Eger - hetente kétszer, 1913
1913-08-09 / 64. szám
4 EGER. (64. sz.) 1913. augusztus 9. építését elkerüljék, nagyon megboszulta magát még a vasúttársaságra nézve is, mert déltájban — jó negyedórával azután, hogy egy vonat áthaladt rajta — középső pillérje éktelen robajjal lesülyedt és a híd össze-vissza görbült, mintegy 25 méternyire megrongálva a töltést és a pályatestet. A vasút forgalma természetesen megakadt, legfeljebb átszállással bonyolítható le. Úgy értesülünk, hogy van olyan kárvallott, aki az Eger-putnoki vasút ellen kártérítési port indított. A város déli része. A város alsó malma, az udvar és a lakás is víz alá került. Roppant kára van a bérlőnek. A patak balpartján lévő Kertész-utca zöldséges kertjei szerencsére, magasabb fekvésüknél fogva, jórészt elkerülték a veszedelmet s így legalább e részről nem kell túlságosan aggódnunk a piac túlságos drágulásától. Nagy szerencse az is, hogy az ár nem emelkedett magasabbra és igy a városi viUa- mos-télep gépháza nem került viz alá; akkor ugyanis — a város rengeteg kárán kívül — komolyabb és tartósabb világítási zavarok állhatták volna elő. Az Eger-menti községek, első sorban Kistálya, azután Andornak, Nagytálya és Makiár szintén sokat szenvedtek a borzasztó vihartól és az ezt követő víz ártól, mely különösen a határban okozott nagy pusztításokat. — — — Tizenegy óra elmúlt, midőn az ár terjedése megszűnt s a viz apadni kezdett. A medrébe lassan-lassan visszatakarodó víz nyomáu azonban rengeteg szenny, sárga agyag és iszap maradt. A déli verőfény már a békét és a megnyugvást hirdette a megrémült városra. Délután az elöntött magánházakból és üzlethelyiségekből a benszorult vizet lapátolták ki a tulajdonosok és a tűzoltók még ma is, összes gépeikkel, a pincékbe szorult vizet szivattyúzzák. Itt jegyezzük meg, hogy Kál/ay Zoltán dr. főispán és Majzik Viktor alispán a városnak minden veszélyeztetett pontját megtekintették 10 órától 12-ig. A viz magassága. Ámbár a csütörtöki veszedelem nagy volt, más, régi árvizekhez képest kicsinynek mondható. A régi árvizek jelzőtábláinak szint-jelzését a mostani árvíz magasságvonalával ösz- szehasonlítva, arra az eredményre jutunk, hogy a mostani árvíz csak az 1900. év április 30-diki veszedelemnél volt nagyobb. Ahhoz képest — több helyütt eszközölt méréseink szerint — 20—22 centiméternyi emelkedést mutat. Pontosan nem ellenőrizhető a régi mérték, illetve például az 1878. aug. 31-diki árvíz 0 pontja, amelytől az akkori vízmagasságot számították, de ezekkel a jelzésekkel összevetve a mostani árvíz, átlagosan 180—200 centiméternyire maradt alul a viz akkori színe alatt. Akkor a vízállás magassága a következő volt Bénisz József városi és Lipkos József főkáp- talalani mérnök mérései szerint: a Líceum északnyugati sarkán . . T26 m. a Hartl-házban ..................................1-90 „ a Simonyi-háznál.............................T61 „ a Kaszinó sarkán.............................. 2 05 „ Irgalmasnénék templomküszöbénél . 1-34 „ a Bénisz-háznál (ma Korponay-ház) P68 „ a Szalay-báz kapujánál (ma Kánitz Dezsőé)..................................0 54 „ a Káptalan-udvar kapujánál . . . 2'18 „ a Bajzáth-ház sarkán....................2 32 „ a Dálnoky-ház kapujánál .... 249 „ a Minoriták templomában .... 0'58 „ a Ferenciek „ .... 0 88 „ Most a Liceum sarkán, a Szalay-háznál, a Ferenciek templomában stb. hire sem volt a víznek. A Káptalan-udvar sarkánál, ahol egyébként legelőször öntött ki az ár és legnagyobbnak volt mondható, most 185 centiméterrel maradt az akkori vizjelzés alatt. A Skopecz-ház- nál, a Kígyó utca sarkán (erről voltak régebbi pontos följegyzések), a következő magasságú árvizekről tudunk: 1813. szept. 11. 1-53 m. 1878. aug. 31. 3-35 jj 1878. szept. 27. 2.24 1900. apr. 30. 1-10 w 1913. aug. 7. 1.32 A református templom sarkán, a mostani árvíz vonala fölött 20 cm.-rel, az 1878. aug. 31-diki alatt pedig 1 m. 76 cm.-rel vau egy elmosódott árvíz-jelző tábla, amelyen nem vehető ki a pontos évszám. Mindössze két otromba 2 szám látható. Ez valószínűen az 1814. évi febr. 22-én lezajlott árvíz jelző vonala. (Ajánlatos volna, ha a hatóság megmentené ezt a táblát a pusztulástól.) A Bajzáth-ház sarkán lévő 78-diki árvízjelző tábla vizvonala, amely annak idején 232 cm.-es vízmagasságot jelzett, a mostani árvíz iszapjelölte vonalánál 196 cm.-rel van magasabban. A víz akadályai. Ezek a számok persze nem lehetnek pontosak, mert hiszen a víz sok helyütt talál akadályra, amelynek folytán feltorlódik. Három ilyen akadálya volt a mostani árvíznek. Az első a felnémeti zugó. Mikor a délelőtt folyamán bedőlt, akkor zudult reánk a viz zöme, amely azután a belvárosra torlódott vissza, mivel a Barátok hídja, a második akadály, csak lassan eresztette le a vizet egyetlen iveit nyílásán. A harmadik akadály az Eger-putnoki vasút hatalmas kőrívü töltése, mely valóságos vizfogó s melyről fentebb már szólottunk. * Eger város nagy veszedelmeiről elmélkedve, mig egyrészt erős remény kel a szivekben, hogy «megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt,» addig másrészt két körülményen kell csodálkoznunk. Egyik az, hogy Eger — oly sok csapás mellett is — képes volt ennyire fejlődni, ami bizalmat önthet belénk; másodszor azon kell csodálkoznunk, hogy a megpróbáltatásoknak ilyen sorozata sem volt képes Eger népét összeolvasztani, teljesen egybeforrasztani a jövő fejlődés érdekében. Ezt bizony még most is csak — remélnünk lehet. A csütörtöki árvíznek is ez a két tanulsága legyen: bizalom a múltban és remény a jövőben. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete szombaton, augusztus hó 9-én délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart, melynek napirendjéből kiemeljük a következő közérdekű ügyeket: A Kovács János alapítványokról és az elhagyott gyermekek segélyalapjáról szerkesztett számadások. A „Feketesas“ épület eladása tárgyában tartott árverés eredménye. A hegyőrbér hátralékok megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. A mozgófénykép színházak létesítése és üzemben tartása tárgyában alkotott szabályrendelet-tervezet. Az érseki fürdő és az uszoda megvétele ügyében előterjesztés. A közvágóhídi és húsvágási szabályrendelet módosítása tárgyában előterjesztés. A „Városi zenekaralap“ alapító oklevele. A vízvezeték előkészítésére kiküldött bizottság jelentése. Állati hullaboncoló helyiség létesítése s hullaszállító kocsi beszerzése iránt előterjesztés. A főreáliskola épületénél szükségessé vált nagyobb javítási munkálatok. A Siketnémák Hevesvármegyei Intézete felügyelő bizottságának kérelme az évi 800 kor. hozzájárulási összegnek ujabbi hat évre leendő megszavazása iránt. A Siketnémák Intézete részére adományozott ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződés tervezete. Szé- tsényiné Gyürky Hona polg. iskolai igazgató kérelme az 1913/14. iskolai évre felállítandó női kereskedelmi tanfolyam segélyezése iránt. Az Egri Szövetkezett Bortermelők r. t. kérelme a nyitandó útcaterület átvétele, illetve a 9024/1913. sz. határozat módosítása iránt. A Deák Ferenc utcai aszfalt gyalogjárda kiépítésére vonatkozó előterjesztés. Az 1913. évben épített aszfalt gyalogjárdák költségeire vonatkozó kötelezvény. Makiár nagyközség villany- világítási ügye. A Vécsei-Csurgó tetői ut kiépítése tárgyában kiküldött bizottság javaslata. Jelentés a húsdrágaság megszüntetése ügyében folytatott tárgyalásokról. A mezőgazdasági és mezőrendőrségi rendtartás. A hét. Tanulság — post mortem. Grossmann Miksa szociálista vezér, az Orsz. Muukásbetegsegítő és Balesetbiztosító pénztár aligazgatója, 41 éves korában maghalt. Olyan erős ember volt, hogy azt hihette, 80 évig is elél; és olyan nyakas szociálista, hogy megvetette a — „formaságokat.“ A szociálista vezér ugyanis úgy kötött házasságot, ahogy exaltáltabb szociálista közkatonák temetést szoktak rendezni, vagy a maguk részére halálos ágyukon kikötni: formaság nélkül. Isten és ember előtt hitvesének kívánta tekinteni és elismerni azt a nőt, akit szíve szerint kiválasztott. És ennek igen szomorú lett a következménye az — özvegyre nézve. Grossmann Miksa félrelökte a társadalmi rendet s most a Pénztár, a szociálistáknak ez alkotása nem fogadta és nem fogadhatta el Grossmann Miksa és Forgács Rózsi frigvkötését házasságnak és az Özvegytől megtagadta az özvegy ellátást. Jegyezzük meg jól: nem az egyház és nem a reakció, nem a „feketék“, hanem a „vörösek“ mondták ki a szentenciát társuk, vezérük, kitűnőségük mulasztásáról. És elmarasztalták nem a pártfegyelem megsértése miatt, mert ennek az individualista Grossmann szó nélkül alá tudta vetni magát, nem a hűsége fogyatékáért, mert ki lehetett nála hivebb és odaadóbb? Hanem elmarasztalták olyan mulasztásért, amellyel a mai rendet, a mai állami élet erkölcsi világát, a polgári társadalom törvényét bántotta meg, mert Grossmann Miksára és házastársára nézve csak úgy áll a dolog, hogy szembehelyezkedésük az élő törvénnyel gyászos következményeket érlelt meg rájuk nézve. A törvény mégis csak törvény. S mig ez az erkölcsi rend áll fönn, addig nem lehet büntetlenül vétkezni ellene, vagyis: a ködös elméletek, utópiák valóra váltása és az egyéni önkényes rendbontás egyértelmű az anarkiával. * Béke-mozgalom. Győr vármegye törvény- hatósága országos akciót indított a béke-mozgalom ügyében. Soha jobbkor nem jött ez a mozgalom, mint most, amikor attól kell tartanunk, hogy a Balkán-háború lángba borítja
