Eger - hetente kétszer, 1913

1913-08-02 / 62. szám

1913. augusztus 2.

EGER. (62. sz.)

3

színház intendánsa lett. Pozsega, majd Eszék városa díszpolgárává választotta meg; ezenkívül a Ferenc József-rend lovagkeresztjének, az orosz András-rendjelnek és a becsületrendnek tulajdonosa volt. Művészi ambícióinak egész vagyonát feláldozta, úgy, hogy már tíz esztendeje az eszéki szegényház lakója volt. Laynak a város tanácsa díszsírhelyet adományozott s közköltségen temettette el.

Hát nem érdekes és jellemző eset ez ! Egy város a saját díszpolgárát, kinek díszsírhelyet ad, egy évtizeden át hagyja nyomorogni a szegényházban ahelyett, hogy — érette áldozott egész vagyonáért — hálából tisztességesen gondoskodnék róla öreg napjaira.

Szomorú kép a magyar társadalomból, mely igen gyakran az ujját sem mozdítja azokért és azok mellett, akik sokat fáradtak és áldoztak is érte.

*

Uj Leiter Jakab. A sebtében dolgozó s magát mindentudónak tartó újságírót hívják egy műfordításszerű névről Leiter Jakabnak, vagy pedig Clapuehutes Frigyesnek. Ilyen fordításból keletkezett az a hír, hogy a norvég országgyűlés a napokban tárgyalta a szerzetesrendek eltörlésére vonatkozó javaslatot. A javaslat mellett hetvenöt, ellene pedig negyvenhét szavazatot adtak be. Miután a javaslat az alkotmányban változást idézne elő, az ilyen természetű javaslatok elfogadásához pedig kétharmad többség szükséges: a javaslat tehát elvetettnek tekinthető.

Némelyik liberá'is lap már végtelenül sajnálkozott, hogy miért hiányzott már az a hat voks, amelynek alapján kikergették volna Norvégiából a szerzeteseket. Más türelmetlen újságok meg egyenesen messze menő következtetéseket vontak le a szerzetesek elleni erős hangulatból.

És ekkor jött a — felvilágosítás: A storting valóban tárgyalt egy Európaszerte méltó feltűnést keltő törvényjavaslatot, amely azonban nem a szerzetes-, hanem az érdemrendek eltörléséről szólt. A norvégek ugyanis nem egyházellenesek, csupán demokraták.

A fatális tévedésnek oka csak az lehet, hogy a kőnyomatos Becsből kapta a hirt, a bécsi lapok pedig azt Írták, hogy a norvég javaslat az „Ordenswesen“ ellen szólt. Ezt a kettős jelentésű szót fordította a kőnyomatos szerzetesi intézménynek és a szerény, világi hiúságoktól félreállott szerzetesek így jutottak a helyére az emberi hiúság csillogó dokumentumainak: az érdemrendeknek.

*

A gyászjelentések frazeológiája. A gyászjelentésekben igen gyakran fordulnak elő olyan kifejezések, amelyek téves magyarázatra adhatnak alkalmat s amelyek nem fejezik ki eléggé a keresztény meggyőződést. Ilyenek: „Fájdalomtól megtört szívvel...“; helyesebb: „Szomorú, de Isten akaratában megnyugvó szívvel jelentik ...“ stb. „A halotti szentségek felvétele után...“; helyesebb; „A haldoklók szentségeinek...“ még helyesebb: az „Egyház szentségeivel megerősítve.“ „Hült teteme... örök nyugalomra ...“ ; helyesebb: „a boldog feltámadás reményében nyugalomra helyezni...“ „Legyen emléke áldott!“ Ez kevés: „Béke lengjen hamvai fölött!“ Szintén üres beszéd! Helyette: „Nyugodjék békében!“ vagy: „A viszontlátásra!“ vagy: „Az örök világosság fényesked- jék neki!“

*

„Az hatalmas éltető kormány.“ Egyik városi képviselőnkhöz, negyedív papírra Írva, a következő „kérvényt“ adta be választója — szőlővessző ügyében:

„Kérvény. Alól írót amidőn most váltam szőlő birtokomnak 1912 évben most már a kiplagátolás szerint az 1000 szőlő ojtványuak kellő helyet liganíroztam reményiem 500 ojt- ványt hozzája karót azzon adományt mivel segítenyí fog engémet az hatalmas éltető kormány az ö megbizottyaival maradok meghó dúlva legalázatosab szolgája és tísztélöík Cz... F... Egri lakos 1913 év Máj. 23 Makiár I-ső nepyed .. szám.“

Mondanunk sem kell, hogy a kérvényező magyar — munkapárti volt. Máskülönben u. i. aligha irta volna a kormányról, hogy hatalmas meg éltető.

*

Névmagyarosítás. A minap ünnepelte csöndes jubileumát egy csöndben dolgozó társadalmi mozgalom, illetőleg egy társadalmi alapon működő egyesület: az Országos Magyar Szövetség, amely a magyar kultúra számos terén végez értékes és eredményes munkát. Maga a jubileum azért érdekes, mert most magyarosította meg a nevét — a Szövetség utján — a tízezredik ember.

Az Országos Magyar Szövetség meglepő eredményének az ingyenesség mellett két titka van. Rendesen pár hét alatt elintézi a névmagyarosítást és megkönnyíti a szükséges iratok megszerzését. Amig azelőtt néha évekig is eltartott a legfontosabb okiratnak, az illetőségi bizonyítványnak a megszerzése, ma, ha az illető bármily módon igazolja, hogy apja magyar születésű, nincs szükség az illetőségi bizonyítványra. Bármilyen alsó vagy felső iskolába járó tanulónak születési bizonyítvány mellett csupán iskolai igazolványra van szüksége, közszolgálatban állóknál csupáu szolgálati bizonyítványra van szükség.

Mindezeket az újabb kedvezéseket sorra megadta a belügyminiszter, megértve azt, hogy ma már ez a kérdés nem csupán hiúsági és hazafias ügy, hanem jelentős szociális szükséglet is.

Amily mértékben tágította azonban a kereteket, oly mértékben meg is szorította — más irányban. Amig például évekkel ezelőtt bárki Rákóczira, Thököly re is magyarosíthatta nevét, ma már a történelmi nevet semmi körülmények között nem engedi meg.

A belügyminiszter a régies Írásmódot (aá, th, ss, y, eő, stb,) sem engedi meg. De elismert Írói, művészi nevet sem engedelmez. Mindezt pedig nem antidemokratikus nézőpontból teszi, hanem a visszaélések elkerülésére, különösen a magánjogi örökösödési pörökben fordult elő gyakran ilyen visszaélés.

Hogy a belügyminisztérium mennyire liberális ebben a kérdésben, bizonyítja az is, hogy elhatározta a Szövetséggel együtt, hogy összegyűjtik a kihalt régi családi neveket s azokat fogja fölajánlani: tessék válogatni . . .

Amily mértékben örülünk a névmagyarosításnak, olyan mértékben örvendeztet meg a belügyminisztérium kegyeletes magatartása, amely a jövőben lehetetlenné teszi, hogy Hunyadiak, Rákócziak kerüljenek . . . hamis bukásért a törvényszék elé és a börtönbe.

A sajtó irányítja az emberek gondolkodását és érzéseit, kisajátítja a közvéleményt, befolyásolja a kormányzást, politikát, törvényhozást, a választásokat, a gazdasági viszonyokat; egyszóval: az embereket és intézményeket a maga képére és hasonlatosságára alakítja.

És még a legjobb érzésű, legjobb irányú emberek közül is oly kevesen törődnek avval, hogy — éppen a fenti okokból — csak a jó sajtót kellene, sőt lenne szabad támogatni.

Sajnos, ebből nagyon kevés jutott nekünk, katolikusoknak.

HÍREK.

Eger, 1913. augusztus 1-én.

Tájékoztató.

Augusztus 2. Porciunkula búcsú a Szent Ferencrendieknél.

„ 3. Országos vásár Tiszanánán.

„ 4. Hónapos állatvásár Egerben.

„ 4. A hatvani főszolgabiró tárgy, napja Apcon.

„ 4, 5. Országos vásár Pásztón.

„ 5. Katonai utóállítás Egerben.

„ 6. Katonai felülvizsgálat Egerben.

„ 6. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja

Tiszasz8115sön.

,, 7, 8. Országos vásár Tiszafüreden.

„ 10. Búcsú a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőben.

„ 11. A közigazgatási bizottság ülése.

„ 13. A gyöngyösi főszolgabiró tárgyalási napja

Gyöngyöspüspökiben.

„ 14. A pétervásárai főszolgabiró tárgyalási napja

Becsken.

„ 15. Nagy boldogasszony napja.

„ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Kápolnán.

„ 16. A hevesi főszolgabiró tárgy, napja Kiskörén.

„ 17. Búcsú a Bókus temetőben.

„ 20. Szent István király. Búcsú a várban.

„ 21. Katonai utóállítás Hatvanban.

„ 24, 25. Országos vásár Gyöngyösön.

„ 31. Országos vásár Poroszlón..

Személyi hír. Szmrecsányi Lajos érsek tegnap távozott el Bad-KissiDgenből, hol pár hétig üdült s a Majna melletti Frankfurtba utazott, hol két napot tölt. Egy pár ilyen rövidebb megállóval mintegy 8 nap múlva érkezik haza székhelyére.

Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Hevesvármegye területén megüre- sezett állami elemi iskolákhoz rendes tanítókká, illetve tanitónőkké: Hasznosfelsőhutára Kapitány Erzsébet, (Poroszló)Pusztakétútközre Kornhauser Anna, Markazra Nagyfejed Kálmán, Pusztasashalomra Pákh Lenke, Sarudra Iklady Margit és Hortobágyi Jenő, Vámosgyörkre Kál- lay István oklev. tanítókat, illetve tanítónőket nevpzte ki.

Eger uj plébánosa tegnap este csöndben érkezett meg városunkba. A nyíregyházai uj plébános, Énekes János esperes, 24-én búcsúzott el törökszentmiklósi hi veitől. Bucsuzása éppen oly meleg szeretettől áthatott, olyan bensőséges volt, mint a Petrovits Gyula apát-kanonoké Nyíregyházától, hová Énekes János hétfőn délben érkezett meg. Az apát-kanonoktól, ki kedden adta át a parochiát utódának, úgy a város, mint a különféle intézmények, testületek és egyesületek ünnepi hangulatban vettek búcsút és fájdalmasan mondottak neki Isten hozzád-ot. Petrovits Gyula apát-kanonoknak hoinap adja át plébániánkat Párvy Antai prépost-kanonok, Csekó Gábornak, mint székesegyházi főesperesnek jelenlétében. A volt plébános abba a lakásba költözött, mely legutóbb főpásztorunké, Szmrecsányi Lajos érseké volt.

Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a R. Uruski Aranka, egri állami polgári leányiskolái tauítónő áthelyezésével megüresedett tanítónői állásra Cholnokyné Tarkó Mária mohácsi állami polgári leányiskolái segédtanítónőt helyezte át hasonló minőségben. — Hevesvármegye területén megüresedett áll. elemi iskolákhoz: Hatvanba özv. Muttnyánsz- kyné Hrabéczy Malvin szászkabányai és Távoly Irma sarudi, Markazra Hreblyáné Dedinszky Etelka szulányi, Gyöngyösre Boltizár Mária verbói állami elemi isk. tanítónőket; továbbá Hegyi Kálmán vámosgyörki Fekete János egri állami elemi isk. tanítókat a kispestmunkást elepi, Várkonyi Ferenc gyöngyösi állami el. isk. tanítót pedig Tesöldre (Temes- megye) helyezte át a kultuszminiszter.

Szabadságolás a vármegyén. Isaák Gyula kir. tanácsos, vármegyei főjegyző augusztus 20-ig, Puchlin Lajos t. b. főszolgabíró pedig augusztus 31-ig szabadságot élvez.

Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja a nagyrédei anyakönyvi kerületbe Nyitrai Endre segédjegyzöt anyakönyvvezető helyettessé ' nevezte ki.