Eger - hetente kétszer, 1913
1913-07-19 / 58. szám
1 4 a rosszabb eset az, ha megtartják őket, mert ezek azután a kiállításoknak valódi paródiái, ahol raktárszerü összevisszaságban liin-lom halmozódik föl, melyről a komoly szaklapok a megbotránkozás és visszautasítás hangján szoktak megemlékezni. Ebből önként következik, hogy a külföldi kiállítási ügynökök majdnem kivétel nélkül, oly kétes értékű kiállításokat képviselnek, amelyeknél a közönség érdeke egész mellékes, főcéljuk azonban saját üzleti érdekeiknek minél előnyösebb kielégítése, lehetőleg minél több kiállító-baleknek rekvirálása révén. “ * Megszűnik végre a színházi mozi-bérleti A képviselőtestület, igen helyesen, nem várta be a színházi mozi-bérlet lejártát, vagyis október végét, hanem e hó végére felbontotta az egyes- séget (szerződés t. i. még mindig nem volt). Amint örvendünk a színház felszabadulásának, azonképen örvendünk annak is, hogy volt ilyen bérlet. Legalább megtanulta a város, hogy ne kapkodjunk 1 — 2 ezer korona haszon után — fontos és nagy érdekek kockáztatása mellett és azoknak az árán. * Márkus Emilia adósságai. A napokban egy kis hirecske járta be a lapokat. Márkus Emilia, a kultuszminisztériumból jövet elájult, és ideggörcsöket kapott. Az elájulás magyarázatául a következőket rebesgetik: A múlt év során Márkus Emilia anyagi helyzete tarthatatlanná vált; a megszaporodott hitelezők agyonzaklatták, megrohanták és mindenét lefoglalták. A magánhitelezők beérték volna összesen 58,000 koronával; maradt volna ugyan ennél is nagyobb adósság, de a színháznál és a színházzal kapcsolatos alapoknál. A művésznő kérvényt intézett a kultuszminiszterhez, melyben kérte, hogy az állam adjon a rendezésre 60.000 koronát. Ezt az összeget és a színházi alapoknál fennálló tartozását vonják le a fizetéséből havonkinti részletekben s ebben az esetben maradna neki szabad rendelkezésre évi 28.000 korona, amiből gondtalanul megélhetne és zavartalanul teljesíthetné művészi kötelességeit. A tervbe a kultuszminiszter nem mehetett bele, mert a legjobb akarat mellett sem rendelkezett e célra a szükséges 60.000 koronával. Ma már a 60 ezer korona sem elég s mivel semmit sem adhatnak, — ezt mondták meg a művésznőnek, — elájult s ideggörcsöket kapott. Hej, ha minden embernek olyan idegei lennének, mint Márkus Emíliának, de tömérdeken hemperegnének ideggörcsben! Pedig mások nem is kívánják azt, hogy egymaguk- nak csekély 28 ezer koronácskájuk maradjon egy évre. Egész családoknak is be kell éruiök az ötödrészével, ha ugyan nem a tizedével; mégis megvannak, még sem csinálnak százezrekre menő adó>ságot,. HÍREK. Eger, 1913. julius 18-án. Tájékoztató. Julius 21. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 21. Országos vásár Verpelóieu. „ 28. Országos vásár Apezon. Augusztus 3. Országos vásár Tiszanánán. „ 4. Hónapos állatvásár Egerben. „ 4. A hatvani főszolgabíró tárgy. napja Apeon. „ 4, 5. Országos vásár Pásztón. „ 5. Katonai utóállítás Egerben „ 6. Kát mai felülvizsgálat Egerben. „ 6. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja TiszaszSllősön. ,, 7, 8. Országos vásár Tiszafüreden. „ 11. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. A gyöngyösi föszolgabiró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. EGER. (58. sz.) Az Ur Jézus kínszenvedése és halála. — Élőszóval előadott passió-játék az oberammergaui mintájára, melyet szinre alkalmazott és írt egy katolikus pap. Előadták a városi színházban julius 17-én. — Őszinte vallomást teszünk: aggodalommal tekintettünk a tegnapi passió-előadás elé, bár tudtuk, hogy az előadások magyarországi megalapítója, Keömley K. Gyula és az egyházhatóság megbízottja, Kiszely Imre liceumi tanár, szinte emberfeletti munkát végeztek a műkedvelők toborzása s betanítása és a darab rendezése körül. Ezeknek láttára sem tudott eloszlani az aggodalmunk, mert — hiába — igaz a közmondás: a fenségestől csak egy lépésnyire van a nevetséges. Ettől az egy lépéstől féltünk, de hála Istennek, fölösleges volt az aggodalmunk, mert az előadás a kellő színvonalon maradt. S ha mégis volt valami, ami zavaróan hatott lelkűnkre, első sorban maga a színház volt, amely bizony jobbára a könnyűvérü Múzsa hajléka minden díszletével s ez alól az állandó hatás alól nem igen bírjuk magunkat kivonni. Nagy kár továbbá, hogy az egész mű nyelvezete igen- igen közepes. Art végül az összhatásnak egykét résziét, mint például az angyal hosszas beszéde, az Olajfák hegyén verejtékező Jézushoz, azután Veronika hosszabb monológja, midőn az Ur arcképével megszentelt kendőt a kezében tartja. E kisebb és részben nem a rendezőktől vagy szereplőktől függő hibák, illetve fogyatkozások mellett, az előadás elérte végső célját: meghatotta a közönséget, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat. A darab összeállítása és a szereplők névsora a következő : Első felvonás. 1. Ünnepélyes bevonulás Jeruzsálembe. 2. Bucsuzás Bethániában. 3. Utolsó ut Jeruzsálem felé. 4. Lábmosás és az utolsó vacsora. — Második felvonás. 5. Az áruló Jűdás. 6. Jézus az Olajfák hegyén. 7. Jézus a főtanács előtt. 8. Jézus Pilátus előtt. — Harmadik felvonás. 9. A szent keresztút. 10. Jézus a keresztfán. 11. Epilog: Exsurge. 12. Végül Apotheosis (zárótableau). I. Prolog: Miatyánk. II. Prolog: Utolsó kenyér. III. Prolog. IV. Prolog: Keresztút. V. Prolog: Exsurge. Szereplők: Krisztus — Stella Gyula. Mária — Nagy Mariska. Magdolna — Eátvay Olga. Veronika — Müller Kornélka. Apostolok: János — Volf Marianne. Péter — Barta István. I. Jakab — Fógel Zoltán. András —Légmán Lotár. Simon — Szabó Oszkár. Bertalan — Nemecsík Aurél. Máté — Barta Andor. II. Jakab — Krémer N., Márk — Remenyik Béla, Fülöp — Cselényi Jenő és Judás — Kömley K. Gy. Kaiphás főpap — Rátvay László. Farizeusok : Náthán — Misik László. Phares — Sebők N. Amonn — Petrik Jenő. Juhai — Jecs Gyula és Lévi — Légmán Leó. Cirenei Simon — Pataki István. Nikodemus — Grimm Miklós. Pilátus — Szabó Béla. Gábor főangyal — Léginán Lenke. Fővezér — Király Béla. I. katona — Cselényi István. II. katona — Sárossy István. Jeruzsálem leánya — Búzás Lujza. Hírnök — Gyen-s Gyula. írnok — Csoor Dezső. Angyalok és Jeruzsálem leányai: Szétsényi Mártuska, Bíró Mariska, Bóhm Márta Bayer Margitka, Cseléuyi Mariett, Dobay Sárika, Eperjessy Irénke, Fábián Sárika, Farkas Valéria, Fehér Valérka, Heriug Etelka, Kálnoky Etelka, Kállay Alice, Kosztolányi Gabriella, Kosztolányi Angela, Kosztolányi Tekla, Misik Rózsika, Misik Mariska, Pálmay Pálma, Pataki Etelka, Pál Margit, Reitmann Ilonka, Szalay Livia, Szász Etelka, Simonyi , Irma és Vadász Karola urhölgyek. 1913. julius 19. Első sorban kell megemlítenünk Stella Gyulát, mint aki valódi művészettel oly magasra emelkedett, hogy szinte feledtette velünk emberi voltát . Az oktató, a lemondó, a szenvedő, az alázatos és fenséges Jézus járt-kelt előttünk három óra hosszáig . . . Keömley Gyula Judása minden legaprólékosabb részletében tudatos művészettel, mély átértéssel és átérzéssel kidolgozott alakítás, melyben megrázó erővel hat a lelkiismeretfurdalás, a mardosó önvád. Mária szerepére szinte lehetetlen lett volna alkalmasabb személyesítőt találni Nagy Mariskánál, b. e. Nagy László ezredes leányánál. A fájdalomtól roskadozó Szűz kétségbeesett panasza, szörnyű szenvedése a lelkekbe hatott és jelenetei a legszebb részét tették az egész előadásnak. A Nagy Mariska játéka láthatóan leikéből fakadt s azért tudott oly roppant sikerrel szólni a lelkekhez. A magánszereplők közül ki kell még emelnünk Rátvay Olgát (Magdolna), Müller Kornélkát (Veronika), Volf Mariannát (János apostol), Légmán Lenkét (Gábor főangyal); továbbá: Rátvay Lászlót (Kaiphás főpap), kinek kifejező, tudatos játéka általános elismerésre talált, a farizeusok és apostolok sze- mélyesítőit és Szabó Bélát (Pilátus). Nem lenne teljes az érdemek méltatása, ha külön is föl nem jegyeznénk a prológok szép előadását, valamint meg nem említenénk az előadókat: Megó Klárikát (L), Pét Ilonkát (II.), Altorjay Mancit és Nánássy Noémit (III.), Misik Erzsébetet (IV.), végül Szétsényi Mártát és Farkas Valériát (V.). Valamennyien nagy hatással adták elő a magyarázó költeményeket. A színfalak mögötti énekszámok, melyeket Láng József dr. kisért harmoniumon, szépek, bensőségesek voltak s külön is ki kell emelnünk a Komáromi Pál „Ave Máriá“-ját. Az előadást igen előkelő közönség nézte végig, melynek soraiban ott láttuk városunk sok előkelősége között Begovcsevioh Róbert püspököt és Ridárcsik Imre prépost-kanonokot. Pénteken este megismétlik az előadást és tervben van, hogy vasárnap délután, ha az idő kedvező lenne, az Érsekkertben is előadják. Egyházmegyei hírek. Szmrecsányi Lajos érsek Michalek Manó kanonokot, az angolkisasszonyok egri intézete tanítónőképzőjének és felsőbb leányiskolájának igazgatóját, ezen tisztétől főpásztori elismeréssel felmentvén, helyébe ezen iskolák igazgatójává Petrovits Gyula apát-kanonokot, egervárosi plébánost nevezte ki. Továbbá : Törcsváry Tivadart a tiszántúli kerület r. esperesévé, Huttkay Lipót drt a jogakadémiai » . \
