnek az er iberiség szivé­ben való meggyökerezése a társ utalómnak ab­ban a részében fog végbemeni i, hol vallás­erkölcsi alap adja a lélek életé lek táperejét. — E felfogás, e meggyőződés serkentett és irányított soraim Írásánál arra, hogy a mate- rialisztikus önzés, az abszolút i, dividuális fel­fogással szemben a kér. etika, a kér. szeretet erényeiben keressem orvosságát annak a tár­sadalmi nyomorúságnak, mely le myházait, ifjú bűnösök börtöneit az emberi sze etetlenségnek köszönheti. Mikor fejtegetéseimben a ta útó tevékeny­ségét különösen az iskola és ifj [sági élet kö­rébe utallam, nem zártam el ezze. a patronázs- mozgalom társadalmi utón való t látogatásától, de különös súlyt kívántam helye; ni arra, hogy a fiatal nemzedék helyes nevelését sl mi, nevelő­tanítók szolgáltassuk anyagát a j ivó filantróp- társadalmának. Hogy a patronázs- srzés áldásait szórja az emberiség szerencsétle tjeinek meg- hasonlott lelkére, abban nagy i észe lehet a tanítóságnak. E súlyos termész< tü probléma megoldásának kulcsát abban lát un, hogy az újkori nevelői iránnyal szakítva, * lélek, ajel­lem nevelésére nem több időt, han m iskolai éle­tünknek minden pillanatát használjuk } ?/. A francia laikus kollégák eszme- és érzés-vilá fától messze, sőt szemben kell állanunk, ha cél iáink, törek­véseink sikerét elérni akarjuk. A; evangélium szellemétől nem lehet elszigeteli] magunkat, hacsak az egész mozgalmat nem i karjuk ered­ményében kockára tenni. Erkölcsi erők jelen­létére szükség van ott, hol az e kölcsi érzé­sekből fakadó akció kiépítéséről ’ an szó. 3 a vallás nem volva-e az erkölcsi e’ők tőkéje? — E kérdésre adott felelet világ t a mi uta- inkra. melyeken teljes odaadással dolgoznunk kell. A vallásos érzés ápolása nélkii a eyermek- javítók, otthonok, menházak illuzd riusak lesz­nek abból a szempontból, mely a kiskorú bű­nösöknek — elhagyott árváknak és lelencek­nek nemcsak eltartására, javítás ára, hanem jellembeli és munkáskiképzésére s törekszik. Egy jónevű iró soraiban ezeket olvashatni; „Akik korunknak szellemét eleme ;ni kezdték s tudták, azok a történelmi mate dalizmus, a kapitalizmus, a laikus erkölcs kor mák szelle­mében meg is találták a keresztéi y gondolko­dás hiányának ijesztő nyomait és látását.“ — A most nevezett hármas antant ti hát hadiál­lapotban van a keresztény gondolkodással. Már most történelem-vizsgálódással kisérve az em­beriség fejlődését, életét, képtelenség lesz nem látnunk, hogy az emberbaráti érzés nyíló vi­rágjai, a kér. felebaráti tettek fenti triászának körében sohasem találtak istápolókra, elnyo­móikra azonban mindig. A keresztény gondol­kodás, a vallásos lélek azonban mindenkor termékeny oázisa volt az irgalmas és könyörü­letes tetteknek. Már pedig a patronázs moz­galom csakis ezekből táplálkozhatik, mert szom- juhozza a szeretetet, melynek jósága a vallásos lélek mélységében termeli az irgalmas szamari- tánusi érzést. A pedagógia ha valóban és őszin­tén akar a patronázs szolgálatába állani, ne­velői munkáját három helyről táplálhatná, ere­jét három forrásból meríthetné. S ez ősforrá­sok ; Isten, a sinai hegy két kőtáblája s a bet­lehemi istálló. Ami a tanítónak társadalmi téren gyako­rolt patronázs-tevékenységét illeti, ezt termé­szetesen az egyes helységek különleges viszo­nyai szabják meg részletesen. Vannak azonban olyan ágai a patronázs tevékenységnek, melyek nagyjában mint korbeli és úgyszólván, az egész társadalmi életben feltalálható sebek várnak orvoslásra. A tanító, megalakítva a patronázs- szervezetet, ezzel az ügy iránt nagyobbkörü érdeklődést biztosit. Találja meg módját a vi­déken már fennálló, akár orsz. vagy kát. pat­ronázs központi egyesülettel való társulásnak. A helyi szervezetek különös figyelemmel kisérjék az iskolába be nem Íratott tankötele­seket, s hassanak oda, hogy az elüljáróság őket az iskolába terelje; gondoskodjanak tankönyvek­ről — mert ezek legtöbbje a helységen kívül lakó szegény szülők gyermeke — talán ruhá­zatról, olykor meleg ételről. A serdülő korban levő szegény és elhagyott ifjakat alkalmas mestereknél hasznos ipari munkára képeztes- sük; róluk nyilvántartást vezessünk. Igen fon­tos különösen a városokba igyekvő cselédség­nek a jó cselédelhelyező intézetekhez, talán ismerős családokhoz való irányítása. A nagy­városi, fővárosi élet irtózatos rombolást végez a tapasztalatlan, vidékről bekerült s egyben rossz környezetbe jutott ifjú lelki életében. Ezekből kerülnek ki azok a valóban szeren­csétlenek, kik az anyagi és erkölcsi romlás szélén meghasoulanak a világgal s önmagukkal egyaránt. A házasságon kívül s a vadházasságban született gyermekek nevelése nem kevésbbé fontos. Tudjuk, hogy e csecsemők többnyire a vallásos érzésben gyenge, szemérem dolgában laza felfogású anyáknak nem örömére, hanem m uj az 6íész vilá9 l8meH és ^ 15 S fjWgl d a* -iM Sijá g csári! Cipészétől határozofc­*raw» tan csak a valódi uj BERSON- Cjiniisarkot kérje, aranydobozÁan s utasítson minden utánzatot vissza. 10308 Bersonmüvek, Budapest, VII. A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszáilal 75% árammeotakaritás. Kaplu tó villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYÁR SiEME ÍS-SGHüGKERT-MÖVEK-nál, Budapest. VI., Teráz-körut 35. Gyár-utoza 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom