Eger - hetente kétszer, 1913
1913-07-09 / 55. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre _ _ 5 » Negyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 55. szám. XXXYI. ÉVFOLYAM. Szerda, julius 9. Uj pártok. Eger, 1913. juh 8. A királyság intézményének meg- védelmezésére legutóbb alkotott törvénynek első kézzelfogható eredménye az lett, hogy a helyi köztársasági pártok elnökei egymásután lemondottak, most pedig maga az országos köztársasági párt is feloszlott. Erősen tartja ugyan magát az a hir, hogy a hivek együtt maradnak és Országos Kossuth- Lajos-párt címmel működnek tovább a magyar politikában. Magának a tervezett uj pártnak senki sem tulajdoníthat jelentőséget. S itt is legfeljebb mint kuriózumot említjük meg, hogy cime és célja között nincs tartalmi közösség, mert igaz ugyan, hogy Kossuth Lajos is a köztársaságot tartotta a legtökéletesebb kormányformának, de emellett azt vallotta, hogy a magyarnak csak a királyság való. Ha tehát Nagy Györgyék csakugyan megalakítják az uj pártot a maguk politikai hitvallásának zártkörű ápolására és ha csakugyan Kossuth Lajosról nevezik el: legelső lépésük is ellentmondás lesz önmagukkal. Hasonló ellentmondások (hogy ne mondjuk: képtelenségek) sorakoznak az Andrássy Gyula gróf uj pártjának elveiben és terveiben. Mint ismeretes, Andrássy Gyula gróf, aki egyik legSÍT iilTlTTil II! .1. ■■■ U ■■■■ II I !■■■■■■.....— A z „EGER“ tárcája. Az élöfákról. A természetnek úgyszólván nincsen tárgya, amelyhez ne fűzne a nép egy-egy kedves emléket. Az egyikhez édes, a másikhoz szomorú emlék köti. És ezek az emlékek nemzedékről- nemzedékre szállnak: örökéletűek. így megvan az élöfának is a maga regevilága. Mikor Mária szt. Józseffel Egyiptomba menekült, egy jegenyefa alatt akartak megpihenni, a fa azonban nem adott árnyékot s fáradtan kellett tovább menniök, míg végre egy almafa alá értek, ahol kipihenték az ut fáradalmait. Innen van, hogy a jegenyefán nem terem gyümölcs, az almafa pedig feloldoztatván a súlyos átok alól, mely az első ember bűnbeesése folytán reánehezedett, az emberiség leg- áldottabb gyümölcsfája lett. — Mikor Jézus szülőit a poroszlók üldözik, fügefa odújába menekülnek, melynek nyílását egy pók hirtelenéhen oly sűrűén szövi be hálóval, hogy az üldözők elmennek a fa mellett. Ettől fogva van a pók rokonszenvesebb politikus, uj, kormányképes pártot akart szervezni; mivel pedig a nemes gróf mindig hatvanhetes volt s a tervbe vett „kormányképesség“ is ezt tételezte föl: mindenki természetesnek találta, hogy az uj párt hatvanhetes alapokon épül föl. És valóban az volt az eredeti terv, amelynek részleteiben ott szerepelt: az alkotmányos rend helyreállítása, a választójogi törvény revíziója, végül a politikai és közéleti tisztaság megteremtése. Nem lehet tagadni, hogy az uj párt iránt általános volt az érdeklődés. Hiszen önmagától érthető, hogy igen sok 67-es gondolkodású polgár vau, aki nem helyesli a parlamenti rend helyre- állításának egy év óta követett módját; sokakat bosszant a pártkassza ügye stb. stb. Ezek mind nagyon szívesen követték volna gróf Andrássy Gyulát s örömmel csatlakoztak volna az uj párthoz, amelynek igy hamarosan tekintélyes számbeli súlya lett volna. Erre enged következtetni az ellenzéki sajtó magatartása is. Ezek a lapok nem a program injáért (vagy nem csupán azért) üdvözölték nagy örömmel az új pártot, hanem inkább annak örvendeztek, hogy Andrássy széttagolja a 67-eseket s megbontja a munkapártot. hátán kereszt és a fügefának zamatos gyümölcse. — Mikor az Isten-embert halálra keresik, az Ur egy nyárfára menekül; ez azonban zűg, suttog és Jézusra reátalálnak. Megátkozza a nyárfát s azóta télen-nyáron didereg, zúg, levelei folyton rezegnek. (A népdal is azt mondja: „Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele ...“) A fenyőfa oltalmába veszi Krisztust. Eltakarja; árnyékot vet reá. Meg is látszik rajta az Ur áldása: örökké zöld és keresztalakban nőnek az ágai. A szomorúfüz lehajló ágain súlyos bánat ül, melyet a Megváltó elárulása fölött érez. Azt tartja a legenda, hogy Judás fűzfán fejezte be életét. Midőn Jézust föl akarták feszíteni, elmentek fát keresni a kereszthez. Először a tölgyhöz mentek, de az erősen tartotta magát, a fűzfa meg jobbra-baira hajlongott; egyiket sem tudták kivágni. Elmentek tehát a nyárfához, mely nem védekezett, — remegett. Vágni kezdték. Rezgeti minden levele. Rezeg ma is, mert fél, hogy ismét keresztet csinálnak belőle. Pedig a nyárfa — a legenda szerint — nem volt jó keresztfának. Krisztus keresztje abból az alma magA valódi hatvanhetesek előtt különös volt ugyan, hogy az uj párt atyjánál a legkülönbözőbb politikai felfogású vezérek vizitelgettek, de azt hitték, hogy a Vázsonyi Vilmos, a Károlyi Mihály gróf és a Désy Zoltán látogatása a választójogi blokk érdekében történik. Csalódtak ők is, mások is, mert — most már véglegesen kész az uj párt program mjának gerince — itt uj koalícióról van szó, a legkülönbözőbb politikai elemek bevonásával. Lesz az uj pártban hatvanhetes és negyvennyolcas, konzervatív és szabadelvű, ultrakonzervatív és radikális, demokrata és arisztokrata, agrárius és merkantilista, sőt munkapárti is (a két Székely). Egyszóval: minden lesz benne, mint a jó grajzlerosnál. Az uj párt programmja is készen van főbb vonásokban és jelentősebb pontjai a következők: Az alkotmányos rend helyreállítása. A választójogi reform reviziója. A közigazgatás reformja a vármegyék és városok autonóm jogainak megóvása mellett. Végül a gazdasági ügyeknek miképp való rendezése. Valamennyi programmpont megvitatásánál arra vetették a fősulyt, hogy az uj pártban egyaránt helyet foglalhassanak a hatvanhetesek és negyvennyolcasok, munkapárti disszidensek és demokraták és hogy ilykép egy liberális jából kikelt fából készült, amely almát Ádám és Éva a paradicsomban megevett s melynek magvát kiűzetésükkor magukkal vitték és buj- dosásuk közben elültették. A hársfáról már egyet-mást nem régiben ugyancsak e lap hasábjain elmondtam. Az elmondottakhoz még csak azt csatolom, hogy a hárs a szeretet és hitvesi hűség jelképe. A fenyőfa a szeretetet, reményt és halhatatlanságot jelképezi. Minden nép mitológiájában megtaláljuk e kedves fát; nagyobb jelentőséget azonban csak a keresztény századokban nyer, mikor a hívók annak emlékére, hogy Jézus születésekor a fák kizöldültek és másodszor virágoztak, házukat a téli idő egyedüli zöld lombjával: fenyőgalyakkal díszítik. Ez a szokás ma már világszerte ismert és a kedves karácsonyfa felállításokra vezet. És így, amint örökzöld színe a reményt jelenti, ép úgy tükröződik benne vissza a karácsonykor ráhalmozott szeretet és Krisztus életével járó halhatatlanság. A tölgy az erő és dicsőség jelképe. Juppiter égig tornyosuló dodonai tölgyerdeje s a szent fákhoz fűződő kegyeletes dolgok szerezték meg
