Eger - hetente kétszer, 1913

1913-06-11 / 47. szám

2

EGER. (47. 8z.)

1913. junius 11.

Petrovits Gyula beiktatása.

Folyó hói 10-én történt Eger város új plébánosának és az egri főkáptalan legifjabb mesterkanonokjának ünnepélyes beiktatása. Nyíregyháza kitűnősései közül is eljöttek né- hányan ezen alkalommal. Ott láttuk Konthy Gyula dr. városi főorvost, a Ferenc József-rend lovagját, Kállay Kudolf dr. kórházi főorvos, egészségügyi tanácsost, Trakk Géza dr. városi kulturtanácsost, Bodnár István dr. ügyvéd, érs. és káptalani ügyészt, Korányi Endre dr. ügyvédet. A nyíregyházai esperesi kerület papjai közül Szentimrey Gábor dr. napkori, Deér Gyula demecseri, Jarorrek El^k orosi lelkészek és Gável Gyula kemecsei adminisztrátor jelentek meg. Ott volt Kállay Zoltán dr. főispán, Eger város tisztikara Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgár- mesterrel az élén, a teológiai, jogakadémiai, tanítóképzőintézeti tanárok, a fökáptalani tisztikar, több egri és vidéki pap és díszes, előkelő közönség.

Beiktató Csekó Gábor székesegyházi főesperes, prépost-kanonok volt.

Megemlékezett elsősorban arról, hogy míg más alkalommal rendesen valami gyászos esemény, elhalálozás következtében üresedett meg egy-egy kanonoki stallum, addig most azon örvendetes alkalomból, hogy az apostoli szentszék és az apostoli király egyező akarata Szmrecsányi Lajost, az egri fökáptalan díszét, kinek főpásztori erényeit ismerjük és tiszteljük, emelte az egri főkáptalan egyik stallumá- ból a Szent István által alapított egri főpásztori székre. Az ily módon megüresedett utolsó mesterkanonoki javadalmat Érsek Úr 0 Ex- cellenciája fölterjesztése alapján 0 Felsége főkegyúri és apostoli királyi jogánál fogva Petrovits Gyula c. apát és nyíregyházai esperes- plebáuosnak adományozta. Az erről szóló adománylevelet Bukna József egri hittanár olvasta fel.

Ezután rátért a beiktató az új kanonok életének, érdemeinek ismertetésére. Elmondja, hogy a Zemplénmegyei Erdő: ényén született, 1852-ben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után, követve légi vágyát, az egri papnevelő-intézet növendékei közé lépett es 1876 ban áldozópappá szenteltetett. Mint káplán Rakamazon, Besenyőtelken és Nagykállóban működött, mígnem 1882-ben a Kallay-csalad kegyurasága alá tartozó orosi plébániát nyerte el. Önállóságra jutván, minden tehetségét, tudományát és szorgalmát híveinek, azok lelkének gondozására fordította, minek egyik bizonysága az is, hogy az örök, hervadhatatlan koszorúért munkálkodva, megfeledkezve valósággal az anyagiakról, a szegény jövedelmű oro>i plébánián 18 évet töltött. Áldásos tevékenységének pedig legszebb bizonyítéka, hogy 8za bölcs vármegye elismető oklevéllel tűntette ki. 18 év múltán az egri fökáptalan egyik legjelentősebb plébániájának betöltésekor reá irányult a figyelem: polgári plébánossá, majd a főpásztor bizalmából a kerület esperesévé lesz. Jól tudta Petrovits, hogy most már nemcsak híveinek lelki javát kell ebben a nagyközségben fokozottabb gonddal munkálnia, hanem paptársai között a lelkipásztori teendők végzésében általában elől kell járnia. Plebánosi és esperesi gondjai között vezeti a hitel- és fogyasztási szövetkezetét, megalapítja hívei körében a föld- vásárló szövetkezetét. — Életének legfényesebb korszaka akkor kezdődik Petrovits Gyulának, mikor a gondos, boldogult főpásztor a nyíregyházai plébániára őt szemeli ki. Jól tudta az új kanonok, hogy a különböző vallású Nyíregyházán nagy, nehéz feladat várakozik reá, mert nem lesz köunyű dolog abban a városban

Krisztus szándéka szerint való, paphoz illő módon betölteni a lelkipásztori tisztet és a mellett szeretettel, tapintatossággal, figyelemmel fönntartani a békét, a polgári egyetértést a város és a lakosság javára. Az új kanonok azonban mindig megtalálta az igazán helyes utat. A katolikus iskolák kifejlesztése, azok hitvallásos jellegének megőrzése, a Katolikus Népszövetség, Kát. L^gényegyesűlet megalapítása, a Jó Pásztor há/ának fölállítása, a nyíregyházai plébániai épület kibővítése, jövedelmének emelése, mind az ő nevéhez fűződnek. De hirdeti lelkipásztori gondokságát, buzgalmát az a példás rend és tisztaság is, mellyel Nyíregyháza város díszét, a szép Samassa- templomot épen. eredeti szépségében, hűségesen megőrizte. Méltó embert iktathat be tehát az egri főkáptalan utolsó mester-kanonoki stallu- mába, annak jogai- és javadalmainak élvezetébe, kinek, átadván a fökáptalani jelvényeket, áldást, hosszú életet, fiatalos munkakedvet kivan egri plebánosi működéséhez és kanonoki jogainak, javadalmának élvezetéhez, kötelességeinek odaadó teljesítéséhez.

Ezután az új kanonokot sokan üdvözölték.

Csekó Gábor prépost-kanonok, az egri főkáptalan új tagjának tiszteletére, ebédet adott, melyre a nyíregyházi küldöttségen kivűl Egerből is többen voltak hivatalosak.

Egy havi közigazgatás.

— A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, junius hó 9-én, délelőtt 10 órakor Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt, a vármegye székházának kistermében, rendes havi ülést tartott.

Az elintézett érdekesebb ügyek közül kiemeljük a következőket:

A jelentések. Az ülés a szokásos havi jelentésekkel kezdődött, melyek során a közigazgatási bizottság tudomásul vette, hogy a közegészségügy, az adózási viszonyok, a közutak- nak rendben tartási munkálatai, az állategészségügy, a mezőgazdasági és munkásügyi viszonyuk a vármegye területén, május hó folyama alatt eléggé kedvezőek voltak. Tudomásul vette a közigazgatási bizottság azt is, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Hatvanhoz tartozó Sashalom pusztán egytanítós, Márkáz községben pedig kéttanítós állami elemi iskolát szervez. — Az utügyek kapcsán Beniozky György bizottsági tag a szarvaskő— egercsehii közút kiépítését sürgette, mert az élénkforgalmu bányatelepről, sáros időben, szinte lehetetlen a közlekedés. Felhozta, hogy az érdekeltség a hozzájárulásoknál nagy áldozatkészségre, hajlandó, ámde ha legalább azt a 4 kilométernyi utat sem építik ki az idén, amely Szarvaskőtől Egercsehibe vezet, akkor a sárbafuló érdekeltektől ne kivánjou senki méltányos áldozatkészséget. Még maga is visz- szavonja fölajánlott telekadományát és pénzbeli hozzájárulását. Majzik Viktor alispán kijelentette, hogy az építés nem tartozik a közigazgatási bizottság hatáskörébe; ez a törvény- hatósági bizottság dolga. Egyébként ez sem eszközölheti az útépítést ötletszerűen. Az útépítési terv és költségvetés a kereskedelemügyi miniszternél van és még a kormány hozzá nem járul és a közigazgatási bejárást az építendő utakra el nem rendeli, addig semmiféle épí:- kezesbe nem kezdhet a vármegye, amelynek hozzá még pénze sincs erre az útépítésre, mert az érdekeltség még nem fizette be a fölajánlott építési hozzájárulásokat. Az elnöklő főispán kijelentette, hogy az építési-terv és költség- vetés jóváhagyását megsürgeti a minisztériumban és a nagyforgalmu útvonalnak kiépítését — mert valahol úgyis kezdeni kell, — hát Szarvaskőtől Egercsehi felé kezdik. Ebben a felszólaló is megnyugodott. Széky Péter dr. a mezőgazdasági előadó jelentése kapcsán, az aranka-irtás laza végrehajtását tette szóvá. Borhy György is panaszkodott a hézagos intézkedések miatt. Az alispán felvilágosító és megnyugtató kijelentése után a közigazgatási bizottság az ez ügyben kilátásba helyezett szigorú ellenőrzést tudomásul vette.

Az egercsehii posta-járat. Beniczky György a napirend előtt szót kért és panaszolta, hogy Egercsehi község a bélapátfalvai postához van beosztva, holott előnyösebb lenne, ha Szarvaskőbe irányítanák a posta-járatot. Az alispán bejelentette, hogy a postaigazgatóság már mérlegelte ezt a kérdést és úgy találta, hogy a községnek a Bélapátfalvához való csatlakozás az előnyösebb, mert Szarvaskő csak postaügynökség és így ha ide osztanák be Egercsekit, akkor este helyett csak másnap reggel kapnák kézhez a postai küldeményeket. Egyébként az Eger—Füzesabony között közlekedő uj vonat-pár, az egei-—putnoki vonal menetrendjének módosítását is maga után vonja.

A módosított menetrenddel azután a posta-járat kézbesítési ideje is előnyösen módosul.

A Jövő havi ütés. A napirend első érdemleges tárgyaként legközelebbi ülésének határidejét julius hó 7-ére tűzte ki a közigazgatási bizottság.

A tanfelügyelő szabadsága. Ezután tudomásul vették, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter A/páry Lajos kir. tanfelügyelőnek jülius

16-tól kezdve 6 heti szabadságidőt engedélyezett, mely idő alatt a tankerület ügyeinek intézésével Szétsényi Antal kir. s.-tanfelügyelőt bízta meg.

A pásztói Margit-kórház. A kórházakra felügyelő bizottság a pásztói alapítványi kórház szellemi vezetését és működését teljesen rendben találta, azonban nem mondhatja ugyanezt a kórház gazdasági ügyeinek vezetéséről. A köz- igazgatási bizottság ezért a kórház gazdasági ügyeinek beható megvizsgálását rendelte el.

Az egri tornakert telke. A tornakert telkének eladása körül még mindig folynak az apróbb csatározások és pusztul a — papiros. Eger város közgyűlésén, mikor a tornakert eladása . fölött döntött a képviselőtestület, tudvalévőén Barsy István dr. v. képviselő is beszélt. Ebben Frenczl János, a város örök fölebbezője, inkompatibilitást látott, mert Barsy dr., mint egyik telek-vásárló, szerinte „érdekelt fél“ volt. Az alispán Frenczl János erre vonatkozó panaszos beadványát elutasította, a többi között abból az okból is, mert Barsy István dr. kifogásolt felszólalása nélkül az egész telekügy nem állott volna kellő megvilágításban a képviselőtestület előtt. Frenczl ezt az elutasító haiározatot fölebbezte meg, azouban a köz- igazgatási bizottság szintén elutasította.

Elutasított város. Az egri gazdasági népiskola bolgárrendszerű kert-öntözésre kért engedélyt. Az alispán a kérelmet megtagadta, mert a vízjogi érdekeltségnek kárára szolgált volna ez az újabb vizhasználati engedély. Ezt az alispáni határozatot Eger város polgármestere közérdekből megfölebbezte. A közigazgatási bizottság a fölebbezés elutasításával az alispán határozatát hagyta jóvá.

A kivándorlás. Hevesvármegye területéről május hó folyamán 39-en, illetve a hozzájuk tartozó családtagokkal együtt 59-en kértek útlevelet. A kiadott útlevelek száma: 31.

Uj útfelügyelő megyebizottsági tag. Róth Sándor útfelügyelő megyebizottsági tag ezen tisztségéről lemondott, mit érdemeinek elismerése mel-