Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-24 / 42. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre ------- 5 » N egyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények — - ■ - = intézendők. — : Kiadőhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 42. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szombat, május 24. A közveszélyes munkakerülők. — A büntetS-jog fejlődése. — A nemzetek törvényhozói munkájában rendszerint a legkevesebb zajjal s mégis a hozott törvény alá tartozókra legüdvösebb következményekkel jár a büntetőjogi törvények hozatala. Ezek a törvények, amelyek személy- és vagyon - biztonságunk s lelki, szellemi életünk védelmét célozzák, benyúlnak minden polgár érdekkörébe. Ép’ e közérdekű voltuk miatt, legkivált ezen jogvidéknél, lehetetlen az ideális örökérvényű törvények hozatala. Mert a büntetőjogi törvényeknek mindig a mai viszonyokhoz, a ma élők erkölcsös gondolatvilágához kell idomulniok. Minden haladása az emberiségnek, a gyönge ember lelkében, a bűnök terén való haladást is jelenti. A párisi auto- mobilos banditák ügye szép példa erre s nem nehéz feltételezni, hogy idővel a léghajó vagy repülőgép is valamely, ma még csak a fantáziában élő bűntény corpus delicti-je lesz. A büntető jognak ez az elevensége, vagyis velünk, mai emberekkel együtt élő tulajdonsága, eredményezi a büntető törvények és a bűnvádi eljárás terén az állandó fejlődést, amely nem egyszer a régi törvényszakaszok pótlását, bővítését tartalmazza. S ez nem azt jelenti, hogy a régi törvény rossz, hanem, hogy mi haladtunk előre; felfogásunk megváltozott, jogérzetünk világosodott, kultúránk fejlődött. Vagyis most már enyhítjük a régi szigort, amely talán nem számolt az életviszonyokkal, illetve szigorú büntetéssel védekezünk majd azok ellen, akikkel szemben társadalmunknak nem adatott védelem az eddigi büntetőjog paragrafus-tömegében. A humanizmus tehát ma a büntetőjogi törvényhozás alapelve. Humanizmus, amely enyhíti a büntetést, ahol a javítás elve ezt követeli; humanizmus, amely szigorítja a törvényt, vagy uj, szigorú törvényeket hoz, hogy megvédjen minket, a társadalmat. Az 1878: V. t. c. a bűntettekről és vétségekről, az 1879: XL. t. c. pedig a kihágásokról alkottatott. Mind a kettő kiváló, korszakalkotó munka. Azonban a törvény keretei, idők múltával, máris szűknek mutatkoztak s pl. a nemzetek életében alig számbavehető harminc esztendő múlva, máris létrejön az 1908. évi XXXVI. t. c., amely lehetővé teszi a büntetés felfüggesztését, ha ettől „az elitéit magaviseletére, egyéniségének, életviszonyainak és az eset összes többi körülményeinek figyelembe vételével, kedvező hatást vár.“ Ugyané törvény valósította meg a fiatalkorúakkal szemben (18 éven alul) a kivételes rendelkezéseket egyrészt, másrészt ugyancsak ez nyúlt bele erős kézzel a leánykereskedők s egyéb erkölcs-gyilkosok undok üzelmeibe. A büntető novella meghozatala óta azután állandóan hallunk reformtörekvésekről a büntetőjog terén. E törekvések eredménye az a törvényjavaslat is, amely e hó 6-án került a képviselőház asztalára és amely javaslat 21 §-ban rendszabályozza meg a közveszélyes munkakerülőket, ha abból — ami a nemzet-társadalom szempontjából igen kívánatos — törvény lesz. Hogy ez milyen fontos törvény- javaslat, arra nézve legyen elég arra utalni, hogy országszerte, mindenütt, de főkép a nagy városokban, tucatszámra találhatunk izmos férfiakat, akik élnek anélkül, hogy dolgoznának, hogy hasznára lennének a társadalomnak. Köznyelven, ha urasabb külsejüek, nap- lopóknak, szélhámosoknak; ha meg rongyosak, csavargóknak nevezzük őket. Lerí róluk a rossz, de büntetni őket legföljebb a kihágási törvény 62. és 63. §§-ai alapján lehet nyolc napi, illetve ismétlődés esetén (két éven belül) egy hónapi elzárással. Pedig tudjuk, hogy okvetetlenül bűnből élnek; pedig állandóan attól kell tartanunk, hogy előbb-utóbb rabló, vagy gyilkos lesz belőlük. És mégsem lehet ellenök védekezni! Nincs paragrafus, amely őket ártalmatlanná tenné. Ezen a nagy hiány-érzeten szándékozik segíteni a közveszélyes munkakerülőkről szóló törvényjavaslat. Mindjárt első §-a kimondja, hogy „az a keresetre utalt, munkára képes egyén, aki munkakerülósből csavarog, vagy egyébként munkakerülő életmódot folytat,“ első két ízben kihágás miatt 8 naptól két hóig terjedhető elzárással, két éven belül pedig, harmad-izben, már vétség miatt 8 naptól három hóig terjedő fogházzal büntetendő. A 3. §. szerint 15 naptól hat hóig terjedő fogházzal büntetendő vétség miatt, ha magát vagy családját, munkakerülő életmódjával, erkölcsi romlásnak teszi ki; ha alapos a gyanú, hogy bűncselekményből él, vagy ha a közbiztonságra veszélyes. Ugyanez a büntetés lesz a szerencse- játékból, vagy kitartásból élőre is. Súlyosabb esetekben a bíróság fogház- büntetés helyett dologházba utalást is mondhat ki. Dologházba más bűntett vagy vétség miatt elitéit is utalható, ha a tettes a bűntettet, vagy vétséget munkakerülő életmódjával összefüggésben követte el. De fiatal koruakra e büntetést alkalmazni nem lehet. A dologházba utalásnál egész uj büntetési nemmel találkozunk, hol a büntetés tartama nincs meghatározva. Azonban e határozatlan büntetésnek is adva van a minimuma (egy év) és a maximuma (öt év). Ez időtartamon belül bocsáthatja az elitéltet feltételes szabadságra az öt és tíz tag között váltakozó felügyelő bizottság. Ha a feltételesen szabadon bocsájtott egy éven belül kifogás alá esik, egytől öt évig terjedő időre újból visszautalható a dologházba. A dologházi őrizetre nézve a törvényjavaslat 12. §-a tájékoztat: „A dologházba utáltakat munkával kell foglalkoztatni és rendes életmódhoz kell szoktatni. “ Tehát éppen a munkakerülés ellenmérgével, a dolog, a tisztes munka megkedveltetésével akar célt érni: a haszontalan és hasznavehetetlen embert a társadalomra nézve értékessé tenni. Ezek a készülő törvény főbb rendelkezései. Látjuk, hogy e rendelkezések, a közveszélyes munkakerülőkkel szemben eddig tehetetlen társadalomra nézve, igen kedvező védekezést tartalmaznak és újból tovább haladunk a büntetőjog terén, uj, modern eszmék, elméletek üdvös reformjait valósítva meg. Ezzel a törvénnyel tehát okvetetlenül nyerni fog a tisztességes társadalom s ép’ azért érdemes minél szélesebb körben megismertetni e nevezetes törvényjavaslat főbb rendelkezéseit, Patak László dr.
