Eger - hetente kétszer, 1913
1913-06-04 / 45. szám
1913. junius 4. EGER. (45. sz.) 3 nak talált, valamint az 54,300/1908 sz. a. kiadott husvizsgálati rend. 81. §-a alapján csekélyebb tápláló értékűnek minősített hús értékesítése a fölállított hatósági husszékben történik.“ Helyes. Ámde a szabályrendelet arra való, hogy világosan és érthetően körvonalazza a követendő eljárást, mert hiszen a szabályrendelet nemcsak az azt végrehajtó hatóság számára készül, hanem a jogaibm, érdekeiben és kötelességében érintett közönséget is érdekli. Éppen ezért nem tartjuk indokoltnak úgy ennél a §-nál, mint néháuy más §-nál is a szabályrendelet-tervezet készítőjének azt a stilizálómódszerét, hogy a hivatkozott földmívelésügyi miniszteri rendeletből nem a rendelkezés lényegét, hanem csak a paragrafus számát idézi. Aki az 54,300/1908. sz. a. kiadott husvizsgálati rendeletet nem ismeri (és sokan nem ismerik 1) honnan tudja, hogy milyen az a „81. §. alapján csekélyebb tápláló értékűnek minősített hús“? Vagy ugyan hányán értik meg a szabályrendeletnek ezt a rendelkezését: „A hatósági husszék használatára és az ott értékesítésre kerülő hús árusítására nézve az 54,300 — 1908. sz. a. kiad. husvizsgálati rend. 101 —108. § aiban foglalt határozmányok irányadók.“ Vájjon nem lenne-e jobb és célszerűbb hivatkozás helyett, magát a rendelkezést iktatni be a szabályrendeletbe? A hatósági hússzékekre vonatkozóan kiemeljük még a szabályrendeletből, hogy a hatósági hússzékekben elárusításra kerülő húsnak árát a helyi állategészségügyi hatóság negyed- évenkint az egyes állatfajok és lehetőleg az egyes testrészek szerint külön-külön állapítja meg. Az is fontos, hogy a város a hatósági hússzékben eladásra kerülő hús értékesítéséért felelősséget nem vállal, annak árusítása közben bekövetkezett romlásáért pedig kártérítést csak abban az esetben ad, ha a romlást városi alkalmazott mulasztása okozta. A 21. §. szerint az idegen községből származó közfogyasztásra szánt hús is a köz- vágóhídra szállítaodó, ahol a forgalomba hozatal előtt az állatorvos megvizsgálja. A többi paragrafusot a vágatási díjakat, továbbá a közvágóhídon levő istállók, mérleg, hütőcsarnok használati díját írja elő. így a közvágóhíd vágó és szúró csarnokainak használatáért — beleértve a bél- és pacalmosó helyiségek használatát és az állatorvosi vizsgálatot is — a következő díjak fizetendők: nagy marha után 4, növendék marha után 5, borjú után 1 K 50 fill., sertés után 2 K, juh vagy kecske után 1 korona, malac vagy gödölye után 50 fillér. Ezeket a díjakat azon állótok után is fizetni kell, amelyeket akár kényszerből, hogy a fennálló szabályok ellenére nem a közvágóhídon vágtak le, sőt a közfogyasztásra idegen községből behozott hús után is fizetni kell és pedig abban az arányban, amint a leült állatnak egész, fél, vagy ötödrész busa hozatott be. A magánfogyasztásra behozott hús után nem kell fizetni vágóhídi díjat. Az istállók 24 órán át díjtalanul használhatók, ezen időn túl naponta a nagy és növendék marha után 24, borjúért 10, sertés, juh és kecske után 10, malac, bárány vagy gödölye után 6 fillér fizetendő. A mérleg használata nagy és növendék marha után 20, egyéb állat után 10 fillér. Hús és takarmány mérése métermázsánkint 2 fillér. A métermázsánál kisebb mennyiség egész mázsának számítandó. A közös hütőcsarnok használata 24 órán át díjtalan. A hütőrekeszek használata 24 órára idényben 24, idényen kívül 12 fillér. A bérleti ár egy hónapra idényben 6, idényen kívül 3 korona. Egész évi léidet 40 korona. A húsnak a hatósági székben való kiméréséért a beszállított hús minden kilogrammja után 4 fillér fizetendő. A dijakat mindenkor előzetesen a fogyasztási pénztárnál kell fizetni, amelyről az illető nyugta-bárcát kap és a vágóhídon ezekkel a nyugta-bárcákkal számol be az ottani hatósági közegeknek. A szabályrendelet-tervezetnek ez a lényege és életbeléptetésével a most érvényben levő közvágóhidi szabályrendelet hatályát veszíti. HÍREK. Eger, 1913. junius 3-án. Személyi hir. Szmrecsányi Lajos érsek, holnap (szerdán) Nyirábrányban fejezi be majdnem három héten át tartott bérmakörutját s Nyírábrányból, rövid tartózkodásra, Budapestre utazik. Kinevezés. Őfelsége a király Derecskéi János pétervásárai járásbirót az egri törvényszékhez bíróvá nevezte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Krajnákné Oláh Ilona rakovicaí állami el. iskolai tanítónőt 1913. évi szeptember hó 1-jei hatállyal a hatvani állami elemi iskolához helyezte át. Nyugdíjazás. Réh József hatvani posta-felügyelő nyugalomba vonult és utódja a hatvani postahivatal vezetésében Rózsa Zsigmond dr. posta-tanácsos lett. Te Deum a jogakadémián. Vasárnap, junius 1-én, 9 órakor volt jogakadémiáukon a Te Deum és évzáró ünnepség. A szent misét Demkó György dr. igazgató poutifikálta a Líceum kápolnájában fényes segédlettel. Utána az igazgatósági terembe vonult a tanári kar és az ifjúság, ahol a rövid igazgatói megnyitó után a jutalmak kiosztása következett. Jutalmat kaptak: Bardóczy György I., Bereoz Kálmán II. (4—4 drb. körmöd arany), Schweng Ede III. és Prehoffer István IV. é. joghallgatók (5—5 drb. körm. arany) az előadások szorgalmas látogatásáért s a Szmida-féle alapítványból 80 koronával: Szabó Zsigmond III. é. jh. állandó szorgalmáért. A pályatételek közül egyedül az egyházjogi tételre érkezett pályamű, mely nyertes is lett.Szerzője: Gulyás István IV. é. hh. A jutalmak kiosztása után Demkó György dr. igazgató magas koncepciójú beszédet intézett az ifjúsághoz. Maradandó becsű beszédét mai számunk vezető helyén adjuk, illetve ismertetjük. A Tisztikért megnyitása. A cs. és kir. 60. gyalogezred tisztikertjét szombaton este nyitották meg. Ez alkalommal a tisztikar magyaros vendégszeretettel látta asztalánál Egernek úgyszólván egész előkelő társadalmát. Lovag Lederer ezredes, az uj ezredparancsnok, járt elül példával, mint házigazda, ki — úgy látszik — még meghittebbé akarja tenni a polgárság és katonaság közötti viszonyt. Rajzkiállítás. Az érseki tanítóképző növendékeinek rajzkiállítása folyó hó 6-tól (péntek) naponkint d. e. 9—12 és d. u. 4—6 órák alatt megtekinthető a Líceum I. emeletén 45. szám alatt. A rajzok, pasztellek, víz- és olaj- festmények két termet töltenek meg. Polgári iskolai magánvizsgák. Hevesvárme- gye kir. tanfelügyelője az idei tanévvégi magánvizsgálatok határidejét az állami polgári iskolákra nézve a következőkben tűzte ki: Az egri állhmi polgári leányiskolában junius 15. és 16-án, a gyöngyösi állami polgári leányiskolában junius 23-án, a pásztói állami polgári fiúiskolában junius 23., 24. és 25-én és a hatvani állami polgári fiúiskolában junius 24., 25. és 26-án lesznek a magánvizsgálatok. A Lavotta-Zenekör hangversenye. Az érseki tanítóképző ifjúságának Lavotta-Zeneköre pompásan sikerült házi hangversennyel zárta be ez évi működését. Révész Károly tanár-elnök meleghangú megnyitó-beszéde után Herovics Antal karnagy vezetésével először Cherubini „Lodoiska“ c. operájának Nyitányát játszotta el a zenekar, majd az „Aranyeső“ egy keringőjét, azután több magyar dalt, végül pedig Mendelssohn „Szentivánéji álom“-ából a Nászindulót. A fiatal zenekar valóban kitartó munkáról, komoly készültségről és meglepő haladásról tett tanúságot eleven, szabatos és erőteljes játékával. Az elismerésnek, a jelenlevő tanári kar nevében, Venezeii Ede t. kanonok, igazgató adott kifejezést,^ egyuttala léleknemesítő művészet komoly I művelésére serkentette az ifjúságot. A föreáliskola érettségije tegnap és ma volt Kelemen Béla dr. áll. foreálisk. igazgató elnöklésével. A szóbeli érettségire 17 tanuló jelentkezett, kik közül jelesen érett 5 (Gyulay Miklós, Koós Antal, Krausz Zoltán, Szőke (Schvarc) Béla és Vécsy László), Jól érett 6 (Bornstein Dezső, Csillag Károly, Gonda (Goldman) Miklós, Grünwald Sándor, Lithauer Jenő, Ungár László), egyszerűen érett 5 (Egri Zoltán, Gönczy Lajos, Klein Imre, Preszler Gyula, Sír Lajos) és egy tanulót 3 hónapra visszavetettek egy tárgyból. A Gyermek-nap. Az Orsz. Gyermekvédő Liga javára évenkint rendezni szokott Gyermek-nap az idén elmarad. Az előkészítő bizottság ugyanis a hétfőn tartott ülésében kimondotta, hogy a város úgyis nagy összeggel járul hozzá az elhagyott gyermekek ellátásához és a közönség áldozatkészségét sem lehet mindig igénybe venni, különösen az olyan nehéz pénzügyi viszonyok között nem, mint amilyen a mostani. A jogakadémiai alapvizsgálatok junius 6-án kezdődnek és junius 25-ig tartanak. Gáspárdy Katinka zongoratanárnő zenedéjébe a jövő tanévre az előjegyzések úgy a zongora- és hegedű-, mint az ének-tanszakra már megkezdődtek s naponként d. u. 3—4 óráig eszközölhetők a Káptalan-utca 14. sz. alatti zongoraiskolában. Mindhárom tanszak növendékei előkészíttetnek az Orsz. m. kir. Zeneakadémia felvételi- és magánvizsgáira. A hegedű-tanfolyamot Elefánt Ilonaka hegedűművésznő, zeneakadémiát végzett oki. hegedűtanárnő fogja vezetni. Évzáró tornaverseny. Az egri áll. főreáliskola évzáró torna-, játék és athletikai versenyét junius 8-án d. u. 5 órakor tartja meg az intézeti játéktéren, a baktai országút mellett, a következő sorrenddel: 1. Fölvonulás 4-es oszlopban. 2. Svéd-taggyakorlatok. 3. Osz- tálytornászás (alsó oszt.). 4. Osztályverseny futásból a) I—II. oszt. (60 m.) b) III—IV. oszt. (80 m.). c) V—VII. oszt. (100 m.). 5. a III—IV. oszt. csapatversenye magasugrásból (4-es csap. között.). 6. Sulydobás (felső osztályosok egyéni versenye). 7. Kapuvédő játék (a III—IV. oszt. 10-es csapatai között). 8. Távolugrás (felső osztályok egyéni versenye). 9. Staféta-futás 4 X 100 méteren (az V—VII. oszt. 4-es csapatai között). 10. Magasugrás (felső osztályok egyéni versenye). 11. Füles-lapda mérkőzés (az V—VI. oszt. kombinált csapata és a VII, oszt. csapata között.) 12. Elvonulás. — A tornaversenyre a közönséget ez utón hivja meg az igazgatóság. Építik az uszodát. Mint megírtuk, a múlt vasárnap éjjel leégtek az érseki uszoda kabinjai. Az uj kabinokat már építik és pár nap múlva ismét átadják az uszodát a közöuség használatára. Az uj kabinok a régiek helyén és ugyancsak fából lesznek; számuk is a régi marad. Tekintettel arra, hogy éppen most köszöntöttek be a legmelegebb napok, egyáltalán nem lett volna célszerű, most bővíteni az uszodát és kőből épült fürdőkabinokat csinálni. Ez a munkálat hónapokra, esetleg az egész szezónra elvonta volna uszodánkat rendeltetésétől, már pedig, mint tudvalévő, az uszodára igen nagy szükség van. A pásztói halottlátó. Az Urnák 1913-dik esztendejében még ilyesmiről is hirt adhatunk olvasóinknak: Banyik Sándorné pásztói lakosnál a napokban megjelent egy 25—30 év körüli cigányasszony és rávette Banyiknét a kártya vettetésre. Közben elmondta, hogy a Sándor nevű fia a múlt év tavaszáu a vonat elé feküdt és meghalt. A halott azonban szomorú, amiért nem az ujruhájában temették el. Azt is mondta, hogy ő tud beszélni a halottakkal s a fia megbízta, hogy a ruháját vigye el neki. Addig beszélt Banyiknénak, mig az oda adta a fiú uj ruháit, zsebórát, aranyláncát (kb. 200 kor. értékben) azzal a megnyugvással, hogy a jó lelkű asszony tényleg beszél az ő fiával s átadja neki a reá bízott dolgokat. Ez azonban mielőtt eltávozott volna, a lelkére beszélt Banyiknénak, hogy 3 napig a házat el ne hagyja, két hétig pedig senkinek egy szót se szóljon, mert nem fog sikerülni a dolog.
