Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-17 / 40. szám
4 EGER. (40. sz.) 1913. május 17. — A gyöngyösi vöröskereszt. A gyöngyösi vöröskereszt egyesület pünkösd hétfőjén tartotta közgyűlését amelyen, Westpkalen Rhabanné grófnő elnöknőnek, érdemei elismeréséül, díszes emlék-albumot nyújtottak át, azután a megüresedett társelnöki állásra Kemény János polgármestert, alelnöknek pedig Frindt F. József drt. választották meg. Több nyelven beszélő szakképzett vízgyógykezelő és masseur, ki a reuma kezelés terén kincstári fürdőn évekig működött, a nyári idényre vidékre, uraságokhoz ajánlkozik. Megkeresések : Kátay, Budapest, István-út 7. III. 4. intézendők. Eladó még: 35,000 drb. gyökeres és 9000 sima riparia portalis vessző, 2000 drb. gyökeres rupestris monticola, és 15,000 drb. II. osztályú gyökeres fásojtvány. Gröber Jenő szőlőbirtokosnál. Eger, Knézich Károly-utca. Brindza Béla épület- és bútorasztalos, temetkezési vállalkozó. Eger, Makiári út 15. sz. saját házában. Állandóan kapható fa- és érckoporsó, szemfedél, koszorú, gyertya és az összes temetkezéshez való cikkek. Elvállalja mindennemű temetkezésnek rendezését a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Gyászkocsikkal kívánatra vidékre is szolgál. Színház. A faun. Előkelő, életmódjában, gondolkodásában, érzelmeiben finoman modern angol társadalmi milieu-t rajzol Knoblauch, melyben mindenki aszerint cselekszik, ha egyáltalában akaratának megfelelőleg tudna cselekedni, amint helyzete, a körülmények, főleg pedig a hétköznapi, kicsinyes anyagi s egyéb egyéni érdek, meg a csalfa külszin megőrzésének e magas körben szigorúan megszabott feltételei megkövetelik. Ferde életelvek, hazug, vagy legalább is hamis érzések, de mind a műveltség leple alatt. S ebbe a világba „ugrik“ bele váratlanul, meglepetésszerűen, de még épen jókor, az ősi természet képviselőjeként a klasszikus pogány mithologiának furcsa alakja, egy valóságos faun, hogy pajzán bohósággal, kacagó jókedvvel, sokszor kissé durván, természetének megfelelő szilajsággal, de mindig naivul őszintén hirdesse a természetes élet nagy igazait. Eleinte bizonyos komikussal vegyes csodálatos hatását kelti; naivul áll szemben mindazzal az előtte ismeretlen furcsasággal, mely az uj környezet életét képezi, de azután lassankint neki bátorodik s nagyszerű simbolismussal, áthatva a nagy természet iránt való rajongó érzésektől, annak rejtelmes, csodás, fenséges és igaz szépségei iránt benne főalkatrész gyanánt élő izzó lelkesiiltséggel beszél, beszéde néha valóságos ódái lendületet nyer s mindig szuggesztiv erejű. De nemcsak beszél, cselekszik is; Pán nevében igaz érzéseket támaszt a hamisak helyén, az életuntat életre hívja, az" elsavanyodott arcot derűssé teszi, az egymás szerelméről tudó, de szivük szavát követni nem merő boldogtalanokat egymásnak adja s mikor egész környezetének szürke levegőjét áttörte a boldogság fénysugarával, hivatását befejezve, az ő igazi világát sóvárogva kívánja vissza. Titokzatos összefüggése a természettel itt nyilvánvaló lesz. A három felvonáson át magára vállalt szerep csak arra való volt, hogy a körülötte élőket megváltoztassa, saját világához közelebb hozza, hogy aztán az utolsó jelenetben ő maga változatlanul újra beleolvadjon a nagy mindenségbe, a természet csodás, hamisítatlan, misztikus világába. Röviden összefoglalva ez történik a „Faun“-ban, a többi, amit a szerző szereplőivel részben elmondat, részben eljátszat, mind csak arra való, hogy a fantasztikus keretet kitöltse. Igaz ugyan, hogy az eszmék és elvek közlésének ez a módja és formája nem egészen új, nem is eredeti, de ami ezen belül kifejezésre jut, az hatásában elejétől végig mély és állandó. S a szerzőnek ez a legfőbb érdeme. Ha még hozzávesszük nyelvének gazdag költői- ségét s drámai erejét, akkor elismerésünk teljes ehet. Ugyanez illeti az előadást. Nem szólva a külsőségekről, mely ezúttal szerény technikai eszközeink mellett is igyekezett a hatást minél teljesebbé tenni, ki kell emelnünk Vidor alakítását, mellyel a faunnak simbolismusát a helyes felfogást igazoló művészettel juttatta érvényre. A milieu szerepvivői közül őszinte elismerés illeti elsősorban Palágyit (Stombury), a mindig mély átérzéssel játszó Retteghyt (Alexandra), jók voltak Császár (Vivian), Niczkyné (Hope Clarce), Cserényi (Lydia), László (Crod- dock) s a többiek. A rendezésért külön is dicséret illeti Lászlót. Erős lánczok. így nevezi Félix Salten rég ismert és megszokott, sőt eléggé elévült motívumokból szőtt hercegi históriáját, mely egy- egy jelenetében nyújt ugyan a szerző elmés- ségére valló megkapó helyzetet, de az egésznek alapgondolatát s ennek megfelelően a megoldást sem lehet erkölcsi szempontokból kielégítőnek mondani. Alakjai nem újak, nem is eredetiek, sőt már elkoptatottak. Valamennyien származásuknál fogva, hagyomány- szérűén fonák helyzetüknek képviselői, külsőleg s jellemük gyengeségeinek megnyilatkozásában különbözők, egyben azonban azonosak, hogy nincs akaratuk. Az uralkodó herceg nem képes uralkodni még önmagán sem; felesége a hercegnő, a pillanatnyi benyomások rabja. Legtöbbre képes még köztük a fiatal trónörökös ; ez legalább ha nem is elfogadható módon, de követi szivének érzéseit, kiszabadítja magát környezetének nyomasztó uralma alól, de ő is csak addig erős, mig erejét a hivatás kényszerítő hatalma meg nem töri. Magáévá teszi szerelmének tárgyát, az egyszerű polgár- leányt, de magához felemelni már nem képes. A darabnak az érdekességet ezúttal majdnem a játék kölcsönözte: Lászlónak bágyadtan, mosolygó, lemondó melancholiájával megindító uralkodó hercege, Vidor férfiasán bájos, a fiatalos szenvedélyt hűen kifejező trónörököse, Retteghy meleg és igaz érzelmeket meghatóan tolmácsoló Hedvigje, Cserényi érdekes, sőt kedves hercegnője, Doktor élethű kamarása s a kisebb szerepvivők elismerésre érdemes igyekezete. Aranyvirág. Martos jól ismert kedves meséje, s Huszkának hozzá illő, vonzó melódiákkal teljes, az érzelmeket finom megértéssel tolmácsoló s épen ezért mélyebb s maradandóbb hatású zenéje telt házat vonzott, mely mindvégig meleg lelkesedéssel adózott a négy főszereplőnek Batizfaivyn&k (Aranyvirág), Pásztornak (Ellen), Szalmán&k (Beppo) és Szikiain&k (Harry). T. A. Műsor: Május 17. Szombat: A Kedves Augusztin. „ 18. Vasárnap: A Kedves Augusztin. „ 19. Hétfő: A faun. „ 20. Kedd : Sappho. „ 21. Szerda: Lili. „ 22. Csütörtök: A bolond. „ 23. Péntek: A gólya. „ 24. Szombat: Bella. „ 25. Vasárnap: A cigányprímás. Iskolaügy. A boldogságról. — Gárdonyi a tanítók mozgalmáról. — Nemrégiben történt, hogy egyik fővárosi lap munkatársa fölkereste egri magányában Gárdonyi Gézát, a jeles írót és volt tanítót, hogy mélyen járó eszméinek és gondolatainak gazdag terméséből egy-két értékesebb gyöngyszemet az illető lap olvasóközönsége számára kipergessen. ' És Gárdonyi beszélt is. Megemlékezett a gyermekkoráról, iskolás éveiről, egykori tanítójáról, a saját tanítóskodásáról s még egyebekről is. Tarkította pedig mindezt egy-két olyan egyéni észrevétellel is, melyben a szóban forgó beszélgetést figyelmére méltató nagyközönségből senkit sem érdekelhet annyira, mint bennünket, tanítókat akiknek élethajóján valaha a népszerű író is teljesített közlegényi szolgálatot. Ahogy ugyanis szóba hozta Gárdonyi egykori tanítóját, elmondotta róla, hogy már nem egészen fiatal házas létére is milyen enyelgő, szeretetteljes családi életet élt. Ajkáról a nyomorszülte, keseiü panasz-szavak sohasem hangzottak el; ehelyett egész lényén megnyilatkozott az igényeit és életkörülményeit egyensúlyozni tudó ember zavartalan, belső, lelki nyugalma, boldog megelégedettsége. írói szemmel és a tanítvány kegyeletes érzéseivel mérlegelve, Maiyáta Ignác — igy hívták a néhai kollégát — Gárdonyi felfogásában nemcsak mint az ideális tanító típusa jelenik meg előttünk, hanem, mint a helyesen élő emberé is, aki ahhoz, hogy boldog legyen, nem kerít nagy feneket, hanem bölcsen alkalmazkodik ahhoz a közmondáshoz, melyben bizonyos gimnasztikái mozdulatok a takaró méreteivel hozatnak kapcsolatba. Ez t. i. az anyagi szükségleteknek odáig és annyira való lefokozását jelenti, ahol azok — törpeségüknél fogva — az elégedetlenségnek és békétlenségnek nevezett lelki emóciók fölkeltésére többé már nem alkalmasak. Pályázati hirdetés. Egy nagyobb iparvállalat élelmezési intézete Doiplnce kezelőt keres. — Hosszabb gyakorlattal bíró pincemesterek előnyben részesülnek. — Ajánlatok fizetési igények megjelölésével és okmány másolatokkal felszerelve R. E. 0. jelige alatt e lap kiadóhivatalához benyújtandók.
