Eger - hetente kétszer, 1913

1913-05-14 / 39. szám

1913. május 14.

EGER. (39. sz.)

3

Pongrác.

Szent Pongrác vértanú Frigiában született a 290-ik évben, előkelő főnemesi családból. Atyja, Cledonius, aki római főur volt, nemsokára elhalt és a korán árvaságra jutott kis Pongrác nagybátyjának, Dienesnek gondozása alá került. A családnak nagy birtokai voltak Róma közelében s ezért Dienes elhatározta, hogy a kis Pougráccal Rómába költözik, ahonnan köuy- nyebben kezelheti az örökül hagyott vagyont.

Ebben az időben történt, hogy Dioklecián császár rettenetesen üldözte a keresztényeket és borzasztó szenvedéseiken a pogányság egy részének is megesett a szive úgy, hogy nem egy közülök a házánál rejtegette az üldözötteket a császár katonái elől. Dienes is a könyörületes szívüek közé tartozott és ő is elrejtett magánál egy keresztény férfiút, aki azután oly sok szépet beszélt a keresztény vallásról és annak meggyőző igazságairól, hogy Dienes és gyámfia, Pongrác is megtértek. Csak ezután tudták meg, hogy az üldözött, akit házukban rejtegettek és aki őket megtérítette, az akkori pápa: Cajus volt.

Amint Dioklecián értesült arról, hogy a főnemességhez tartozó Pongrác is a keresztények közé állott, szerfölött felbőszült. Mert eddig még nem volt tudomása arról, hogy a főúri családok sarjai közül is akad, aki elhagyja az ősi hitet. El is követett mindent, hogy Pongrácot visszahódítsa az elhagyott istenekhez, mikor azonban látta, hogy minden kísérlete sikertelen, elrendelte a kivégeztetését. És csakugyan le is fejezték az Aurelia utón, a 304. évben, amidőn Pongrác még csak 14 éves volt.

Az ifjú halottat egy Oldanilla nevű jámbor úrnő temettette el és a sírja később arról lett nevezetes, hogy akinek valamiért esküt kellett tennie, kiment tanúival Pongrác vértanú sírjához és ott tette le az esküt. A legenda pedig hozzáfűzi, hogy aki szent Pongrác sírjánál hamisan esküdött, vagy nyomban szörnyet halt, vagy egész életén át a gonosz- lelkek gyötörték.

Szerv ác.

A második fagyos szent: Szervác. Teu- gerni püspök volt és 347-ben résztvett a sarhogy sokan egyáltalában nem hisznek a katasztrófa lehetőségében. Pedig a tudós csillagászok épenséggel nem tartják lehetetlenségnek a földnek ilyen módon való elpusztulását s valóságos szenvedéllyel aknázzák ki az alkalmakat, amikor a fantázia ellenőrizhetetlen szabadsággal csaponghat és tombolhat romba- dülő világok halálharcainak festésében. Még a hideg angol, a számító amerikai is elhagyja ilyenkor a számok merev világát s egy Newcomb, Andrews képzelete versenyt szikrázik Flammarion francia elmésségóvel. Az üstökösök nagysága, anyaguk minősége szerint a legkülönfélébb eshetőségeket helyezik kilátásba egy ilyen összeütközés alkalmával. Az eget millió és millió hullócsillag borítaná el; aztán vakító fényesség támadna. A súrlódásból keletkező hő egy pillanat alatt lángra lobbantaná és megolvasztaná a föld felületét, s elpusztítana mindent. Majd az elpárolgott tengerek párái borítanák be az eget, hogy nemsokára a földi életnek minden maradványát elsöprő vízözön alakjában zuhanjanak vissza a földre.

Nincs okunk rá, hogy ennek lehetőségét kétségbevonjuk, annál kevésbbé, mert a csillagos ég némely jelensége egyenesen ilyenfajta katasztrófák feltevésére utal. A csillagászok néha érdekes és titokzatos jelenségeket látnak az égen: kicsiny csillagok, melyeket azelőtt

dikai zsinaton, ahol lelkesen küzdött az ariá- nusok ellen.

0 volt az, aki megjósolta, hogy a hunok betörnek Galliába, mire a megrémült frank főurak és püspökök arra kérték a szentéletü és nagytekintélyben álló püspököt, hogy zarándokoljon el Rómába és imádkozzék szent Péter sírjánál, hogy az Dr hárítsa el Gallia felől ezt a szörnyű nagy veszedelmet. Szervác engedelmeskedett és elindult Róma felé. Útközben azonban, midőn pihentető álomra hajtotta le fejét, megjelent előtte szent Péter apostolfejedelem és arra intette a püspököt, hogy forduljon vissza, mert zarándok-utja úgy is hiábavaló, az Ur ugyanis elvégezte, hogy a hunoknak Galliába kell törniök, ezt azonban Szervác már nem éri meg.

Szervác megfogadta az intést és visszafordult. Haza azonban nem érhetett, mert útközben, éppen a szülőhelyén, Mastriechtben meghalt.

Bonifác.

Bonifác, a harmadik fagyos szent, gazdatiszt volt. Szintén Dioklecián császár idejében élt s egy Aglája nevű főnemes hölgynek állott a szolgálatában. A legenda szerint, huzamos ideig bizalmas viszony volt az úrnő és gazdatisztje között, amelynek végtére is Aglája úrnő vetett véget azzal az elhatározásával, hogy szakítva eddigi könnyelmű életmódjával, ezután jámbor és kegyes életet él. Szeretett volna valamely szent ereklyének birtokába jutni és ezért megbízta Bonifácot, hogy utazzék el a Szentföldre és onnan bármi uton- módon hozzon magával ereklyéket. Bonifác útra kelt. A Szentföldre érve azonban szörnyű jelenetnek lett a tanúja. Egy csoport keresztényt végeztek ki kínos halállal. A vértanuk állhatatosan tűrték a rettenetes kínzásokat, nem tántorodott meg közülök egy sem és látható örömmel vallotta magát kereszténynek mindegyik, amig csak a hóhérok végkép el nem némították őket. Ez a véres és kegyetlen jelehet nagy hatással volt Bonifácra. Csodálatos érzelmek szállották meg lelkét és midőn a keresztények egymásután véreztek el a vesztőhelyen, hangos szóval, lelkesen ő is kereszténynek vallotta magát.

szabadszemmel látni alig lehetett, hirtelen — néha órák, napok alatt rendkívül erős fényü- ekké lesznek, hogy azután ismét a régi állapotba térjenek vissza, vagy egészen eltűnjenek. Ez a —mi szemünkben oly kicsiny — jelenség hatalmas katasztrófák hírnöke: ott egész világ, vagy világok mentek tönkre, borultak lángba. Sokkal hatalmasabb világok mint a mi parányi földünk. A mi naprendszerünkben is találunk példát arra, hogy az építettek elpusztulhatnak. A Mars és Juppiter bolygók között egy egész raj apró csillag, úgynevezett Aszteroida kering, egy talán néhány millió év előtt tönkrement bolygónak romjai. A földet is érheti az a sors.

Megnyugtathatom a nagy érdemű közönséget, hogy egyelőre nincs mitől félnünk, a föld nyugodtan foroghat tovább „keserű levében“ s az emberek játszhatják zavartalanűl kis és nagy játékaikat. De sorsát semmi sem körülheti el. Az emberi kultúra, tudomány, művészet kincsei, a párisi Louvre, a new-yorki felhőkarcolók, London, Berlin, a pompás Budapest egykor mind semmivé lesz. A föld is eltűnik az égitestek sorából.

A világok is születtek, a világoknak is meg kell halniok, mert semmi sem állandó a mindenségben, csak az, aki a míndenség kor- mányrudját kezében tartja. Arcturus.

A kivégeztetésnél jelen volt biró, Simplicius, azonnal megkötözi ette és iszonyú kínzásokkal fenyegette, hogy vallomását visszavonja. Bonifác azonban állhatatosan megmaradt vallomása mellett. Erre a biró forró szurokba dugatta; ámde a szurkos hordó szétrepedt, mire Bonifácot lefejezték.

A szolgák, akik Bonifáecal utaztak, 50 aranyért megvásárolták Bonifác fejét és ereklye gyanánt ezt vitték haza Aglajának.

*

íme, a sokszor és bizony valláskülönbség nélkül sokat emlegetett fagyos szentek életfolyása rövid vonásokban. Az egyik közülök még gyermek volt, a másik püspök, a harmadik gazdatiszt. Arra nézve azonban hogy ki, mikor és miért nevezte el őket fagyos szenteknek, sem egyiknél, sem másiknál nem találtunk semmi följegyzést.

Pünkösd a föszékesegyházban. Pünkösd vasárnapján 9 órakor Szmrecaányi Lajos érsek mondotta az ünnepi misét nagy segédlettel, hétfőn pedig Debreczeni János apátkanonok. Főpásztorunk a hétfői ünnepi nagy misén is jelen volt. Kedden, a szentségbetéteit megelőző körmenetet Dutkay Pál apát, kanonok vezette.

Bérmálás Egerben. Szmreosányi Lajos érsek pünkösd hétfőjén, az ünnepies nagymise után, 1234 hívőt bérmált meg. A bérmálás szentségének kiszolgáltatása V^l-ig tartott.

Miniszteri biztosok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az egri róm. kát. elemi iskolai tanító és tanítónőképző intézetben, a folyó tanév végén tartandó befejező tanképesítő vizsgálatokra Négyessy László dr. egyetemi tanárt, az osztály- és osztály-képesítőviz^gá- latokra pedig Alpáry Lajost, Hevesvármegye kir. tanfelügyelőjét, küldötte ki miniszteri biztosokul.

Az angolkisasszonyok gyásza. Az angolkisasszonyok intézetének gyásza van. Legfőbb elüljárójuk, a magyarországi és ausztriai intézeteknek általános főnöknője, Mater Castiglione- Gonzaga Mária Jozefn grófnő, az Erzsébet-rend II. osztályának s a koronás aranyérdem keresztnek birtokosnője, e hó 10-én, hosszas betegeskedés után, életének 81-ik évében, Sanct-Pöltenben elhunyt. Temetése e hó 13-án délután volt Sanct-Pöltenben. A beszentelés után a koporsót a stattersdorfi magán-sírboltba szállítják. A végtisztességen az egri ház képviseletében, az intézet főnöknőjének betegsége miatt, M. Lengyel Júlia és M. Ruzsicska Mária vannak jelen.

Főpásztorunk bórma-körutja. Szmreosányi Lajos érsek május 17-én (szombaton) kezdi meg bérmakörutját Rakamazon, hová pénteken délután 6 óra 20 perckor érkezik. Másnap és harmadnap Nyíregyházán bérmál érsekünk, kinek bér- maköt útja megszakítás nélkül tart junius 4-éig bezáróan.

Kanonoki installáció. Venczeii Ede egyház- megyei tanfelügyelőt és tauítnképezdei igazgatót csütörtökön délelőtt 4/a 10 órakor igtatják az egri főkáptalan tisztb. kauonokjai sorába. A beiktatást Demkó György dr. prépost-kanonok végzi.

A katolikus nagygyűlés. Az Országos Katolikus Szövetség igazgatótanácsa a XII. Katolikus nagygyűlés idejét november 9—11. napjaira állapította meg s az előkészítő bizottságba Zichy János gróf elnöklete alatt Ernst Sándor dr., Gieaswein Sándor dr., Hindy Zoltán, Mihály]7 Ákos dr., Szebeny Antal dr., Szmreosányi Lajos, Zlinszky János dr. és Zsembery István dr. tagokat választotta meg.

Szociológiai előadások. Az Orsz. Katolikus Népszövetség részéről Ernszt Vilmos, Haller 1st-