Eger - hetente kétszer, 1913

1913-05-10 / 38. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. Fél évre •____5 » N egyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények -- ■ ■ intézendők. -------------: Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 38. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Hit és tudomány. — A lángnyelvek ünnepén. — Szól a Hit a lélekhez az írás sza­vaival : „. .. A föld puszta és üres vala, és sötét­ség boriiá a mélységnek színét, és Isten lelke lengedez vala a mély vizeken.“ Ez a Lélek gyarapította az erőket, alakította az anyagot és teremtette a nagy mindenséget. melynek világrendszer a neve. Midőn pedig elkészült a remekmű „és megtekintvén Isten mindeneket, amiket teremtett vala, ime mindenek igen jók valának.“ Rend, erő, energia, termőképesség és kiegyenlítődés volt mindenben, csak egy hiányzott: a lélek. „Alkota tehát az Ur a föld­nek agyagából embert, kinek orcájára ihleté az elevenítő leheiletet és így lön az ember élő lélekkel bíró teremtménnyé.“ Az emberbe lehelt vizsgálódó, értő, tervező, alkotó lélek tehát egy rész az Istenből, melyben a nagy Lélek képe tükröződik. Tudásának, értelmének, aka­ratának, főként pedig meleg szeretetének ere­jével ennek a nagy Léleknek munkájába kiván olvadni, vele együtt óhajt teremteni és a te­remtésen vele együtt megnyugodni. Ezért a léleknek, a mi lelkűnknek a vágya is az, hogy áttekintvén munkáján, ugyanazt érezhesse, amit az alkotó nagy Lélek érezett a világrendnek megteremtésekor: „íme, mindenek igen jók valának . . . “ r Es szól a Tagadás a lélekhez az Ész tévelygéseivel: „ . . . Mindazt, amit az emberiség kíván­ságokban és reményekben, célokban és ideálok­ban az Isten-fogalomban összpontosított, a tu­domány hozza meg nekünk. A modern kultur- ember számára egyetlen dolog van, mely az Istenhez fűzött, nem bizonyítható, légies esz­ményeknek a valóságban is bizonyíthatóan megfelel, mely mindent megad, amit amaz csak Ígér: a tudományi A tudomány mindenható, hiszen egymásután tesz lehetségessé olyan dol­gokat, amiket azelőtt lehetetlennek tartottak. Nem az Isten, mely nincs, hanem a tudomány az, mely mindenütt jelen van és jelen lehet, ahol emberek vannak; csak rajtuk áll, akar­ják-e. A tudomány örökkévaló, hiszen az írás, a könyvek időtlen-idők számára megőrzik és átadják a tudást. A tudomány képviseli az igazi mindenttudást, mert maga a tudás. Min­dent tud vagy tudni fog, ami ránk nézve fontos, ami értékes, ami létünkre, boldogságunkra be­folyással van vagy lehet. A tudomány jóságos igazán, mert ima-könyörgés nélkül megtesz mindent, amit lehet, csak dolgoznunk kell érte. Nem kell a kényurhoz könyörögnünk, hogy változtassa meg a hajlandóságait, mert a tu­domány döntéseit a válto/hatatlan természet- törvények határozzák meg. És a tudomány léte kétségbe nem vonható. Itt keressük tehát az uj istenséget! .. .“ Melyik szózatban higyjünk? Hol az igazság? Az Evangéliumban! . . . Mert ez a Lélek könyve, és azokat az Igéket foglalja magában, amelyeket a pünkösd napján hitökben megerősí­tett apostolok hirdettek a világ minden népeinek, és amely Igékért ők, és év­századokon át a követőik is, vértanú­halált szenvedtek; de amely Igékkel azért mégis meghódították az egész világot. Ezek az Igék a bennük rejlő örök szeretet igazságaival és az ezekből fa­kadó isteni erkölcstan erejével döntötték halomra a pogányság védőbástyáit, hogy a kereszt jegyében, a lángnyelvek segítő munkájával fölszabadítsák és föl­emeljék az emberiséget, bebizonyítva minden idők minden törekvéseinek, hogy az igazság hatalmasabb, mint a nyerserő, az eszme erősebb, mint a fegy­veres hatalom és a szeretetet sem győzi le a gyűlölet, a gyanúsító, gúnyoló vagy gáncsvető gőg, hivalkodás és irigység. Az Evangelium isteni eredetű igaz­ságaiból és ezekért az igazságokért, az isteni Megváltó és apostolainak pél­dájára, egészen a vértanuságig ma­gasztosult hit erejéből épült föl a ke­resztény vallás, a keresztény kultúra és teljes nagyszerűségében az egész kereszténység. Persze ez nem mindenkinek tetszik. A tisztult vallás-erkölcsi világnézet, mely a kereszténységet boldogítja, s az élő hit, mely a keresztény kultúra szár­nyain Istenhez emeli a hivő lelkeket, különösen az anyagimádó szabadgon­dolkodóknak állandó botrányköve. Mert ők nem az igazság és minden jó for­rásában, hanem az isteni jóság egyik adományában, a tudományban keresik az uj Istenséget és főként a természet- tudományok előrehaladásától várják az emberiségnek szociális boldogulását. Ámde minden évben, ha pünkösd ün­nepe eljön: a lángnyelvek ereje és vi­lágossága újra meg újra átérezteti az emberiséggel, hogy minden haladásnál, melyet a kutató és feltaláló emberi ész a tudományok segítségével, a természeti erők megfigyelésével és fölhasználásá­val akár a technika, akár a művésze­tek terén felmutatni tud, többet ér egy Szombat, május 10. szemernyi hit, mert mig amaz csak a test kényeimét, élvezetvágyát és fo­kozódó igényeit elégíti ki úgy, ahogy, addig a hit az, mely lecsendesíti a há­borgó lelket, fölemeli az elesettet és visszavezeti a tévelygőt az Evengélium isteni erejű igazságaihoz A teremtett léleknek a természeti erők törvényeiből leszűrt tudományára hivatkoznak? S a tudományokban ke­resik az uj Istenséget! Hát a termé­szeti erők törvényei mindig nyitott könyvként állottak és sohasem voltak elzárva az emberi értelem előtt. Bizony­ság rá, hogy a lassan pergő évezredek alatt el is jutottunk a gőz, a villany, a dinamit, a rádium és léghajó csodáiig. Azonban hol van itt a tudománynak az Istenségig való tökéletesedése? Hi­szen évezredek óta nemcsak hogy meg nem fejtette, de vakon és tehetetlenül áll még most is a tudomány: a kelet­kezés és halál, a végtelenség és örökké­valóság problémái előtt! . . . íme, igy törik össze és semmisül meg az uj Istenség, még trónfoglalása előtt, a teremtés nagy titkai és a ter­mészet megoldatlan kérdései előtt. És ez csak természetes, mert a tudomány csak ajándéka az Istennek és nem maga az Isten. A tudomány tágítja az emberi lélek ismeretkörét, hanem minél inkább tágul ez az ismeretkör, annál nagyobb szüksége van a léleknek a hitre, mely átsegíti őt a lépten-nyomon fölvetődő problémákon. Sokszor és sokan elmondották már ezt az igazságot: a halál mindent le­győz, ami él és csak a hit az, mely a halált legyőzi. Hogy pedig az élet küzdelmeiben, a megpróbáltatások, két­ségek és kisértések idején ne laukadjon, ne gyöngüljön soha a lélekben a hit: a szent hajdan pünkösdjén leszállóit lángnyelvek ennek álhitnek megerősí­tésére küldettek az Égből. Pünkösd ünnepére készülünk most is. A lángnyelvek erőssége, melyet a bérmálás szentségében oszt ki Eger érseke hétfőn a főszékesegybázban, ez­úttal is szolgáljon diadalául az Evangé­liumnak, hogy a hitükben megerősödött lelkek előtt megsemmisüljön a kétely, a kisértés, a tagadás szelleme! . . . (A)

Next

/
Oldalképek
Tartalom