Eger - hetente kétszer, 1913

1913-06-18 / 49. szám

2

EGER. (49. sz.)

1913. junius 18.

Egri ügyek. Eger városának a törvényházhoz vivő aszfaltgyalogjáró építése, a tisztilak eladása, a 230,000 K kölcsön kamatlábjának emelése, az aszfaltgyalogjárók költségeire, az Uszoda-utca csatornázására, a hirdetési táblákra és a Samassa-féle alapítvány oklevelére, a városi bolthelyiségek bérletére és az uj asz- faltgyalogjárók vállalati szerződésére vonatkozóan hozott határozatát jóváhagyta, a városi tisztviselők részére megszavazott családi pótlék ügyében hozott határozatát részben megváltoztatta, a Ráchegyi kút ügyében hozott határozatát pedig feloldotta a törvény- hatósági bizottság. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy Eger városának, az Eger—Füzesabony között létesítendő villamos üzemü vasútvonal érdekében a kereskedelemügyi kormányhoz intézett feliratát, pártolóan terjeszti fel és a főispán elnöklete alatt bizottságot küldött ki az Egerben létesítendő vármegyei közkórház ügyeinek előkészítésére.

A vármegye szükségletei. A vármegye részére az 1913. és 1914. évekre szükséges tűzifát az egri érseki uradalomtól szerzik be, a szénszükségletnek megrendelését pedig az alispánra bizták; a fizetésképtelenné vált Bauer H. egri cégnek és az Egri Kereskedelmi Részvénytársaságnak azt a kérelmét, hogy a vármegye részére irodaszerek szállítására kötött szerződést ruházza át a törvényhatóság, a közgyűlés elutasította, és a alispánt erre nézve versenytárgyalás tartására hívta fel.

Ösztőndij adományozás. A ííevesvármegyei Tűzoltó Szövetség kérelmére három 80 koronás ösztöndíjat adományozott a közgyűlés az Egerben, augusztus hó folyamán tartandó kerületi tűzoltótanfolyam hallgatóinak segélyezésére.

Eger város közgyűlése.

Eger város képviselőtestülete, a szokástól eltérően, nem szombaton és nem délelőtt 10 vagy 11 órakor, hanem ma, kedden délelőtt 9 órakor tartotta rendes közgyűlését, amelyen igen fontos ügyek fölött tanácskozott és döntött a közgyűlés, bár a képviselők közül csak igen kevesen érdeklődtek a napirend iránt.

A közgyűlésen Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnökölt és reggel 9 órától csaknem délig tartott a napirend tárgyalása, amelynek lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti:

Interpelláció. A közgyűlés napirend előtti felszólalással kezdődött. Kánitz Gyula dr. három rendbeli kérdést intézett a polgármesterhez.

Először is arra volt kiváncsi, hogy tudja-e a polgármester azt, hogy a közfogyasztásra szánt élő állatok ára igen alacsony és az egri piacon a mészárosok, hentesek és egyéb husárusok mégis igen magas árakon árusítják a húst? Ha pedig tudomása van erről, hajlandó-e odahatni, ha kell, akár a hatósági mészárszék felállításával is, hogy a húsvágók túlkapásai megszűnjenek ? Másodszor a Deák Ferenc-uton, a Torna-kert telkén folyó építkezésűéi, ami közvetetlenül a városi színház mellett történik, olyan nagy a piszok, mintha az egész város közönsége ezt a helyet választotta volna ki — illemhelyül. Azt kérdezte, hogy hajlandó-e a polgármester hatósági intézkedéssel ezen a helyen a köztisztaság érdekeit megóvni ? Harmadszor meglepve olvasta egyik helyi lapban, egyik városi alkalmazottnak, Bárány Géza városi mérnöknek miuősíthetlen, goromba kirohanását egy kritikára, amely a városi mérnöki hivatal által legújabban összeállított és kiadott városi térkép hibáira és fogyatkozásaira vonatkozott. Ilyen hangon egy közhivatalnok nem beszélhet még akkor sem, ha igaza van. Azt kérdi a polgármestertől, hogy igaz-e az, hogy a város bizonyos számú térképet meg akar vásárolni ebből a kifogásolt munkából?

A polgármester nyomban válaszolt mind a három kérdésre. A hús árak leszállítására nézve tárgyalásokat folytat a husárusokkal és amennyiben ezek nem lennének hajlandók a húsáraknak megfelelő leszállítására, azonnal előterjesztést tesz a képviselőtestületnek a hatósági mészárszék fölállítása iránt. — A Deák Ferenc-utcai építkezésre nézve bejelenti, hogy ott az építkezés nem történik hatósági engedéllyel, mert ezt az engedélyt nem is kérte az építtető. Ami tehát ott történik, minden az építtető telektulajdonos kárára, veszélyére és felelősségére megy. A vizsgálatot egyébként megindítja. — Ami a városi uj térképet, illetve Bárány Géza városi mérnöknek éles hangú polémiáját illeti, erre nézve csak azt válaszolhatja, hogy a térképet tüzetes megvizsgálás végett kiadja egy hozzáértő szakértő bizottságnak és ennek a döntésétől teszi függővé, hogy a város anyagilag segíti-e a térkép kiadását, avagy nem. A közgyűlés a polgármester válaszát tudomásul vette.

Számadások. A napirend számadásokkal kezdődött, amelyek között Eger város 1912. évi háztartási számadása volt a legfontosabb. A közgyűlés valamennyi számadást elfogadta.

Érdekesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy Eger város háztartása az 1912. év végén 224,665 K. bevétellel, 223,290 K. kiadással és igy 1374 K. pénztári maradvánnyal zárult.

Az uj nyugdij-szabályrendelet. Eger város uj nyugdíj-szabályrendeletének tervezete hosszas vitára szolgált alapul, de nem sokat módosítottak rajta. A módosítások mindössze ezek: A nyugdíj-jogosultság minimumát 5 évi szolgálat helyett 10 évi szolgálatban állapították meg; a nyugdíjjogosultaknak évi hozzájárulása a fizetésük után 4% (3% helyett) a lakáspénzük után évi 2%. A 40 rendőr legény után évi 2000 koronát fizetnek be a nyugdíjalapba a rendőrségnek folyósított államsegélyből. Elhatározta végül a közgyűlés, hogy az ajánlati alap és a rajziskola-alap jövedelmeit átengedi a városi nyugdíjintézetnek.

A közvágóhíd! és husvágási szabályrendelet. Ez a szabályrendelet ugyan csak akkor lép életbe, ha az uj közvágóhíd fölépül, hanem a szabályrendeletet azért megalkották. Azon a tervezeten, amelyet a minap mi is ismertettünk, nem sok változtatás történt. Mindössze a vasárnapi vágások idejét módosították, a hűtő-kamarák használatba vételét nyáron reggel 4 órától, télen pedig reggel 5 órától engedélyezték és elhatározták, hogy a rendkívüli vágásokért külön díjat szednek. A vágási díjak megállapításáról a közgyűlés esetről-esetre külön intézkedik.

A harmadik városi orvos. A belügyminiszter a harmadik városi orvosi állás betöltését elrendelte. A közgyűlés tehát letárgyalta a városi orvosok teendőire vonatkozó szabályrendelet-tervezetet, amelyet nemrégiben bőven ismertettünk lapunk hasábjain. A tervezeten mindössze az a változtatás történt, hogy a közegészségügyi kerületeket másként osztották be és az orvosi bizonyítványok árát egységesen 3 koronában állapították meg (az egészségi bizonyítványt ugyanis 4 koronára tervezték). Az uj egészségügyi kerületek igy alakultak: az I. kerület a négy belvárosi negyed, a hatvani IV. negyed, a felnémeti negyed és a cifra-sánc-negyed képezi, a II. egészségi kerületbe a két makiári negyed és a hatvani

I., II. és III. negyed jut.

A fiu-internátusnak ügye. Az „Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület“ tudvalévőén Egerben 100 középiskolai tanulóra internátus fölállítását tervezi, ha a város a fölajáulutt ingyen telken, világításon és vízszolgáltatáson kivül

egy hársfalevél hullott a vállára: ahová ez a hársfalevél esett, ott volt megsebezhető Siegfried. — Schiller egy hársfa alatt siratta el boldogtalanságát, midőn a törzsébe belevéste felejthetetlen Laurája nevét.

A régiek a hársfát a szeretet fájának tekintették. Alatta esküdtek hűséget a szerelmesek s a hársfáról szakított levél volt az első emlék, amit egymásnak adtak.

A hagyományok kétség:elenül bizonyítják, hogy a magyarnak is mindig kedves faja volt a hárs. A legkisebb falunak is megvolt a maga kitüntetett hársfája, sőt minden valamirevaló kert és udvar dicsekedett a növényvilág e díszével. Mikor Nagy Lajos a velencei hadjáratba ment és a szt. Pálrendi mária-nosztrai kolostorban időzött, egy Lukács nevű szerzetes megjósolta neki, hogy szerencse fogja kísérni fegyvereit. Kérte a királyt, hogy győzelem esetén szt. Pálnak Velencében őrzött ereklyéit szerezze meg a rend részére. Lukács, hogy szavainak nyomarékot szerezzen, a kolostor-kert hársfájáról levágott egy ágat és azt a király előtt a földbe szúrván, szt. Pálhoz fohászkodott, hogy amennyiben kedvet talál az Urnái Nagy Lajos cselekedete, tegyen érte csodát. A legenda szerint, az ágacska tövet eresztett. Nagy Lajos fegyvereit szerencse kisérte. Szt. Pálnak a béke feltételeként átengedett tetemét nagy ünnepélyességgel Magyarországba hozatta és új nyugvó helyére, a szentlőrinci szt. Pál kolostorba vitette. Az 1526 iki szomorú napok idején a törökök elpusztították a kolostort, a szerzeteseket pedig földönfutókká tették. És hogy még nagyobb sebet üssenek a magyarok szivén, a tönkretett sok kegyeletes emlék mellett, a nép által annyira tisztelt s Lajos-fajának nevezett mária-uosztrai hársfát is kivágatták.

Van egy hársfa a Rima forrásánál, melyről azt mondja a néprege, hogy ezeréves. Azt beszélik róla, hogy a honfoglaláskor ez alatt pihentek meg a vezérek. Sok csodás dolgot regélnek e hársról. Ha az ember leül a tövéhez, lágy hangokat hall, mintha nem is a szellő érné a fa lombjait, hanem a múlt szellemének hangja zsongana felette és beszélne a rég letűnt idők dicsőségéről és gyászáról. A vidék lakói még ma is s/.ent fájuknak tartják s messze földről zarándokolnak hozzá, különösen a szerelmesek, mert azt hiszik, hogy jót jövendöl nekik a fa és szerencsét hoz életükre.

Mátyás királynak is kedves fája volt a hárs. A szliácsi hársfa alatt gyakran megpihent s ott adomány-leveleket írt alá.

A bajmóci vár (Nyitva m.) előtt hazánk egyik nevezetes hársfája díszük, mely, jóllehet már meghaladta az ötg/áz évet, még most is ép. > Ez alól a fa alól indult Pálffy János, a nagy I labanc, a szatmári béke megkötésére, alatta

többször tanácskoztak nagyjaink az ország dolgairól.

Történelmi nevezetességű a sárosmegyei Zboró vára alatt levő száz hársfa, amelyekuek lombjai a nagy Rákócziról .-uttoguak.

Sok híres hársfája van Magyarországnak. Európában hazánknak vannak leggazdagabb hárs erdői: Aradmegyében, a Báusagban, a Duna és Dráva közötti részen, az Alduna mentén. Nevezetesek a visegrádi, a mária-remetei, de különösen Kolozsvár több századot megért hársfái és a pozsonyi Slubeck kert hatalmas fatörzse, melynek átmérője 67a m.

Még mielőtt a költők dicsőítő himnuszt zenghettek volna a hársfáról, már nélkülözhetetlen fája volt az emberiségnek. Nemcsak terebélyes lombkoronájáért és illatos virágaiért nagyrabecsült, hanem minden legkisebb része hasznos a hársfának. Teophrastos ó-kori görög író említi, hogy kötelek és sok más kézimunkák készültek háncsából. A rómaiak hársfa háncsára írtak, mielőtt a p-rgameut és a papirost feltalálták és ruhaneműiket is hársfaháncsából szőtték a len és keuder használata előtt. Oroszországban a szegény népnek úgyszólván életadó fája: házfedelet, kocsika-t, papucsot, kosarat, zsákot, sőt csolnakot is fonnak a háncsából.

De nemcsak a letűnt korokban, hanem ma is nagy hasznát veszik a hársfának. Az asz-