Eger - hetente kétszer, 1913

1913-08-23 / 68. szám

1913. augusztus 23. EGER. (68. sz.) 3 idei év tavaszára készült el a középponti sta­tisztikai hivatal s igy az alispán is csak most foglalkozhatik azokkal jelentésében. Az érde­kesebb számadatokat a következőkben emeljük ki: A tényleges népszaporodás 1900-tól 1910-ig 24,355 lélek, vagyis 9'5%. A népsűrűség □ kilométerenkint 1900-ban 67'9, 1910-ben 74‘4. Külföldi honos 1900-ban 552, 1910-ben 677; külföldön távollévő ellenben 1900-ben 641, 1910-ben 3816. A férfiak száma 137,708, a nőké 141,992. Ezer férfira tehát 1031 nő esik. Az összes népességből irni-olvasni tudott 1900-ban 136,889 (53-6%), 1910-ben 170,648 (61%). A hat évesnél idősebb népességből irni-olvasni tudott 1900-ban 64'80/o, 1910-ben 73%. Val­lásra nézve a lakosság 89%-a róm. kát., 0‘2%-a gör. kát., 6'8%-a ref., 0’4%-a ág. ev., 3'6%-a izr. A lakóházak száma 1900-ban 43,243 volt, 1910-ben 47,782. Egy □-kilométerre esett 1900-ban 11'5, 1910-ben 12'7 lakóház s egy- egy lakóházra akkor is és most is 5*8 lélek. A kivándorlás a múlt évben ismét nagyobb mérvet öltött. Mig 1911-ben 358 útlevelet adott ki az alispán, addig 1912-ben a kiadott útle­velek száma 1058. Az igaz, hogy a tényleges kivándorlók száma jóval kevesebb, mert csak 843-an (közöttük 145 nő és 174 gyermek) hagy­ták el a vármegye határait, azonban mégis két­szeresénél nagyobb a vérvesztés, mint volt az előző esztendőben. A legtöbb útlevelet (104) Sarud községből kérték. A legtöbb kivándorló (53) Kápolnáról vitorlázott az újvilágba. Olyan község, ahonnan nem vándoroltak ki, 1911-ben még 61 volt, 1912-ben ez a szám 46-ra olvadt. Azonban még mindig van 11 olyan községünk, ahonnan egyátalán nem vándorolt ki még senki Amerikába. Ide jegyezzük a nevüket: Gyön- gyösoroszi, Pálosvörösmart, Szűcsi, Csány, Ecséd, Hort, Rózsaszentmárton, Szurdokpüspöki, Za- ránk, Nagyiván és Tiszaszőllős. Két vigasztaló adatra is találunk az al- ispáni jelentésnek a kivándorlásra vonatkozó részében. Egyik, hogy a kivándoroltak 698,893 koronát küldöttek haza az év folyamán, itthon maradt övéiknek; a másik adat, hogy a múlt évben összesen 400-an tértek vissza Ameriká­ból, közöttük 41 nő és 36 gyermek. sült szalonna! Aztán jó szívvel is kínálta s bizony zokon esett volna, ha el nem fogadunk néhány kanálnyit belőle. Ha reggel mentünk, ott volt a cserényben a frissen fejt tej, olykor már forrt is a szolga- fán a ragyogó vasbográcsban. — Abból kellett legurítani egy-egy bögrével... Mikor aztán már a »hirös város« felé volt fordítva a szekerünk rúdja, előkerült egy tiszta, hófehér vászonzacskó is, amelybe örömmel ön­tötte a tarhó fölét Zubornyák István öreg szám­adó a »tekintetös asszon«, meg a »gyerökök« számára. Mi aztán haza is vittük szívesen s az ott- honmaradották meg igen szívesen fogadták a híres bugaci csemegét. Vájjon vannak-e még olyan pásztorok, mint a Zubornyákok, meg a Kelemen Jakabok, olya­nok-e még a szóbeszédük, mint régen és csi­nálnak-e még olyan tarhót, mint hajdanában? Nem tudom, de hiszem, hogy sok minden régi megmaradt a mostani fiatalokön is, mert Kada Elek volt az atyamesterük. De vájjon most már, midőn hantok takar­ják a hirös város első polgárát, a neves etno­gráfust és egyéb tudóst, ki fog velük törődni annyi szeretettel? Vén palóc. A hét. A Dobó-szobor leleplezésének évfordulója hétfőn, augusztus 18-án volt. 1907, augusztus 18-án volt az országra szóló nagy ünnepség, amidőn Eger hős védőjének érc-szobráról lehullott a lepel az ország összes dalárdáinak jelenlétében, az országos dalverseny ünnep-sorozatainak ke­retében. Szép, lelkes ünnepség volt. Az ország minden részéből egybesereglett, sok ezer főre menő ünneplő közönség érezte, hogy Eger vá­rosa, sőt az egész ország egy régesrégi adós­ságát törleszti le, amidőn az 1552-ben oly hősiesen, haláltmegvető bátorsággal harcolt Dobó Istvánnak érc-szobrot állított annak a várnak az előterében, amely várban akkor Éjszak-Magyarország, sőt a Nyugat kultúrája remegett attól, hogy a pogány török Egert elejtve, elpusztítja és hosszú időkön át be nem hegedő sebet ejt sok nemzet kultúráján, fej­lődésén. A büszke török biztos diadalra számítva tört a mi híres városunk ellen. Azonban a gyermekszobában óriás lakott: Dobó, kinek vitézei megtörték az ozmánok túlerejét. Ismerjük mindnyájan e históriai tényt, de jól esik emlékezetünkbe idézni. Mert most már áll a törökverő szobra s a históriai visszaem­lékezés után módunkban áll a hős Dobó szobra mellé tenni hálánk jeléül a megemlékezés ko­szorúját s erőt meríteni a nagy hős tetteiből, hogy felgyulladjon bennünk a mai napság oly aluszékony hazaszeretetünk. * Dagadó hullámok. Pallavicini György őrgróf egyik dunántúli vármegye közgyűlésén bele- akaszkodott Tisza István grófba, mint a Désy— Lukács-pör egyik tényezőjébe. A nyilvános vitának később Károlyi Imre gróf, majd Teleky Pál gróf is részese lett. Ma azután ilyen cime van a pörnek: Pallavicini—Tisza—Károlyi—Teleky- affér. Ha igy halad az ügy, olyanfajta cime lesz, mint például németben ez: Kartenspielfabrik- Actiengesellschaft. * A szekularizátor megretirálása, Balthazár Dezső az Országos Reform. Lelkészegyesület, továbbá függetlenségi—demokrata—liberális szereplése révén lett debreczeni szuperintendens. Most, hogy a nyírbátori kerületben az ellenzéki jelölt ellen lépett föl és reménytelenül visszalépett, lemondott egyúttal a Lelkészegyesület elnök­ségéről is. Először őt hagyták el a hívei, most meg ő hagyta el a híveit. Ez a megfutamodás és a vele kapcsolatos kesergés csak természetes folyománya annak az erőszakos és jogtalan törekvésnek, amely­nek Balthazár Dezső zászlóvivője, szószólója volt. Igazságtalan alapokra nem lehet mara­dandót építeni. * Lefújták a hadgyakorlatot. Az észak-magyar­országi VI. hadtest, a mely nyolc vármegyében állomásozik, e hónap 21-én indult volna a nagy­gyakorlatra. A hadgyakorlatot Szendrő község környékén tartották volna meg. A kassai had­testparancsnokság 18-án értesítette az ezre- deket, hogy az idei hadgyakorlatot nem tartják meg, mivel az árvízkatasztrófák következtében a gyakorlatozásokra kiszemelt területek viz alatt állnak és igy a gyakorlatozások lehetet­lenek. A nagygyakorlat lefújásáról szóló ér­tesítést azonnal tudatták a legénységgel, amely persze boldogan vette tudomásul a lefújást. * A miskolczi uj vízvezeték csődje. Éveken át készült Miskolczon a vízvezeték, mely majdnem három millió koronába került. Most azután komoly baj van vele. A vízvezeték vize ugyanis zavaros, piszkos és ihatatlan. A csapokból jövő viz olyan sárga és iszapos, mintha megáradt folyóból merítették volna, úgy, hogy teljesen élvezhetetlen. A város közönsége már hetek óta nyug­talankodott a különös szinü és még különösebb ízű vízvezetéki viz miatt. A lakosság zúgolódik, mert igen sok családnál olyan gyomormegbe­tegedés történt, melyet a rossz víznek tulaj­donítottak. A vízvezetéki vizet most már nem­csak hogy ivásra nem lehet használni, de mosdani sem lehet benne. Nagy Ferenc dr. polgármester falragaszo­kon tudatta a közönséggel, hogy a zavaros vízvezetéki víz ivásra nem alkalmas, legjobb tehát, ha a közönség egyelőre óvakodik a viz fogyasztásától. Jó, jó, de hát honnét igyék a lakosság, ha még 3 millió befektetés sem volt elegendő arra, hogy magának vizet biztosítson. Mikor pedig vízvezeték készítéséről van szó, nagyon jó az ilyen esetekre gondolni. HÍREK. Eger, 1913. augusztus 22-én. Tájékoztató. Augusztus 24, 25. Országos vásár Gyöngyösön. „ 31. A színi szezon kezdete. „ 31. Országos vásár Poroszlón. Szeptember 1. Hónapos állatvásár Egerben. „ 1. A hatvani főszolgab. tárgy, napja Pásztón. „ 1. Beiratás a tanítóképző I. osztályába. „ 1, 2. Országos vásár Hatvanban. „ 1, 2, 3. Beiratás a főgimnáziumba. „ 1, 2, 3. Beiratás a föreáliskolába. „ 1, 2, 3. Beiratás az Angolk. iskoláiba. „ 1, 2, 3. Beiratás az áll. polg. leányiskolába. „ 1. 2, 3. Beiratás a női keresk. tanfolyamra. „ 1, 2, 3, 4. Beiratás az állami elemi iskolába. „ 1—12. Beiratás a jogakadémiára. „ 4. Beiratás a tanitókópző II., III., IV. év­folyamaira. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5—15. Alapvizsgálatok a jogakadómián. „ 6, 7, 8, 9, 10. Beiratás az iparost, iskolába. „ 7, 8. Országos vásár Füzesabonyban. n 8. Kisasszony napja. „ 8. Búcsú a Kisasszony-temetőben. „ 8. Nyári mulatság a jegyzői internátus javára. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 10. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 10, 11. Beiratás a kereskedő-tanonc iskolába. „ 15. Megyegyűlés._ „ . 15. Országos vásár Kálban. „ 15. Az egri főszolgab. tárgy, napja Verpeléten. „ 15. A hevesi főszolgab. tárgy, napja Erdőtelken. „ 15. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Párádon. Az egri Uránia színház. Holnap, szombaton, egy modern kultúrin­tézménnyel gyarapodik Eger városa: megnyitják a Kér. Iparoskor Uránia-színházát, mely a régi Hartl-ház udvarán és Kaszinó-utcai szárnyában épült... Amióta Eastman 1884-ben rájött, hogy a fotografálásnál a hajlékony, rugalmas, erős, végtelen hosszúságúra nyújtható és fény iránt érzékeny celluloid helyettesítheti az üveget; mióta Edison 1893-ban bemutatta az első mozgó- fénykép-gépet: azóta óriásit haladt a mozgó- fénykép-gyártás úgy önmagában véve, mint hatásait tekintve. Az Edison kinetoszkopja alig keltett valame­lyes feltűnést és inkább csak érdekes játéknak nézték, mint a régi diorámák képeit. Paul an­gol mechanikus tette látványossága 1896. ta­vaszán, midőn theatrograph-javai nagy fehér ernyőre vetítette képeit, mely vetítést a Lu- miére-testvérek tökéletesítettek a kinemato- graph-fal. A mozi tehát csak 16 éves, de már is rop­pant nagy mult van a háta mögött és renge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom