Eger - hetente kétszer, 1913
1913-07-26 / 60. szám
1913. julius 26. EGER. (60. sz.) 3 rehajtó és 4 becsüs működnék. A számvevőség 1 számvevőből, 2 számtisztből és 1 írnokból állana. A közpénztár tiszti kara pedig 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 1 másodpénztárnok. 1 pénztártiszt és 1 írnok lenne. Végül mint közvetett pénzügyi intézmény, a Javadalmi hivatal is ide sorozható. Ennek a személyzete: 1 üzletvezető, 1 felügyelő, 1 könyvelő, 2 hasbiztos, 1 vámellenőr, 1 helypénz-ellenőr, 7 borellenőr 10 vámőr, 1 vágóhídi őr és 1 hivatalszolga. Munkatársunknak ezt a nagyon is meg- szívlelésre érdemes cikkét ajánljuk a város képviselőtestületének figyelmébe. Kár, hogy ez a cikk az állandó választmány csütörtöki ülését megelőzően nem kerülhetett nyilvánosságra. Mert ha ebből és ehhez hasonló egyéb szempontokból bírálták volna el az állandó választmány tagjai a szervezkedési szabályrendelettervezetet, lehetetlennek tartjuk, hogy annak elodázását hozzák javaslatba a város képviselő- testületének, és ami ellen számtalanszor maguk is felszólaltak, hogy t. i. a régi szervezkedési szabályrendelet elavult, hiányos és célszerűtlen, most egyszerre jónak tartsák addig az ideig, amig — az uj városi törvény hatályba lép. Akkor a tisztviselők személyi és anyagi ügyein kivül, talán egyéb reparációt is találtak volna az uj helyett ideiglenes használatra kitoldott-foldott régi szabályrendeleten! . . . A hét. Hányán vannak a hárompontosak. A szabadkőművesek nemzetközi hivatalos folyóiratukban leközlik az 1911. évi szabadkőműves világstatisztikát. (Megjegyzendő, hogy az ázsiai adatokat nem közli ez a statisztika, ügy látszik, hogy Ázsiában rosszul áll a páholyok ügye, különben ezekkel az adatokkal is eldicsekednének.) íme, az adatok: A szabadkőműves hivatalos kimutatás szerint 1911-beu Ázsia kivételével 23.104 szabadkőműves páholy működött összesen 2 millió 20.091 taggal. A számokban Amerikáé a világrekord: 1911-ben 16.840 páholy volt ott 1,585.942 taggal. Az északamerikai Egyesült-Álllamokban 15 ezer 887 páholy működött 1 millió 512.014 taggal, a többi Közép- és Dél-Amerikára esik. Az óriási Braziliában például csak 506 páholy volt 52.912 Addig a kocsim lett sáros, most a lábam. Akkor pezsgőt ittam, most meg — hej! Csűri, még két üveggel! A kocsmáros hozza. Aztán megint beszélnek. Megint Füstös kérdez. — Miért? — Miért? Tudom is én. Talán a kártya, talán az asszony. Bánom is én! Élek. Akkor is éltem. Ha vége lesz, majd megint lesz földem. Addig igyunk ! Isznak. Egy ideig csend van. A szemek nézéséből látni, hogy az emlékezet ennél is, annál is elkalandozik. — Ne búsúlj, öcsém. így van az! Hát te? — Én? És lemondóan int a kezével. — Te hát. Ne érzelegj, beszélj! — Minek? Úgy is tudhatod. Gondolj valamit, aminek asszony az oka. Elcsendesedik. A hangja is gyengébb. Az öreg azonban megrázza. — Ne pislogj, öcsém! Szeretted ? Füstös csak a fejével int. — Szép volt? — Az . . . — No, még elpityeredik. Csakugyan, Füstös a könyökére hajtja a fejét. — Te, Füstös, ne komiszkodj; nem szetaggal. Amerika után következik Európa; Európában 1911-ben összesen 6374 páholy működött 383.219 taggal. Az egyes európai országok közül Angliában 2985 páholy dolgozik 154.000 taggal. A többi urőpai országok közül a szabadkőművesek szamát illetőleg sorra következnek : Belgium 124 páholylyal és 2500 taggal, Portugália 124 páhollyal és 3468 taggal, Spanyolország 107 páhollyal és 5489 taggal, Németalföld (Hollandia) 102 páhollyal és 4600 taggal, Magyarország 77 páhollyal és 5000 egynéhány taggal, Olaszországban és a kicsiny Írországban 470—470 páholy működik és Francia- ország teljesen a szabadkőművesek kezében van. Hát egyelőre csak ennyit vallottak be a szabadkőművesek önmagukról. Mint ezekből az adatokból is láthatjuk, a hárompontosok serényen dolgoznak s ha a keresztény világ össze nem fog ellenük, komoly veszedelemmel fenyegetik úgy az újvilág, mint az óvilág országait és népeit egyaránt. * Tilos a dohányzás! A főváros törvényhatósági közgyűlése tudvalévőén úgy módosította a villamosokról szóló szabályrendeletet, hogy a villamos kocsikon még a perronon sem szabad dohányozni. A belügyminiszter, kihez ezt a határozatot megfölebbezték, most a kereskedelmi miniszterrel egyetértőén indokainál fogva jóváhagyta. Igen helyes. Elvégre a dohányzás élvezet; már pedig senki sem lehet jogosult arra, hogy a saját élvezetét a másoknak (nem dohányzóknak) okozott kellemetlenség árán szerezze meg. * A cigánynak semmi sem árt. Mocsáry, andornaki földbirtokos, megmérgezett borjut tett ki a birtokán garázdálkodó tömérdek varjú pusztítására. A borjut ellopták a kóbor cigányok és — megették. A Nádasladány község határában levő dögtemetőnek az utóbbi időben igen nagy volt a forgalma, mert a községben és környékén vész pusztított a sertésállományban. A dögtemetőt egy-egy temetés után fölásták és a vészben elhullott állatok húsát ellopták a cigányok, kik állandó hiénái voltak a dögtemetőnek. Két hónap óta innen szereztek húst és ebből táplálkozott az egész cigányretem az ilyen gyereket. No! Igyál már, majd elfelejted. Pálinkát kér, de nincs pénz. Elfogyott. — Várj egy kicsit, majd hozok. Bizonytalan lépésekkel megy ki. Otthagyja a másikat. Nem megy az apró parasztházakba; ott nem ismerik. Legelőször a kántorhoz megy be. Ismerte az apját. A rossz sapkát a kezébe fogja, ahogy bekopogtat. — Nini, Pethő bácsi, maga az? — Én, tekintetes uram. — Azt hallottam, hogy már nem él. — Élek biz én! — De már megiüt részeg. — Részeg . . . Nincs más dolgom, iszom. — Hej, Pethő bácsi, rossz dolog az! Máskép kellene annak lenni! — Máskép ám, de már nem lesz. Adja ki a részem, tekintetes úr, aztán hadd kukorékoljak Csurinál, ott vár egy kollégám. Kap egynéhány fehérpénzt. Megy vele a cimborához. Lassan ballag a sáros úton. Ahogy visszaér, ráüt a cimbora vállára. — Ne búsúlj, öccs! Van még, lesz is. Igyál, hadd mossa ki a fejedből az emlékezetet! Ne legyen más előtted, mint az országút és egynéhány rossz korcsma-asztal. Adamcsek József. sor, körülbelül negyven ember. Csodálatos módon, a cigányoknak semmi bajuk sem lett. Ilyenfajta híreket gyakran olvasunk, sőt szavahihető emberektől hallunk is. Az esetekről szóló hír vége az, hogy a cigányok olyan egészségesek, mint a makk. Valóban: Csalánba nem üt a mennykő! * A férjválasztó nők szövetsége. Mindenfelé az a szokás, hogy a házasulandó férfi kéri meg a kezét annak a leánynak, akit feleségül óhajt venni. (Ez alól csak Angliában van kivétel és ott is csak szökőévben, amikor a leányok kérhetik meg a választottjukat.) Az amerikai nők most arra a meggyőződésre jutottak, hogy a házasodásnak ez a módja égbekiáltó igazságtalanság. Az akaraterős és praktikus misszek elhatározták, hogy az eddigi rossz szokást ki fogják irtani, s csakhamar megalakították a férjválasztó nők szövetségét. A szövetség tagjai nem engedik annyira jutni a dolgot, hogy férfi megkérje a kezüket, hanem megelőzik őt ezzel a kérdéssel: — Akar ön a férjem lenni? Ebben az egész dologban az a legérdekesebb, hogy ezután a nők is kaphatnak — kosarat, ami pedig eddigelé csak a férfiaknak lehetett keserű osztályrésze. A legkülönösebb pedig az, hogy a nők ismét ilyen dolgokban keresik az — egyenlőséget. * A kereskedelmi miniszter az Országos Munkás- biztosítóhoz. A keresk. miniszter nem hagyta jóvá az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárnak legutóbb felterjesztett költségvetését. Az Országos Pénztár igazgatósága és közgyűlése ugyanis elhatározta, hogy tizenkét uj tisztviselőt alkalmaz 52.300 korona költséggel, továbbá balesetelhárítási szaktanácsot szervez. Összesen 109.800 koronát akart az Országos Pénztár ennek a balesetelhárítási osztálynak a költségére fordítani. Ezt azonban a kereskedelemügyi miniszter nem hagyta jóvá. Hasonlítsuk most itt össze az Országos Pénztár 1913. évi 1,714.500 koronás előirányzatát az 1912. évnek 1,368.000 kor. költség- vetésével. 1912: fizetések, lakpénzek és pótlékok 515.000 korona, 1913. évi előirányzat: 1,034.000, vagyis 519.300 koronával több; 1912. évben tisztelet- és jelenléti dijak: 109.300 korona, 1913. évi előirányzat: 122.200 korona, vagyis 12.900 koronával több; 1912. évben útiköltségek és napidijak 50.000 korona, 1913. évi előirányzat 80.000 korona, vagyis 30 ezer koronával több. A miniszter: 1. Nem tartja indokoltnak 170 uj állásnak szervezését 483.000 korona költséggel. 2. A kezelőtisztek, kezelőnők és hivatal- szolgák illetményeinek a legmagasabb osztályba tervezett felvételét nem engedélyezi. 3. Mellőzendő a vezetőtisztviselők részére 1913. január 1-től javasolt és kiutalt 22.800 korona személyi pótlék; ezt ők azonnal vagy részletekben fizessék vissza. 4. A vidékre kiküldött pénztári alkalmazottak részére előirányzott 10.000 kor. lakbérpótlék nem engedélyezhető. Valóban itt az ideje ennek az erélyes föllépésnek, mert az mégis csak sok, hogy a vezető hivatalokba beültetett szociáldemokrata pártvezérek (Bokányi és társai) most már nem elégszenek meg 10—12 ezer korona évi javadalmazással, hanem személyenkint még külön 2—3 ezer korona személyi pótlékot is megszavaztattak magúknak fejenkint, Hisz eddig is az volt a baja ennek a szerencsétlen intézménynek, hogy sokkal többet fordított kezelésre, hivatalra, mint eredeti céljára: a munkások segítésére! Ha, mondjuk, vidéken történt baleset és illetve segélyezés - mérvét kell megállapítani, gyakran megtörténik, hogy — mig az illető munkásnak 30—40 kor. segélyt kiutalnak — a pénztár közegei 70—80 korona napidíjat, fuvarpénzt, utiátalányt, szemledíjat stb. számláznak el.
