Eger - hetente kétszer, 1913

1913-07-02 / 53. szám

4 EGER. (53. sz.) 1913. julius 2. mely az alkoholizmusnak erkölcsi és fizikai romboló hatását oly meggyőzően és oly tapin­tatosan tüntesse fel, hogy a célzatosságot az olvasó ne vegye észre, hanem a bizonyító ada­tokat az elbeszéléssel természetesen és szoro­san összefüggő részeknek tartsa. — Jutalma Csekó Gábor prépost-kanonok adományából 300 korona. Ugyancsak a nevezett Egyesület pályá­zatot hirdet még egy teljesen szabadon válasz­tott tárgyú népies tartalmú, élvezetes és tanul­ságos olvasmány megírására. — A pályanyer­tes mű szerzője Dutkay Pál apát-kanonoktól 300 koronát kap jutalmul. A pályamunkák a szerző nevét rejtő jeligés levélke kíséretében 1914. január 1-ig Kele István dr. egyesületi másodtitkárhoz küldendők be. (Eger, Líceum.) Football-club Egerben. Junius hó 29-én délután tartotta alakuló közgyűlését az „Egri Football • club“, mely egyhangúlag Kuczora Béla dr.-t választotta meg elnökké. Tisztviselők lettek: alelnök Lusztig Sándor, titkár Borvan István, pénztárnok Meilinger Lajos, kapitány Bátok Ferenc. Választmányi tagok: Moskovits Menyhért, Lakatos József, Kulcsár Gábor, Pongor János, Lusztig Géza és Tancsa István-, póttagok: Udvardi Béla és Kovács Elemér. A tűzoltók napja. Az Egri Önkéntes Tűz­oltó és Mentő-Egyesület szombaton este 6 órakor tartotta évenkint szokásos díszgyakorlatát a Kossuth-téren. A három fecskendővel és két tolólétrával fölszerelt csapat zászló alatt vonult a Kossuth-térre, ahol az esőre hajló idő elle­nére is, nagyszámú közönség nézte végig a sikerült díszgyakorlatot, amelynek feladata a Bajzáth-féle ház födélzetének támadása és a Dálnoky-féle ház megvédése volt. A mentő gyakorlatok a Minoriták templomának tornyá­ból történtek és pedig szintén a legnagyobb sikerrel. Másnap, Péter és Pál apostol-fejedel­mek ünnepén volt a hagyományos tűzoltó-ma­jális. Az Érsek-kertet ez alkalomból impozáns számban kereste fel a közönség, ami élénk tanúbizonysága annak, hogy ezúttal sem feled­kezett meg a tűzoltó-egyesület iránt tartozó hálájáról és ama kötelességéről, hogy a köz­vagyon megvédése céljából önzetlenül működő egyesületet támogatnia kell. Szegénysorsu özvegyek segítése. Majzik Viktor alispán fölhívja a közfigyelmet a bol­dogult Samassa József dr., egri bíboros-érsek által, Hevesvármegyénél, Erzsébet királyné emlékére tett 10.000 koronás alapítványra, melynek kamataiból Hevesvármegye területé­ről hat, Gyöngyös városból pedig 2 szegény­sorsu özvegy nő nyerhet évi 50 kor. segélyt. A segélyért folyamodók a reájuk nézve illetékes községi elöljárósághoz, illetve Gyöngyösön a város polgármesteréhez, legkésőbb julius hó 20-áig adják be kérvényüket, ahonnan azok szegénységi és erkölcsi bizonylattal felszerel­ten a járási főszolgabíróhoz küldetnek, majd pedig az illető lelkészek meghallgatása után az alispánhoz terjesztetnek föl. A kérvények fe­lett a törvényhatóság által e célra választott 10 tagú bizottság határoz végérvényesen és a nyert segélyt szept. hó 10-én, Erzsébet ki­rályné halálának évfordulója napján, osztják ki a kérelmezők lakhelyén. Fürdőt a népnek! Aki a néposztályok egész­ségügyét ismeri, és tudja azt a kapcsolatot, amely az ő egészségük és a többi osztályok egészsége között fennáll; aki ismeri a ragályok és fertőző betegségek ijesztően terjedő pusztí­tását : az örömmel üdvözli az Országos Magyar Népfürdő-Egyesületnek azt a mozgalmát, amely a nép által könnyen megközelíthető fürdők létesítését követeli és sürgeti. A köz egészség­ügye megköveteli, hogy a fürdők nagy ügyét az arra illetékesek felkarolják. Akiknek köteles­sége a nép egészségügyét gondozni, a beteg­ségnek korlátot szabni, azokat megelőzni, — haladéktalanul lássanak munkához, hogy a jó egészség legelső követelményének, a testi tisz­tálkodásnak a nép legszélesebb rétegei is eleget tehessenek. A tisztasági fürdés nem egyesek magánügye. Ügye ez az egész társadalomnak. Az egész társadalom létérdeke fűződik ahhoz és helyrehozhatatlan hibát követnek el azok, akik ezt az ügyet elhanyagolják. A legkisebb község­nek is kötelessége ennek az elsőrendű szük­ségletnek fedezésére anyagi áldozatokat hozni. A folyók, tavak mellett fekvő községekben a nyári-fürdő megoldása könnyű és igen kevés befektetést igényel. Ez a fürdésre alkalmas hely körülkerítéséből és a talaj kiegyengetésé- ből áll. A tehetősebb községek feladata itt nem ér véget; azoknak ingyen uszodákat kell felállítaniok. Azonban az egészség gondozása nemcsak nyári feladat. Olcsó, télen is hasz­nálható, zuhanyrendszerü népfürdőket is kell létesíteni, amelyeket 6—10 fillérnyi árért bár­mikor és bárki igénybe vehet. Megfelelő anyagi eszközökről gondoskodni nem is olyan nehéz. A Népfürdő Egyesület ugyanis díjtalanul ké­szít minden község számára népfürdő-tervet, a Magyar Város és Községfc-jlesztési Rész­vénytársaság pedig feladatainak körébe vonta e fürdők felállításának elősegítését az által, hogy ő maga építi fel és üzembe helyezve adja át azokat a községeknek, amelyek hosszú lejáratú amortizációs kölcsön módjára fizethetik vissza a költségeket. Az Országos Magyar Népfürdő-Egyesület cime, amely ezekre a dol­gokra felhívja a közfigyelmet: Budapest, VI. Liszt Ferenc-tér 19. Vásár. Eger rendezett tanácsú városban julius hó 7-én és 8-án országos vásár lesz; még pedig az első napon állat- és kirakodó vásár, a második napon csak kirakodó vásár. Vészmentes helyről minden állat felhajtható. Katonák aratási szabadsága. A katonák aratási szabadsága e héten, illetve a jövő hét derekán kezdődik. A cs. és kir. 60. gyalogezred­nél már julius 6-án szabadságra mennek az arató katonák, a m. kir. 10. honvéd gyalog­ezrednél azonban csak julius 10-én, a jövő csütörtökön. A közöseknél julius 31-ig tart az aratási szabadság, a honvédek pedig augusztus legelső napjaiban kötelesek visszatérni. Megüresedett felső ipariskolai alapítványi hely. Hevesvármegye alispánja a budapesti, szegedi és kassai m. kir. állami felsőipar s a budapesti felső építő ipariskolákban egy heves­vármegyei illetőségű tanuló segélyezésére ala­pított s az 1913/1914. tanévtől megüresedő egyrendbeli évi 400 koronás ösztöndíjra pályá­zatot hirdet. Az ösztöndíjra pályázhatnak: Olyan hevesvármegyei illetőségű, jeles vagy jó előmenetelü tanulók, akik a nevezett inté­zetek valamelyikének már tanulói, avagy oda felvétetni óhajtanak. A Domoszló, Erdőtelek, Márkáz, Feldebrő, Boconád és Gyöngyös községi illetőségűek egyenlő minősítés esetén előnyben részesülnek. A felvétel föltételei: legalább 15 éves életkor, ép és egészséges testi szervezet, legalább négy középiskolai (gimnázium, reál, vagy polgári iskolai) osztálynak jó sikerrel való elvégzése és gyakorlati működés az illető ipar terén. A folyamodásokat Hevesvármegye alispánjához kell beadni, legkésőbb 1913. évi julius hó 30-áig. A kérvényhez keresztlevél, vagy születési bizonyítvány, iskolai bizonyítvány és a szülők vagyoni állásáról és illetőségéről szóló bizonyítvány mellékelendő. A nők neve a cégben. A miskolci Keres­kedelmi és Iparkamara Írja nekünk: több eset­ben kimondotta a bíróság, hogy ha a cégtulaj­donosok egyike nő, ezen körülménynek a be­jegyeztetni kért cégszövegből ki kell tűnnie. Ennélfogva nem alkalmas a bejegyeztetésre ilyen szöveg: „Klein és Weisz“, ha a cégtulaj­donosok egyike nő, — mert ily cégszöveg a közönségnek a cégbirtokos személyében való megtévesztésére szolgáltat alkalmat. Ily eset­bén tehát a helyes cégszöveg: „Klein M.-né és Weisz“, vagy „Klein és Weisz A.-né“. A Kúria gyakorlata idevonatkozóan ugyanis az, hogy a férjes nő férje vezetéknevét csak akkor használhatja, ha legalább melléknevét akként jelzi, hogy a cégül használni kívánt férje nevétől megkülönböztethető legyen. Apró krónikák. Az automobil kerekei alatt, Gyöngyösön csütörtökön este véres szerencsét­lenség történt. A főtéren Borhy György ud­vari tanácsos automobilja, melyet a fia, Borhy István vezetett, elgázolt egy Wechsler Benő nevű 8 éves iskolás fiút, akinek a ballába el­törött és a koponyája is megrepedt. — Gyilkos­ság az utcán. Ecsédről jelentik, hogy ott zajos korcsmái mulatozás után, Tír József fiatal, 26 éves gazdát agyonverték az utcán. A sze­rencsétlen embert, aki négy gyermeknek az apja, nagy vértócsában találták meg 23-án reggel az utcán és szörnyű sebeiben másnapra meghalt. Gyilkosait: Kovács József, Magyar Lajos és Péter János ecsédi legényeket a csend­őrök letartóztatták. — Összeégett asszony. Hat­vanban Kurunczi László máv. kalauz felesége ételt készített gyorsforralónál. Mikor azonban a kialvófélben levő tűz táplálására borszeszt akart önteni a tartályba, az egész spiritusz­készlet felrobbant és a szerencsétlen 22 éves fiatalasszony ruhája pillanat alatt lángba bo­rult. A férje ugyan segítségére sietett, de nem tudta megmenteni, sőt ö is összeégette magát. Borzalmas sebeivel Budapestre szállították a boldogtalan asszonyt, aki azonban meghalt. — A senki gyermeke. A pásztói országos vásárról hazatérőben, késő este, a zagyvaszentjakabi országúton Kerekes István gazda-ember egy kis fiú gyermekkel találkozott, aki erőtlenül, éhesen, fáradtan támolygott a sötétben. A jó­szívű gazda fölvette a kocsijára a gyermeket, aki nem tudja megmondani hogy hova való, sem azt, hogy kik a szülei. Mindössze arra emlékszik, hogy a nénjét Ilkának hívják és a kutyájoknak Bodri a neve. A hatóság keresi a gyermek hozzátartozóit. Rövid hírek. A gyöngyösi huszárok ünnepe. A Gyöngyösön állomásozó cs. és kir. 15. huszár­ezred csütörtökön, julius 3-án, nagy ünnepség­gel üli meg a Königgrétzi csata 47-dik évfor­dulóját, annak emlékére, hogy a támadó poro­szokat Streseticnél a lovas hadosztály sikere­sen feltartóztatta. Az ünnepséget, a katonai gyakorlótéren, délután 3 órakor nagyszabású lovasjátékkal élénkítik, amelyen a közönséget is szívesen látják. — A hatvani Kát. hitközség alapszabályai. Mint annak idején említettük, Hat­vanban a kát. közönség autonom hitközséggé alakult. Önkormányzati szervezetének alapsza­bályait a kultuszminiszter most jóváhagyta. — Utazás a vonat tetején. Két újpesti munkás, Tóth Károly és Farmer Endre, ingyen akart haza utazni Losoncról. Fölmásztak tehát a személy- vonat tetejére és szerencsésen lezónáztak Hat­vanig. Itt azonban észrevették őket és a csend­őrök leszállították a vonatról. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- x nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) íven­ként 5 fillérért bekötve is kaphatók az érseki líceumi könyvnyomdában. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyoir Eger, 1913. A? érseki lieeum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom