Eger - hetente kétszer, 1913

1913-08-16 / 66. szám

1913. augusztus 16.

EGER. (66. sz.)

3

is kerekedett. Éjszakának idején kimentek a Tárnához, a legény levetkőzött és belement a vízbe. Ekkor jött rohamszerűen az óriás árvíz. A legény nem fordult vissza, mert boros fővel föl sem tudta fogni a veszedelem nagyságát. Át akarta úszni a Tárnát, de a Tárná ekkor már tengerré dagadt, a legény ott veszett.

A bor, meg az árviz Szarvaskő községben is összeütköztek. Parasztemberek mulatoztak a falusi korcsmában, mikor egyszerre jött az ár. Már a korcsma padlózatát is elöntötte a víz, mikor a mulatozók tovább akartak vigadni és bort követeltek a zsidótól. Ez azonban rájuk sem hallgatott, hanem nagy kapkodva sietett szegényes vagyonkáját megmenteni. A garázda borozók erre bokáig érő vízben nekiestek és agyba-főbe verték. Ezalatt száz lépéssel odébb két házat ragadott magával az ár.“

Legérdekesebb mégis az a részlet, amely a délelőtt 9—12 óráig tartó árvízről szólván, azt mondja a többek között:

„Eger város lakosságának egy egész éjjelét vette el az árvíz, mert meglepetés gyanántjött és aki a belvárosban lakott, nem igen tudott hazamenni. Megtörtént egy irgalmas- rendü szerzetessel, hogy mikor nőni látta a vizet, elhatározta, hogy fölmegy a magasan fekvő várba. Színházi messzelátót vett magához és föl is sétált Dobó várába. Alig ért föl, a messzelátón legnagyobb meglepetésére azt észlelte, hogy az árviz hatalmas hullámokban, rohanó hömpölygéssel önti el a Knézich Károly- utcát, amelyben a rendház épülete áll. A szerzetes fönn rekedt a várban és egész éjjel nem tudott hazamenni.11

A végső konklúziója pedig az, hogy az árvízből Pavlík építésznek van a legnagyobb haszna, mint a pataki sankhordás bérlőjének, mert neki — hozott a víz pár ezer köbméter sankot.

. .. Mondunk valamit. Ha az Esti Újságnak ilyen a „saját tudósítója,“ csapja el. Ha pedig valami ismeretlen küldötte be ezeket a zöldségeket, ne adja ki, hanem szerezzen hiteles értesüléseket komoly, megbízható helyről.

Legvalószínűbbnek tartjuk azt, hogy evvel a cikkel valami „jóakarója“ igyekezett nevetségessé tenni ezt a komoly lapot.

*

A kártya áldozatai. Megírtuk legutóbb pár sorban, hogy Eger egyik szomszéd-községének jegyzője elkártyázta a község pénzét s ezért letartóztatták.

Amilyen nagy a részvét a megtévelyedett embernek köztiszteletben álló családja iránt,

édes mosolyával ölelte magához a kenyér színében elrejtett Krisztust. És amint az ősz Simeonnak egyedüli vágya csak az volt, hogy karjaira vehesse és magasztalhassa Izrael uj királyát, azonképen az ő boldogsága is abban nyilvánult, hogy hirdethette, magasztalhatta és magához vehette a királyok Királyát.“

Yincze Alajos 50 éves áldozópapi jubileuma alkalmával oly magaslatra jutott, ahová az isteni kegyelem csak igen keveseknek adja meg a felszállhatást. Ám ha erről a magaslatról visszatekint arra a pályára, melyet 50 év alatt megfutott, nemes büszkeség töltheti el lelkét, mert ő a mai önző korban is azon nemes lelkek közé tartozik, akik az Istentől kapott tőkét a mások javára kamatoztatják. Ez biztosította neki mások tiszteletét és becsülését. Ezért kereste fel aranymiséje alkalmával meleghangú leiratával Eger főpásztora, ezért sietett baráti szeretetével köszöntem a szepesi püspök, a hevesi főesperes, az egri érseki • tanítóképző tanári kara, a középhevesi alespe- resi kerület papsága, az általa nevelt tanítói kar és tisztelőinek nagyszámú sokasága...

Adja az Ég, hogy még sokáig élhessen a mások javára s még sokáig örülhessünk szive közvetetten szeretetéuek. Ad multos annos!

Tóth Balázs.

olyan aggasztó az, hogy a letartóztatott jegyző Egerben kártyázta el a község ezreit. Tudjuk, hogy kávéházaink egyike-másika valóságos kártya-barlan'g, ahol sok kis egsziztencia kallódik el, de a rendőrség nem bírja őket leleplezni.

Pedig ide példás szigorúság kell nemcsak a kávéházaknál, hanem még a társaskörökben is, melyek mindenikének alapszabályaiban ott van, hogy a hazárd játék tilos. És mégis mindenikben játszanak ilyenfóleképen, még pedig nagy pénzben. Mutatja a Fényes Elek batizi földbirtokos esete, aki a napokban lett öngyilkos, mert pár hónap alatt elkártyázta kétszázezer koronát érő birtokát. Mig otthon élt és dolgozott, boldog ember volt, de a szatmári Úri Kaszinó kártyaasztalánál mindene elúszott.

*

A durva hang. Az „Egri Napló“, igen elfogultan, azt Írja, hogy mi „durva hangon“ rontottunk neki a „Szent tehenek“ c. cikkünkben. Nem értjük ezt a feljajdulást, mert hiszen mi csak azt irtuk, hogy a cikkben hiányzott az alaposság, a közlésben pedig a lelkiismeretesség. Hol van ebben a durva hang ? Avagy talán az igazságot sem lehet komolyan, férfiasán, higgadtan védelmezni ? 1

Inkább fogadja el az „Egri Napló“ a jótanácsot és mielőtt közöl valamit, győződjék meg arról: vájjon igaz-e az. Ha ezt megteszi (pedig a líceumi könyvtárra vonatkozó szerdai cikkének közlése előtt is megtehette volna): nem kellett volna — immár e héten másodszor — „helyreigazítania.“

*

Egy egri polgár letartóztatása. Lang Nándor kereskedő, városi képviselő erősen megrakott kocsijával kifelé jött Szvorényi-uti házának kapuján. Az udvar és úttest magassága között akkora a különbség, hogy a Lang Nándor lovai nem bírták visszatartani a megindult terhes kocsit s lekanyarodtak az útra, ketté választván egy arra haladó századot. A kapitány erre dühbe jött és kocsijával együtt bekisér- tette Egernek ezt a nagy adót fizető polgárát a rendőrséghez, ahol persze azt mondották neki: „Csak tessék hazamenni, Lang ur.“

A sértett polgár, igen helyesen, följelentést tett a százados ellen, aki ilyen módon szégyenítette meg.

Nem tudjuk, hogyan intézi el a fölöttes hatóság ezt az ügyet, de azt tudjuk, hogy az efféle esetek igen alkalmasak lesznek arra, hogy a békés polgárság teljesen visszavonuljon a katonaságtól. Némely katona az oldalán lévő fegyver s az alantasaival való föltétien rendelkezés jogánál fogva azt hiszi, hogy a polgárság van őérette. Pedig nem úgy van. Mindkét társadalmi osztály szükségszerű alakulás eredménye és egymásra van utalva. Ezt az egymásra utaltságot tisztelnie kell mindenkinek, aki pedig talán nem akarja tisztelni, azt — ki kell erre oktatni.

Hogy hogyan: az nem tartozik reánk. Azt azonban érezzük, hogy az ilyen kiáltó jogtalanságoknak nem volna szabad előfordulniok, és nem volna szabad felforralniok a vért még a legbékésebb polgárban is. Elvégre is a katonaság nem azért vau, hogy békés polgárokat minden ok nélkül inzultáljon, hanem azért, hogy a nemzet anyagi és erkölcsi javait, vagyonát és becsületét szükség esetén védelmezze, béke idején pedig erre a védelemre készüljön komoly és kitartó munkával. Ebben a munkában pedig még akkor sem lett volna akadály a Lang Nándor kocsija, ha szándékosan hajtotta volna a gyakorlatra menő század sorai közé.

HÍREK.

Eger, 1913. augusztus 15-én.

Tájékoztató.

Augusztus 16. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Kiskörén.

„ 17. Buesu a Rókus temetőben.

„ 17. Nyári mulatság a jegyzői internátus javára.

„ 20. Szent István király. Buesu a várban.

„ 21. Katonai utóállítás Hatvanban.

„ 24, 25. Országos vásár Gyöngyösön.

„ 31. Országos vásár Peroszlón.

Őfelságe születésnapján, aug. 18-án, 9 órakor ünnepies szent mise lesz a főszékesegy- házbaD, melyre a polgári és katonai hatóságok is meghívást kaptak. Délben ünnepi ebédet ad Szmrecsányi Lajos érsek.

Bérmálás. Szmrecsányi Lajos egri érsek a jövő szeptember folyamán Szabolcsban fog bérmálni ; 7-én Vencsellőn, 8-án Gáván, 9-én Tisza- eszláron, 10-én Tiszalökön és 11-én Büdszent- mihályon osztja ki a bérmálás szentségét.

A tűzoltó-tanfolyam vizsgálata aug. 17-én (vasárnap) reggel 7 órától 10-ig és délután Vs3—4 óra között lesz a tűzoltó-órtanyán és pedig délelőtt az elméleti, délután a gyakorlati rész. A tanfolyam rendezősége, előadói és hallgatói déli 1 órakor azon a társasebéden vesznek részt, melyet a vármegyei tűzoltószövetség 20 éves jubileumi közgyűlése után tartanak a Kasziuóban.

Szent István napján délután 3 órakor a Szerviták templomából körmenet megy a várba hol a keresztúti ajtatosság után a Szent István szobra előtt prédikációt hallgatnak a hívek.

Kitüntetett munkás. A földmivelésügyi miniszter Freitag József gyöngyösi vincellérnek szorgalma és becsületes munkássága jutalmául elismerő oklevelet és 100 korona jutalmat adományozott.

A hevesvármegyei Tűzoltó-Szövetség XXI. rendes közgyűlését vasárnap (aug. hó 17-én)

d. e. Vs12 órakor Egerben, a vármegyei székház nagytermében tartja meg. A napirend 10'/4 órakor ünnepi misével kezdődik a ciszt. r. templomában, 11 órakor választmányi ülés, ll1/, órakor szövetségi közgyűlés, 1 órakor társasebéd. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Eluöki megnyitó. 2. A szövetség húsz éves történetét vázlatosan ismerteti Kösztler József dr. 3. A várm. tűzrend. felügyelő jelentése a vármegye 1912. évi tűzrendészed állapotáról. 4. Kerületi szaktanfolyam-parancsnok jelentése a megtartott szaktanfolyamról. 5. A szövetség 1912. zárószámadása és 1914. évi költségelőirányzata. 6. A jövő évi munka- programm megállapítása. 7. Hanisz Imre és Majzik Viktor-alapítványok kamatainak kiadása.

Az Erzsébet-árvaház és Segítőegyesület közgyűlése. A községi és körjegyzők Erzsébet királynéról nevezett orsz. árvaháza és segítő- egyesületének igazgató-tanácsa aug. 20-án d.

e. 11 órakor Egerben tartja évi gyűlését Jászberényi Miklós elnöklésével, 19 én pedig Mező- tárkáoyon tart elnökségi ülést. Az igazgató- tanács 25—30 ezer korona segélyt oszt ki.

Elhalasztották a jegyzőinternátus mulatságát. Az egri jegyzőinternátus mulatságát, melyet most vasárnapra terveztek, nem lehet megtartsni, mert a múltkori árvíz és a folytonos esőzés haszuálhatatlanná tette az Érsekkertet. A mulatságot valószínűen szeptember legelején tartják meg a hirdetett keretek között.

A Rókusz-bucsu vasárnap (17-én) lesz. Í6-án, szent Rókusz napján, reggel 7,8 órakor kismise, d. u. 4 órakor pedig vecsernye lesz a kápolnában. Vasárnap, a buesu napján, a temetőben következű le«z az ünnepi rend: 6 órakor kismise, Vs10 órakor prédikáció, utána körmenet az Oltáriszeutséggel s ünnepies szt. mise; d. u. 4 ólakor vecsernye s utána eucharisztikus körmenet.