Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-10 / 38. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. Fél évre •____5 » N egyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények -- ■ ■ intézendők. -------------: Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 38. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Hit és tudomány. — A lángnyelvek ünnepén. — Szól a Hit a lélekhez az írás szavaival : „. .. A föld puszta és üres vala, és sötétség boriiá a mélységnek színét, és Isten lelke lengedez vala a mély vizeken.“ Ez a Lélek gyarapította az erőket, alakította az anyagot és teremtette a nagy mindenséget. melynek világrendszer a neve. Midőn pedig elkészült a remekmű „és megtekintvén Isten mindeneket, amiket teremtett vala, ime mindenek igen jók valának.“ Rend, erő, energia, termőképesség és kiegyenlítődés volt mindenben, csak egy hiányzott: a lélek. „Alkota tehát az Ur a földnek agyagából embert, kinek orcájára ihleté az elevenítő leheiletet és így lön az ember élő lélekkel bíró teremtménnyé.“ Az emberbe lehelt vizsgálódó, értő, tervező, alkotó lélek tehát egy rész az Istenből, melyben a nagy Lélek képe tükröződik. Tudásának, értelmének, akaratának, főként pedig meleg szeretetének erejével ennek a nagy Léleknek munkájába kiván olvadni, vele együtt óhajt teremteni és a teremtésen vele együtt megnyugodni. Ezért a léleknek, a mi lelkűnknek a vágya is az, hogy áttekintvén munkáján, ugyanazt érezhesse, amit az alkotó nagy Lélek érezett a világrendnek megteremtésekor: „íme, mindenek igen jók valának . . . “ r Es szól a Tagadás a lélekhez az Ész tévelygéseivel: „ . . . Mindazt, amit az emberiség kívánságokban és reményekben, célokban és ideálokban az Isten-fogalomban összpontosított, a tudomány hozza meg nekünk. A modern kultur- ember számára egyetlen dolog van, mely az Istenhez fűzött, nem bizonyítható, légies eszményeknek a valóságban is bizonyíthatóan megfelel, mely mindent megad, amit amaz csak Ígér: a tudományi A tudomány mindenható, hiszen egymásután tesz lehetségessé olyan dolgokat, amiket azelőtt lehetetlennek tartottak. Nem az Isten, mely nincs, hanem a tudomány az, mely mindenütt jelen van és jelen lehet, ahol emberek vannak; csak rajtuk áll, akarják-e. A tudomány örökkévaló, hiszen az írás, a könyvek időtlen-idők számára megőrzik és átadják a tudást. A tudomány képviseli az igazi mindenttudást, mert maga a tudás. Mindent tud vagy tudni fog, ami ránk nézve fontos, ami értékes, ami létünkre, boldogságunkra befolyással van vagy lehet. A tudomány jóságos igazán, mert ima-könyörgés nélkül megtesz mindent, amit lehet, csak dolgoznunk kell érte. Nem kell a kényurhoz könyörögnünk, hogy változtassa meg a hajlandóságait, mert a tudomány döntéseit a válto/hatatlan természet- törvények határozzák meg. És a tudomány léte kétségbe nem vonható. Itt keressük tehát az uj istenséget! .. .“ Melyik szózatban higyjünk? Hol az igazság? Az Evangéliumban! . . . Mert ez a Lélek könyve, és azokat az Igéket foglalja magában, amelyeket a pünkösd napján hitökben megerősített apostolok hirdettek a világ minden népeinek, és amely Igékért ők, és évszázadokon át a követőik is, vértanúhalált szenvedtek; de amely Igékkel azért mégis meghódították az egész világot. Ezek az Igék a bennük rejlő örök szeretet igazságaival és az ezekből fakadó isteni erkölcstan erejével döntötték halomra a pogányság védőbástyáit, hogy a kereszt jegyében, a lángnyelvek segítő munkájával fölszabadítsák és fölemeljék az emberiséget, bebizonyítva minden idők minden törekvéseinek, hogy az igazság hatalmasabb, mint a nyerserő, az eszme erősebb, mint a fegyveres hatalom és a szeretetet sem győzi le a gyűlölet, a gyanúsító, gúnyoló vagy gáncsvető gőg, hivalkodás és irigység. Az Evangelium isteni eredetű igazságaiból és ezekért az igazságokért, az isteni Megváltó és apostolainak példájára, egészen a vértanuságig magasztosult hit erejéből épült föl a keresztény vallás, a keresztény kultúra és teljes nagyszerűségében az egész kereszténység. Persze ez nem mindenkinek tetszik. A tisztult vallás-erkölcsi világnézet, mely a kereszténységet boldogítja, s az élő hit, mely a keresztény kultúra szárnyain Istenhez emeli a hivő lelkeket, különösen az anyagimádó szabadgondolkodóknak állandó botrányköve. Mert ők nem az igazság és minden jó forrásában, hanem az isteni jóság egyik adományában, a tudományban keresik az uj Istenséget és főként a természet- tudományok előrehaladásától várják az emberiségnek szociális boldogulását. Ámde minden évben, ha pünkösd ünnepe eljön: a lángnyelvek ereje és világossága újra meg újra átérezteti az emberiséggel, hogy minden haladásnál, melyet a kutató és feltaláló emberi ész a tudományok segítségével, a természeti erők megfigyelésével és fölhasználásával akár a technika, akár a művészetek terén felmutatni tud, többet ér egy Szombat, május 10. szemernyi hit, mert mig amaz csak a test kényeimét, élvezetvágyát és fokozódó igényeit elégíti ki úgy, ahogy, addig a hit az, mely lecsendesíti a háborgó lelket, fölemeli az elesettet és visszavezeti a tévelygőt az Evengélium isteni erejű igazságaihoz A teremtett léleknek a természeti erők törvényeiből leszűrt tudományára hivatkoznak? S a tudományokban keresik az uj Istenséget! Hát a természeti erők törvényei mindig nyitott könyvként állottak és sohasem voltak elzárva az emberi értelem előtt. Bizonyság rá, hogy a lassan pergő évezredek alatt el is jutottunk a gőz, a villany, a dinamit, a rádium és léghajó csodáiig. Azonban hol van itt a tudománynak az Istenségig való tökéletesedése? Hiszen évezredek óta nemcsak hogy meg nem fejtette, de vakon és tehetetlenül áll még most is a tudomány: a keletkezés és halál, a végtelenség és örökkévalóság problémái előtt! . . . íme, igy törik össze és semmisül meg az uj Istenség, még trónfoglalása előtt, a teremtés nagy titkai és a természet megoldatlan kérdései előtt. És ez csak természetes, mert a tudomány csak ajándéka az Istennek és nem maga az Isten. A tudomány tágítja az emberi lélek ismeretkörét, hanem minél inkább tágul ez az ismeretkör, annál nagyobb szüksége van a léleknek a hitre, mely átsegíti őt a lépten-nyomon fölvetődő problémákon. Sokszor és sokan elmondották már ezt az igazságot: a halál mindent legyőz, ami él és csak a hit az, mely a halált legyőzi. Hogy pedig az élet küzdelmeiben, a megpróbáltatások, kétségek és kisértések idején ne laukadjon, ne gyöngüljön soha a lélekben a hit: a szent hajdan pünkösdjén leszállóit lángnyelvek ennek álhitnek megerősítésére küldettek az Égből. Pünkösd ünnepére készülünk most is. A lángnyelvek erőssége, melyet a bérmálás szentségében oszt ki Eger érseke hétfőn a főszékesegybázban, ezúttal is szolgáljon diadalául az Evangéliumnak, hogy a hitükben megerősödött lelkek előtt megsemmisüljön a kétely, a kisértés, a tagadás szelleme! . . . (A)
