Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-21 / 41. szám
2 EGER. (41, sz.) 1913. május 21. mekben gazdagon jöhettem körükbe, szerencsésnek és boldognak fogom érezni magam, ha részemre előlegezett bizalmukat megérdemelve távozhatom. Ezt megszerezni kívánom, s ennek elvégzésére törekedni fogok. Lelkes éljenzés hangzott fel az érsek szavai nyomán s aztán igazi bájos jelenet következett. Egy kis fiú néhány szóval üdvözölte az érseket az iskolásgyermekek nevében, egy kis leány pedig nagy piros szegfűből készült csokrot nyújtott az érseknek. Meghatva mondott köszönetét az érsek a kedves jelenetért s a következő szavakkal válaszolt: Közétek jövök,... nektek örülök a legjobban, akiket megerősítek a hitben . . . Azután megkezdődött a bevonulás a kivilágított s tűzoltóság által kordonnal elzárt utcákon 50 tagú bandérium kísérete mellett a községházáig, ahol a község nevében a képviselőtestület élén a főjegyző fogadta az érseket. A községházáról a templomhoz vonult a menet, honnét az érsek áldás-osztás után kíséretével a plébániára ment. Este a Rakamazi Dalegylet szerenádot adott az érsek tiszteletére s ezzel a fogadtatás véget ért. Szombaton délelőtt végezte a bérmálást érsekünk Rakamazon, délelőtt V2I2 órakor pedig a tisztelgő küldöttségeket fogadta. * Ha bensőségteljes volt a fogadtatás a vármegye részéről, ha kellemesen érintette az érseket Szabolcsvármegyének bensőséges megnyilatkozása Rakamazon, a vármegye határán, még szeretettel teljesebb, bensőségesebb volt az az ünnep, amellyel Nyíregyháza város közönsége az érseket szombaton este fogadta. Nyíregyháza város szine-java, előkelő és polgárnépe igyekezett bensőségessé tenni a fogadtatást, nemcsak külsőségekben, de érzelmének nyilvánításában is. A város ünnepi díszt öltött. Csupa élet, csupa mozgás, csupa ünnepi hangulat mindenütt s mikor közelgett az érsek érkezésének ideje, megindult a népáradat az állomás felé, hogy a fogadtatásnak mentül több lelkes tanúja legyen. Megjelentek a vármegye és város előkelőségei a fogadtatásnál; ott voltak: gróf Vay Tibor főispán, Mikecz Dezső alispán, Mikecz István főjegyző, Kauzsay Ödön tb. főjegyző a vármegye részéről; Májerszky Béla kir. tan., polgármester, Bállá Jenő, Trak Géza városi tanácsosok, Kertész Bertalan rendőrfőkapitány; a képviselőtestület élén a város részéről: Kál- lay András nyug. főispán, Orosz György cs. és kir. kamarás, leveleki Molnár Gusztáv, Kovács István kir. tszéki elnök stb. stb. Mikor az érseket hozó vonat beérkezett, percekig tartó éljenzés után jutott csak szóhoz Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester, hogy a város közönsége nevében rendkívül meleg, bensőséges beszéddel üdvözölje érsekünket, ki kegyeletes válaszában azt hangsúlyozta, hogy: „ ... az a boldog emlékezetül nagy férfiú készítette el ide utamat, az készítette elő ezt a szives fogadtatást. S ha nem is hozhattam magammal azt, amivel ő itt megjelent, — egyet hoztam tagadhatatlanul: hoztam azt a benső, meleg szeretetet, mely az ő nagy szivét eltöl- tötte és amely azt idézte elő, hogy az ő sok nagy alkotása között a legszebbet, a legelőkelőbbet Nyíregyházának ajándékozta . . .“ A nagy lelkesedéssel fogadott válasz után megkezdődött az impozáns bevonulás. Kertész főkapitány vezette a menetet, melynek élén Oros és Napkor községek paraszt-bandériumai, aztán a vármegyei millenniumi bandérium haladtak. Ezután jött az első négyes fogatban az érsek a polgármesterrel, ezt követve Kidárcsík Imre oldalkanonok Kállay Andrással, a főispán az alispánnal és igy tovább a kocsik hosszú sora. A templomhoz érve az érsek és a közönség, a Petrovits apát-kanonok által fényes segédlettel celebrált istentiszteleten hallgatta a vegyes ének- és zenekar által előadott „Ecce sacerdos magnus“ kezdetű himnuszt. Ezután az érsek áldást osztva, körmenettől kisérve, ment a plébániára, ahol a feldíszített lépcsőházban fehérruhás polgáriiskolás leányok sorfala között fogadta a házigazda Petrovits Gyula apát-kanonok üdvözlése. Szmrecsányl Lajos érsek vasárnap és hétfőn Nyíregyházán bérmált, vasárnap számos küldöttség tisztelgését fogadta. Este impozáns fáklyásmenet és szerenád volt föpásztorunk tiszteletére. Ma reggel Demecserben folytatta a bérmálást; holnap Kemecsén és Űrnapján Királytelken bérmál. A haladás jegyében... — Eger város közgyűlése. — Miben igyekezünk haladni? A pótadónak letörésében. Hogy Eger város háztartásának költségei ne vegyék igénybe olyan aránytalanul nagy mértékben az adófizető közönség-zsebét. És mivel óhajtjuk ezt elérni ? Elősorban a város jövedelmeinek fokozásával. Az óhajtás nem rossz és nem is idegenkedik tőle senki. Csak az a kérdés, hogy miként vigyük ezt keresztül? A szombaton délelőtt 11 órakor tartott képviselőtestületi közgyűlésen is hosszú vitára szolgált alkalmul ez a kérdés. Arról volt szó, hogy a város közházában levő üzleti helyiségek bérösszegét fölemeljék-e és ha igen, milyen arányban? Abban valamennyi felszólaló képviselő egyetértett, hogy a városházi bolthelyiségek mostani bérösszege olyan csekély, hogy nem is hasonlítható össze a városban dívó házbérviszonyokkal. Voltak, akik ebben a körülményben nem csupán a város jelentékeny anyagi veszteségét látták, hanem azokat az előnyöket is kifogásolták, amelyeket a városi üzlet- helyiségeket bérlő kereskedők és iparosok azokkal szemben élveznek, akik drága pénzért magánházakban bérlik üzlethelyiségeiket. A városnak nem érdeke egyik adófizető polgárt jogtalan előnyökben részesíteni a másik felett és ezért a boltbérleteknek olyan összegekre való fölemelését kívánták, amilyeneket, hasonló helyiségekért, magánházaknál fizetnek a bérlők. Mások más nézeten voltak és azt vitatták, hogy a városnak, mint erkölcsi testületnek, nem szabad példát mutatni a „stájgero- lásban.“ Ez veszedelmes dolog. A bérösszegeket emelni kell ugyan, ha a város érdeke ezt úgy kívánja, de csak mérsékelt legyen ez az emelés, mert ennél a kérdésnél azt is mérlegelnünk kell, hogy vájjon célszerű, oko3 és méltányos gazdasági politika-e az, ha a város összes adófizetőinek előnyére akként szaporítjuk a közjövedelmeket, hogy ezáltal néhány polgártársunknak anyagi kárt okozunk? Avagy megéri-e az a néhány fillérnyi pótadó-csökke- nés, ami egy-egy adófizető terheinek könnyítésére esik, azt a nagy eröveszteséget, amit olyanok szenvednek, akik szintén résztvesz- nek a közterhek viselésében, adót fizetnek és emelett még tevékeny részesei annak a küzdelemnek is, amelyet városunk iparának és kereskedelmének fölvirágoztatásáért vívnak ? Ilyen fordulatos, magvas és színvonalon álló vita már rég’ nem volt a város kögyülés- termében. Érvek küzdöttek érvek ellen, amihez az epének, izgalomnak és lármának nem volt semmi köze. A közgyűlés lefolyásáról egyébként tudósítónk a következőket jelenti : A Schieb Tamásné-féle ház értékesítése. A Szé- chenyi-utcán levő Schich Tamásné-féle alapítványi háznak eladását rendelte el a képviselőtestület. A ház becsértéke 20,000 korona. Minthogy azonban a május 10-én megtartott árverésen Yolf Károly csak 17,000 koronát ajánlott fel az épületért, a közgyűlés üj árverés tartását rendelte el, amelynek határidejét azonban majd csak akkor tűzik ki, ha a pénzviszonyok kedvezőbben alakulnak. Utca-rendezés. Sajósy József panaszt emelt, hogy a Nyíl-utca rendezésénél a mély bevágások miatt két ház annyira megrongálódott, hogy beomlásuktól kell tartani. A közgyűlés a két ház elé egy-egy áteresz és védőfal építését rendelte el 380 korona költséggel, egyben pedig bizottságot küldött ki annak megállapítására, hogy kit terhel a felelősség az okozott kárért. — A Verőszala és Árnyékszala utcák folytatólagos kiépítése is napirendre volt tűzve, ezt azonban függőben tartják, mert a múlt közgyűlésből helyszíni szemlére kiküldött bizottság erre nézve még nem terjesztette be javaslatát. — Alföldi Dávid dr. a Vécsey-völgyi- és Csurgótetői-út kiépítését javasolta. A közgyűlés az épitési terv és költségvetés elkészítését elrendelte és az úttest telekügyeinek lebonyolítására bizottságot küldött ki. A bolt-bérletek. A város közházánál levő 15 bolthelyiség bérlete az idén, október hó végén lejár. A közgyűlés a múlt alkalommal bizottságot küldött ki az üzlethelyiségek bérösszegének, a viszonyokhoz mért helyes és méltányos megállapítása végett. A bizottság a bérösszegeknek 35%-os fölemelését hozta javaslatba (ami az eddig fizetett 11,246 K. helyett 15,200 K. bérösszegnek felel meg.) Kánitz Gyula dr. városi képviselő ezt a mérsékelt fölemelést a város érdekeire nézve nem tartotta megfelelőnek és ezért a 10 nagyobb üzlet- helyiségre 80%-os árfölemelést javasolt és kötelezte magát, hogy ha az eddigi bérlők ezt az összeget meg nem adnák, akkor mind a 10 boltot ő veszi ki a javasolt árban. Az állandó választmány a bizottsági javaslatot alacsonynak s a Kánitz dr.-ét túlságosan magasnak találva, a boltbéreknek 50%-os átlagos emelését ajánlotta, azzal a hozzáadással, hogy ebben az esetben tí évre, ha pedig a bizottság javaslatát fogadná el a közgyűlés, 3 évre kössék meg a szerződést a bérlőkkel. A közgyűlés, hosszas vita után, szavazattöbbséggel a bizottság javaslatát fogadta el. Följegyezzük itt, hogy a bizottság javaslata mellett Grünbaum Ferenc, Csutorás László dr., Strausz Sándor, Károly János, Kálnoky Viktor dr., Kalmár Gáspár és Szabó Vilmos, az állandó választmány javaslata mellett Dutkay Pál és Alföldi Dávid dr. szólaltak föl, Kánitz Gyula dr. a saját javaslatát indokolta meg, Hanák Gyula főjegyző, az ügy előadója, pedig több Ízben föl- világosításokkal szolgált. A „Fekete Sasu értékesítése. Horváth József ajánlatot tett a „Fekete Sas“ épületének megvételére. A közgyűlés 6000 K. vételárért elvben hozzájárult az eladáshoz, az árverést azonban csak a kedvezőbb pénzügyi viszonyok beálltával tartják meg. A virágos Eger, A kertészeti bizottság javaslatára kimondotta a közgyűlés, hogy ki- , vánatosnak tartja, ha a közönség a lakóházak ablakait virágokkal ékesíti. Uj ipartelep, Fógel Ágoston a vincellér-iskola mellett 6 kát. hold terület átengedését kéri tégla- és agyagárugyár létesítésére. A közgyűlés bizottságot küldött ki a helyszínére.
