Eger - hetente kétszer, 1913
1913-06-28 / 52. szám
1913, junius 28. EGER. (52. sz.1 5 és Tamás Rozália földművesnő egri, Kérész- túry Béla m. kir. honvéd őrmester miskolczi és Leffler Piroska hajadon egri, Goldstein Márton cipész miskolczi és Groszman Mária hajadon egri, Neuman Sándor kereskedő szirki és Rosenberg Rezsin hajadon egri, Kis László földműves és Juhász Anna földművesnő egri lakosok — jegyesek. Halottak névsora. Bergman Endre 15 napos, Drót Anna 4 hónapos, Kádár István 10 éves, özv. Adler Józsefué szül. Rosenvasser Johanna magánzónő 63 éves, Kovács Sándor 3 hónapos, Skopecz Kálmán kir. bírósági végrehajtó 59 éves, Czakó Zsigmond máv. kocsi vizsgáló 41 éves, Bessenyei Etel 29 éves, Kubinszki Ilona 3 hónapos, Nagy Gábor 9 hónapos korában. Apró krónikák. Életunt matróna. Gyöngyösről jelentik, hogy ott özv. Veszprémi Józsefué szül. Fehér Erzsébet 62 éves, beteges asszony, fölakasztotta magát. Végzetes tettét azért követte el, mert megunta hosszas és gyötrelmes betegségét. Rövid hírek. Párád vendégei. A parádi fürdőt az idén eddig 671 fürdő-vendég kereste fel. — Iparunk és kereskedelmünk fejlődése. Hevesvármegye területén május hó folyamán 33 uj iparos és 17 uj kereskedő kapott igazolványt. Megszűnt 19 ipari műhely és 6 kereskedés. Eladó 5 drb. Hevesmegyei Népbank részvény. Cím a kiadóhivatalban. Eladó Mária-utca 1. szárnű, (Széchenyi-utca sarkán) 2 úri lakásból álló új ház, előnyös feltételek mellett. Értekezhetni Radii Károly tulajdonossal. Eladó. Bajzáth tanár és felesége Honvédutca 12. szám alatti 5 szobás háza. minden mellékhelyiséggel. Julius 2.-ától 8 -áig e ház helyszínén jelentkező legtöbbet Ígérő vevőnek, a tulajdonosok által szabad kézből eladó, és azonnal átvehető, esetleg bérbeadó. Irodalom. Egri ember könyve. Három vaskos kötetet kaptunk Kassáról. Kassa szab. kir. város csatorna- és vízmüve a címe. Tudományos könyv, sőt a tudományos művek átlagánál is'koroolyabb műszaki munka. Tehát már természeténél fogva is predesztinálva van arra, hogy a nagy közönség köréből kevesen olvassák. Pedig ez a könyv megérdemelné, hogy nagyon is sokan olvassák. Főként Egerben. Kettős érdekünk fűződik hozzá. Az egyik az, hogy egri ember irta. A másik az, hogy Egerben most vajúdik a vízvezeték kiépítésének ügye, amin Kassa városa már túl van, és igy okulhatunk és épülhetünk a példáján. A 4,144,669 kor. 04 fillérba került, csatornahálózat és vízvezetéki művek végső leszámolása végett Íródott ez a nagyszabású munka. A szerzője: Göndör Gábor műszaki tanácsos, Kassa szab. kir. város közművei igazgatóságának főnöke, tehát egri ember. Göndör Ignác egri nyugalmazott róm. kát. tanítónak a fia. Itt született közöttünk, itt végezte iskoláit a ciszt. rend nagyhírű egri főgimnáziumában, és két évtizeddel ezelőtt innen kezdette meg pályafutását, amelynek már eddig is megvan a nagysikerű eredménye, a legmodernebb műszaki vívmányok figyelembe vételével készült kassai — vízvezeték. Messze vezetne, ha mi most a nagyszabású műszaki munka tartalmával érdemlegesen foglalkoznánk. Egyik-másik részletére, avagy adatára kitérünk majd máskor, alkalomadtán, akkor, amidőn a mi vízvezetékünk műszaki terveinek és költségvetésének kapcsán alkalmunk lesz összehasonlításokat tenni az egri tervek, számítások és kombinációk — és a kassai eredmények között. Ezt kötelességünknek ismerjük annál inkább is, mert Eger város a műszaki előmunkálatok tekintetében még nem áll ott, ahol Kassa város állott akkoi, amidőn a vízműveknek kiépítését elhatározta. Nemcsak hogy a vízvezetékht-z elengedhetetlenül szükséges jó csatorna-hálózatunk nincs, hanem még csak jó, megbízható városi térképünk sincsen, amelynek alapján a nagy költséggel és felelősséggel járó vízműveknek kiépítéséhez hozzáfoghatnánk. Göndör Gábor föidinknek nagy műszaki tudással és fáradsággal megirt és egybeállított három kötetes munkája egyébként a következő beosztással készült: az I. kötet a csatorna- és vízmű terveinek, építésének és üzemének ismertetésé-t foglalja magában fénykép-fölvételekkel, műszaki rajzokkal és térképekkel gazdagon illusztrálva; a II. kötet nem egyéb, mint: a csatorna- és vizmü építésének, valamint a velők kapcsolatosan elrendelt utcarendezési munkáknak végleszámolása; a Ili. kötet pedig a vízműveknek összefoglalt 1904 — 1911. évi üzemi leszámolásé-1 tartalmazza. A három termetes kötetnek egyike sem unalmas. Az elsőt színes nyelvezete és a tárgyhalmaznak ügyes elrendezése teszi érdekessé; a másik kettőnek szám-rengetegében pedig biztos kezekkel kalauzolja a szerző az érdeklődőket. De ne szaporítsuk a szót. Büszke önérzettel vesszük tudomá-ul, hogy aki megcsinálta Kassának a vízvezetéket és most annak történetét megírta — egri ember. Lapunk egyes számai a kővetkező üzletekben kaphatók: Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében, Széchenyi-«. Wahl Adolf dohánytőzsdéjébeu, Széchenyi-utoza. Bernekker Ferencz kereskedésében, Kossuth-tér. Nagy Róza kereskedésében, Káptalan-utcza. Iskolaügy. Az iskolai vizsgálatok ellen. A gond, amely mögöttünk ül, a legkönyör- telenebb kényur s mely ha szolgálatába kerít valakit, azt annyira lenyűgözi a maga számára, hogy a szerencséi len egyebet se lát a maga buján, gondján kívül és azt hiszi, hogy ennek a gondnak a terhe sújtja az egész világot.. A magunk számtalan gondjától mi sem vesszük észre, valójában alig is tudjuk elhinni, hogy éppen ez időtájt, ahogy elhagytuk junius derekát, a gyermekeknek tízezrei is kemény gondokban főnek, amelyeket meg ők tesznek meg minden emberi baj koronájának. Csinos fehérruhás gyermekek, akiken még rajta van az édesanyjuk kezének meleg simítása és nagyobbacska fiuk, leányok ráncbasze- dett homlokkal, dobogó szívvel ülnek az iskola padjain és várják a kinyilatkoztatásszerü kérdést, amelyről azt hi>zik, hogy egy világ sorsa dől el rajta. Mik a Volga mellékfolyói? Mi az Alpok legmagasabb csúcsa? Mely állatok tartoznak a rágcsálók rendjéhez? Hány millió lakosa van Franciaországnak? Ki súgta oda Várkonyban Béla hercegnek, hogy: „a kardot válaszd“ ? — Ez csupa oly életbevágó kérdés, amelyeken ha nem is emberi sorsok dőlnek el, — bár ez is megesik, — de egy vakáció, szépséges, ragyogó két hónap sorsa sok esetben ettől függ. A diák életében nincs is egyéb szempont, mint az, amely a könnyű kérdés és a nehéz kérdés véletlenjéhez kapcsolódik. Erre a véletlenre egész erkölcsi világrendet épít a gyermek és e mögött keresi a szerencsét, vagy a balszerencsét. Tanítási módszerek helytelenségeiről, az osztályozási rendszernek gyakori igazságtalanságairól és arról a rombolásról, amelyek ezek a gyermek lelkében véghez visznek, nem akarunk most elmélkedni. Ezeknek, az iskolai tanítás és nevelés egész területét átölelő kérdéseknek a megvitatásához kevés egyetlen kis cikk. Annyira azonban már vagyunk, hogy a parádés gyermekgyötrésnek, az évvégi vizsgáztatásnak a megszüntetését minden meg- okolás nélkül is kívánhatjuk. Célja nincs ennek a rakétás kivonulásnak, mert hiszen a amelyik tanuló egész éven át üldözte az egyszeregyet a nélkül, hogy utólérte volna: erre az egy napra sem tanulhatta meg a szorzást; viszont amelyik egész tíz hónapon át hibátlanul fújta, arról megnyugvással föltételezhetjük, hogy nem erre az egy napra, hanem majd ha végleg elhagyja az iskolát, akkor fogja elfelejteni. A szülők, a közönség, a társadalom szíves készséggel megnyugszik a tanítóságnak alaposságában és igazságosságában, amellyel valamennyi, a kezük alatt lévő gyermekről megalkották véleményüket és egyáltalában nem ragaszkodik hozzá, hogy egy izzó júniusi napon előtte osztályozzák őket: ez talentum, lehet belőle pap, tanár, tanító, — ez szamár, legfeljebb gazdag embernek lesz alkalmas. Szombaton a budapesti szülőknek egy küldöttsége járt a székesfőváros iskolai ügyosztályának a vezetőjénél, Déri tanácsosnál, és arra kérte: szüntesse meg a hatáskörébe tartozó iskoláknál az évzáró vizsgálatot. A tanácsos helyeselte a kívánságot és Budapesten talán az idei vizsgák már nemcsak az esztendőt zárják le, hanem azt a rendszert is, amely a gyermekek nehéz gondjából, gyötrelméből kötött bokrétával akar kedveskedni a szülőknek. Déri Ferenc dr., a székesfővárosi közoktatási ügyosztály vezetője, épen ezért új szabályrendeletet dolgozott ki, amely szeptemberben fog érvénybe lépni a budapesti elemi népiskolákban. Az uj szabályrendelet elsősorban a tanítási órák közötti szüneteket, a tizperce- ket nagyobbítja meg, továbbá a vizsgálatok tartamát a minimálisra szállította le. Az új tervezet értelmében a vizsgálatok, melyek eddig 8 órától egyhuzamban kb. 12 óráig tartottak, az I—II. osztályokban legfeljebb 2, a III—VI. osztályokban maximálisan 3 óráig tarthatnak. Mikor jut ide a jó vidék, vagy a falu ? ! jummsaroK tartóssága, rugékonysága, elegánciája, utolérhetetlen!
