Eger - hetente kétszer, 1913

1913-08-13 / 65. szám

1913. augusztus 13.

EGER. (65. sz.)

3

A kivándorlás. Julius hó folyamán 39 en kértek és 29-en kaptak útlevelet a kivándorlásra.

Az eéri villamos-vasút. Eger város, tudvalevőin, az eger-füzesabonyi helyiérdekű vasútnak villamos üzemre való átalakítását kéri. A közigazgatási bizottság pártolja a kérelmet.

A felnémeti vasútállomás. Felnémet község az ottani vasúti állomásnak egy III. osztályú váróteremmel való kibővítését kéri. Az eger— putnoki vasút igazgatósága a kérelmet elutasította, a közigazgatási bizottság azonban pártolja a község kérelmét és annak teljesítése érdekében feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez.

Menetrend változtatás. Pétervására község csatlakozást kér Kál-Kápolna vasúti állomásánál a reggel 8 óra 57 perckor Eger felé közlekedő gyorsvonathoz és ezért a mátravidéki vasút menetrendjének megfelelő megváltoztatását kéri. A közigazgatási bizottság a maga részéről is pártolja a kérelmet.

Ut-ügyek. Az alispán bemutatta a poroszló- borsodivánkai törvényhatósági ut építésére és általában a törvényhatósági utakon átalakítandó hidak és átereszek építése érdekében kötött szerződéseket. Valamennyit jávóhagyta a bizottság.

Az iskolakötelesek összeírása. Több apróbb ügynek elintézése után elrendelte a közigazgatási bizottság, hogy a megnyíló uj iskolai év elején, az iskolaköteles gyermekeknek pontos beiskolázása végett, a kellő időben be nem iratkozott tanköteleseket azonnal Írják össze a községi elöljáróságok és iskolába járatásukról haladéktalanul gondoskodjanak.

Városi ügyek.

— Eger város közgyűlése. —

Szombaton közgyűlés volt.

Harmadfél óráig tárgyalták a város képviselői a város ügyes-bajos dolgait, és tegyük hozzá: tárgyalásuk érdekes, tanulságos és eredményes volt.

Különösen a napirend előtt történt események keltettek élénk érdeklődést.

Tudósítónk a közgyűlés lefolyásáról a következőket jelenti:

Az árviz. Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester napirend előtt való bejelentésekkel nyitotta meg a közgyűlést, mely iránt a város képviselőtestületének tagjai szokatlanul nagy érdeklődést mutattak, mert a szokottnál jóval többen jelentek meg mindjárt az ülés — elején. Mindenekelőtt azt jelentette a polgármester, hogy a kir. pénzügyigazgatóság Eger város fogyasztási adóinak tárgyalására augusztus hó 14-ét tűzte ki határnapul és a tárgyalásokra két meghatalmazottnak kiküldését kéri. A közgyűlés a polgármestert és Braun Károly városi tanácsost bízta meg a város érdekeinek ez alkalomból való képviseletével és csak azt adta utasításul, hogy a fogyasztási adók megváltásánál az eddig fizetett összegnél többet semmi esetre se ajánljanak föl. Ezután az árvíz és kapcsolt részeinek bejelentése következett. Mert a néhány órás árvíznek kapcsolt részei is voltak és, — legalább a közgyűlésen, — ezek voltak az érdekesebbek. Az árvíz, a polgármesterbecslése szerint, magántulajdonban mintegy 10,000—20,000 korona kárt okozott; a városnak azonban sokkal nagyobb a kára. Ennek megállapítására bizottságot küldtek ki, amelynek 15 nap alatt jelentést kell tennie a vizsgálat eredményéről és ezt a jelentést, erre a célra összehívandó rendkívüli közgyűlés elé terjesztik. Legsürgősebb teendőnek mutatkozik a szüknyilásu, úgynevezett Barátok hídjának lebontása és modern beton-híddal való kicserélése. Azután sürgősen meg kell csináltatni a Práff-féle malomnál összeomlott Cifrahóstyai hidat. A patakszabályozó bizottságot is újjá kell alakítani, mert tagjai részben elhaltak,

részben elköltöztek és a bizottság kiegészítésére nézve külön indítványt is tett. Minthogy a város déli határában levő károknak főként az az oka, hogy az eger-putnoki vasút töltésén nincsen megfelelő áteresz, átírnak a vasút igazgatóságához, hogy a beomlott vasúti hídnak átépítésével egyidóben a szükséges átereszek építéséről is gondoskodjék. Végül azt indítványozta a polgármester, hogy Lederer ezredesnek, aki a polgármester kérésére két század katonát küldött segítségül a mentési munkálatokhoz, valamint a tűzoltó tiszti tanfolyam hallgatóinak, akik különösen a Knézich Károly-utcában segédkeztek önfeláldozó módon az árvízkárosultaknak, — a város képviselőtestülete fejezze ki hálás köszönetét. A közgyűlés a polgármester jelentését tudomásul vette és előterjesztéseit elfogadta.

Kakukk Ignác képviselő szóvá tette, hogy a város alatt, a főkáptalan tulajdonát képező vízárok sürü fűzfa bozótokkal vau tele, ezt az árkot is meg kell tisztítani és kiszélesíteni. Csepreghy Gyula a felnémeti zugó szabályozását is ajánlja a patakszabályozó bizottság figyelmébe. Turtsányi Gyula dr. sajnálattal konstatálja, hogy a nagy veszedelemhez mérten a kellő óvóintézkedések nem voltak úgy megfőve, ahogyan kellettek volna. Ha véletlenül éjjel és nem nappal történik az áradás, úgy mérhetetlen szerencsétlenség érte volna a várost és lakosságát. Nincsen kidolgozott, rendszeres tervezetünk a védekezésre, nincsenek védő eszközeink és világító készülékeink. Fejetlenül, ad hoc történt minden védelmi intézkedés, mert a hatóság emberei sem előre megállapított terv szerint jártak el, egyszerűen azért, mert nem osztották fel maguk között bölcs előrelátással a veszélyeztetett pontokat. Hogy hasonló ké- születlenségben ne találjon bennünk-t az esetleg ismétlődő veszedelem, jól kidolgozott védelmi tervezet készítését ajánlja. Ezzel kapcsolatban szóvá tette azt az incidenst is, ami a Fürdő-utcai hídnál történt a városi mérnök és a hídon való közlekedést elzáró katonák parancsnoka között s az ügynek megvizsgálását kérte. A polgármester és Bárány Géza városi mérnök megnyugtató kijelentéseiből azonban kiderült, hogy vizsgálatra nincsen szükség, mert a híd őrzésére kirendelt parancsnok a kötelességét teljesítette és semmi sem történik, ha a városi mérnök neki mondja meg, hogy a hídon nincsen semmi veszély és a közönség akadálytalanul átbocsátható.

Egy másik incidens is történt az árvízből kifolyóan. Egyik laptársunk, bár csak nem régiben közölte a polgármester naplóját és abból konstalálta is, hogy a város haladása körül minden rendben van, mégis arra volt kiváncsi, hogy mi történt azokkal az ezresekkel, amiket a patakszabályozására kellett volna fordítani. A polgármester a patakszabályozására kiküldött bizottságnak védelmére kijelentette, hogy a bizottságnak pénz soha sem forgott a kezén, tehát el sem kelthette. Egyébként a patakszabályozás nagy munkája tulajdonképen még el sincs kezdve, mert annak Szarvaskőtől kell kiindulnia, ezt pedig csak rendszeres tervezettel és sok-sok költséggel lehet végrehajtani. Minthogy ezt a képviselőtestület is régen tudja, azért a meggyanúsított patakszabályozó bizottságnak bizalmat szavazott és egy órai késedelem után rátért végre a napirend letárgya- lására, melynek eredménye a következő:

Számadások s egyéb pénztári ügyek. A Kovács János-féle alapítványokról szerkesztett 1900— 1909. évi és az elhagyott gyermekek segítőalapjáról összeállított 1912. évi zárószámadásokat elfogadva, jóváhagyás végett a vármegye törvényhatósági bizottságához fölterjesztették. A hegyőrbér hátralékok megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése szerint a behajthatatlanná vált követeléseket törölték, a behajtható hátrálékokra nézve tett intézkedéseket pedig tudomásul vették. A „Városi Zenekaralap“ alapító oklevelét nem fogadták el. Az állandó - választmány ugyanis azt javasolta, hogy az adakozásokból egybegyült alap, mely kamataival egvütt 3340 korona, csekélységénél fogva nem lévén elegendő rendeltetésének megfelelő költséges zenekar szervezésére, fölszerelésére és fenntartására, kérjék fel az alapítványt tevő Pogatschnigg Guidó volt főszékesegyházi karnagyot, hogy a pénzt vagy

engedje át valami más kulturális célra, vagy pedig valami utón-módon adja vissza az adakozóknak. A közgyűlés így határozott. Glósz Kálmán dr. városi tiszti tóorvos fizetése, szerzett jog alapján, nagyobb, mint amennyit részére az uj fizetés-rendezési szabályrendelet megállapít. Ezért a törvény rendelkezése szerint, családi pótlékát évi 100 koronával leszállította a képviselőtestület. Az 1913. évben épített aszfalt gyalogjárók költségeire vonatkozó kötelezvény, mely a háztulajdonosok részlettörlesztéseinek fedezetéül szolgál, név>zerinti szavazással elfogadtatott. Özv. Balogh György- nének és társainak megengedték, hogy a reájuk kirótt csatornázási köl séget részletekben fizethessék. Özv. Sávoly Lajosnénak elhunyt férje után 200 K temetkezési segélyt és évi 500 K kegydíjat szavaztak meg. Simon János városi kézbesítő fizetését 840 koronáról évi 1000 koronára kiegészítették. Molnár András városi dobost, lakásbér folyósítása iránt beadott kérelmével elutasították, mivel maga az állás is fölösleges. Végül két tisztviselőnek fizetési előleget engedélyeztek.

A ,,Feketesas" eladása. A Makiári- ut végén levő közismert „Feketesas“ csárda-épületet — a képviselőtestület kívánsága szerint — árverésen eladták. Militzer Gyula vette meg 6301 koronáért. A közgyűlés ezt tudomásul vette és megbízta a tanácsot a szerződés megkötésével.

Szabályrendelet a mozgófényképszinházakról. H 'sz- szas vita, több felszólalás, sok izgalom és háromszori szavazás után megalkották a mo/gó- fényképszínházak létesítésére és üzemben tartására vonatkozó szabályrendeletet is. Az állandóválasztmány azt javasolta, hogy a szabály- rendelet szerint csak három mozgófényképszín- ház fölállítása engedélyezendő Eger varos területén ; ebből is egynek felállítási joga, kizáróan a várost illesse. Miután igy előre is kizárja az üzleti versenygést, kösse ki a város, hogy a színháztulajdonosok bruttó jövedelmüknek 5 %-át fizessék be a város pénztárába. A szabályrendelet egyébként az előadásokat a rendőrkapitány felügyelete alá helyezi, mert azok a közerkölcsbe nem ütközhetnek. A vita csupán akörül forgott, hogy fizessenek-e. avagy ne fizessenek a mozgófényképszínház tulajdonosok ? A vita folyamán persze egymást érték az indítványok. Fógel Ágoston azt indítvánvozta, hogy ne fizessenek semmit, Okolicsányi Lajos ellenben csak a bruttó jövedelem 5 % -át sok állottá és elegendőnek vélte a nettó jövedelem 5%-át is. Csepreghy Gyula átalányösszegben való kiegyezést javasolt, Alföldi Mór a fizetendő jövedelem-adó 20%-át ajánlotta. Többek hozzászólása után végül Bárány Géza azt indítványozta, hogy fogadják el az állandó választmány javaslatát azzal a változtatással, hogy a brut'ó jövedelem 5%-a helyett a nettó jövedelem 8% a fizetendő. A közgyűlés többsége ezt fogadta el.

A fürdő-kérdés. Az érseki fürdő és u-zoda vételára fejében, tudvalévőén, 160,000 koionát ajánlott fel a város az érseki urad <lomnak. Ez az összeg azonban az érsekség számításai szerint nem fedi a tényleges bevételeknek megfelelő értéket. A közgyűlés megfontolta a dolgot és ajánlatát 170,000 koronára emelte föl.

Hús-vágás és hús-árúsitás. A közvágóhidi és húsvágási szabályrendeletet a közgyűlés tudvalévőén, egy ízben már megalkotta és jóváhagyás végett a vármegyéhez felterjesztette. Az érdekelt húsiparosok azonban magukra nézve sérelmesnek találták a szabályrendeletnek azt az intézkedését, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon csak délelőtt 10 óráig vághatnak a vágóhídon. A vágási időt tehát, reggel 8 órától délelőtt 11 óráig kérték megállapítani. A tanács az ügycsomót visszakérte a vármegyétől és a húsvágók kérelmét méltányossági okokból a közgyűlés figyelmébe ajánlotta azzal a megszorítással, hogy a húsvágók viszont a város hűtő-kamaráit kötelesek használatba venni, amelyek vasárnapokon és ünnepnapokon szinten délelőtt 11 óráig állanak rendelkezésre. A közgyűlés a húsvágók kérelmét előzékenyen teljesítette, bár a húsvágók nem voltak ilyen előzékenyek a város közönségének azon óhajtásával szemben, hogy a húsdrágaságof megszüntessék. A polgármesternek ebben az irányban folytatott tárgyalásai ugyanis meddőek maradtak és a közgyűlés, — szó nélkül —, ezt is tudomásul vette.