Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-30 / 35. szám
2 EGER. (35. sz.) 1913. április 30. választójogi vitában szóba kerültek. Kijelentette ugyanis, hogy:. . nem veheti figyelembe a munkásoknak azt az óhaját, hogy a cenzusnál a munkásbiztosítási járúlékok is számíttassanak be, mert a munkásbiztosító törvény csak rövid életű és mihamarább alapos revízió alá vonatik. Óhajunk volt a munkásbiztosítási törvény módosítása, de ezt idestova már követeljük. Jogos és méltányos eme követelés, amely mellett kitartunk. Ha szükséges, minden erőnket latba vetve, odatörekszünk, hogy a közeli jövőben olyan parlament alakuljon ki, mely érdekeinket előmozdítja, sérelmeinket pedig orvosolja. Hisszük és reméljük, hogy a kormány belátja azt: Magyarország polgársága becsülettel reászolgált arra, hogy érdekében is történjék valami. Hisszük és reméljük, hogy a 2 év alatt megvalósulnak óhajtásaink, melyek közül különösen kiemeljük a munkásbiztosító törvény újra alkotását és az ipartörvény revízióját. Ha ez megtörténik, az ország iparosai és kereskedői bizonyos megnyugvással fognak visszatekinteni a múltra és remélhető, hogy a jobb törvények jelenlegi sanyarú helyzetüket jobbra változtatják. Balkay Béla, egri iparos. Katolikus gyermekvédelem. (Ünnep a főgimnáziumban és az Angolkisasszonyoknál.) Szombaton és vasárnap a katolikus gyermekvédelem érdekében lelkes ünnepségek voltak Egerben. A „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Müve,“ a magyar gyermekvédelemnek ez az illusztris és hatásaiban igazán áldásos intézménye, ezekkel az ünnepségekkel bevonult Egerbe is, hogy tömörítse és egységes szervezetbe gyűjtse a jótékony sziveket. Mert csak tömöríteni és szervezni kell nálunk a gyermekvédelemre irányuló törekvéseket. Magát az eszmét nemcsak hogy ismeri, hanem valóra váltva meleg szeretettel gyakorolja is Eger város közönsége, főként a minden szép és nemes eszméért lelkesedni és áldozni tudó hölgyközönség. A Jótékony Nőegylet félszázados működésén kívül egész légióját sorolhatjuk fel a nemesebbnél-nemesebb irányú gyermekvédelmi műveknek. Itt van például az árvaház, a siketnéma-intézet, a lelenc-kolónia, a sokféle iskola, a kisdedovodák sokasága, a menház, internátusok, inas-otthon, Fillér-Egylet, Napközi Otthon, a legutóbb megalakult Kát. Patro- názs és az Országos Gyermeknapok készséges Urna-őrző gárdája! Szóval: nálunk, Egerben a gyermekvédelemnek mindenféle intézménye por- hanyitott és kellően megmunkált termőtalajra talált és talál. Éppen ezért rokonszenves, meleg szeretettel fogadta a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Művé“-nek agitációs mozgalmát városunk falai között. Öt évvel ezelőtt alakult az Isteni Gyermekbarát nevében a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve. Az eszmét hozzá árpádházi Szent Erzsébet születésének 700 éves évfordulója vetette föl. Megalakult pedig azért, hogy a gyermekmentés korszerű és ezidő szerint sok oldalról felkarolt ügyének a keresztény szeretet gondozó tevékenységét megnyerje és részére a keresztény vallás áldásait intézményesen biztosítsa. Nem a puszta életmentésre szorítkozó humanizmus nevében indult meg tehát az akció, hanem a szeretet isteni forrása, a názáreti Jézus nevében és így nem az emberek ingadozó szeszélye s az anyagelvi világnézetek követelményei szerint igazodik, hanem az isteni kinyilatkoztatás örök érvényű igazságaiból és kegyelmi forrásaiból merít irányt, erőt és életet. Hogy pedig csakugyan a keresztény szeretet tiszta forrásából táplálkozzék a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve“, evégből arra törekedik, hogy a gyermekmentésnek a keresztény szeretet gondozó tevékenységét megnyerje és a szivekben a keresztény szeretet buzgalmát felköltve, a bennük rejlő mélységes aranybányát a szegény, elhagyott és züllésnek kitett gyermekek javára biztosítsa és kiaknázza. Az egri főegyházmegyében Csekó Gábor prépost-kanonok á katolikus gyermekvédelmi akció igazgatója. Az ő jószívének kezdeményezésére terjesztette ki működési körét az egri főegyházmegye területére és elsősorban ennek székhelyére, Egerre, a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve,“ és hogy nem sikertelenül, bizonyság reá az a meleg érdeklődés és rokonszenv, amellyel intelligens közönségünk a középpont kiküldöttének, Keményfy K. Dániel esztergomi plébánosnak, ismertető és buzdító előadását kisérte. Az első előadást szombaton délután 5 órakor tartotta Keményfy K. Dániel a ciszt. rend kát. főgimnáziumának tornatermében, mely ez alkalomból szinültig megtelt Eger város előkelő közönségével, melynek sorában — a számos hölgyön kívül — ott láttuk Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispánt, Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármestert, Csekó Gábor és Ridárcsik Imre prépost-kanonokokat, Ambrus István dr. és Venezell Ede tiszteletbeli kanonokokat, Alpáry Lajos kir. tanfelügyelőt, Turtsányi Gyula dr. kir. tanácsos, megyei főorvost, Hanák Gyula városi főjegyzőt, a középponti papság tagjait, a jogakadémia, főgimnázium, főreáliskola, tanítóképzőintézet tanári karát stb. stb. Az előadáshoz a főgimnázium tanulóifjúsága díszes és igazán elismerésre méltó ünnepi keretet nyújtott. Bevezetőül a főgimnázium ifjúsági zenekara Rossini Tankred-nyitá- nyát játszotta, majd Rátvay László VIII. oszt. tanuló Hannig Györgyné hatásos „Szózat“-át szavalta a gyermekvédelemről, mely után az ifjúsági énekkar Mehul: Reggeli imáját adta elő. Ebben a magasztos hangulatban emelkedett szólásra Keményfy K. Dániel és hatalmas koncepciójú beszédben, meggyőző érvekkel fejtegette egyrészről a károkat, amelyeket az elhagyott és a züllés veszedelmének kitett gyermekek okozhatnak, ha felnőnek, a társadalomnak, másrészről a kötelességeket, amely- lyekkel a keresztény társadalom a lélekközöskell részesíteni egyes papokat; ezért rendelkezik úgy, hogy a Kassa városánál kamatozó 5000 r. frt 300 frt évi kamatából 100 frt azon klerikusoknak adassék, a kik a Kisdy-féle kassai akadémián egyetemi fokozatokat szereznek. 1 A mig papságát szigorú fegyelemben tartja,2 érezteti velük atyai szivének jóságát is. A pestis idején károkat szenvedett, nyomorgó világi és szerzetes papok közt ezreket oszt ki aranymiséje alkalmából. Az egri papnevelő adományozása alkalmával pedig a Kassa városánál kamatozó fenti összegnek még megmaradó 200 frt kamatát minden évben a munkaképtelen és szükségben szenvedő papok segélyezésére kívánja fordítani. Példát adott ezzel utódainak is, hogy szolgálatképtelen és segélyre szorúló papjaikon segíteni törekedjenek. Ez a gondolat és törekvés nemes hagyományként szállott aztán át az utódokra, kik közűi egyesek meg is értették azt, különösen pedig Samassa József dr. bíbornok-érsek, kinek fejedelmi adományai, fő- káptalanának bőkezűségével egyesülten, az izmossá fejlődött egri egyházmegyei papnyugdíj- és segélyző-egyesületben testesítették meg a Telekesy által fölvetett eszmét. Nagy érdeme Telekesynek, hogy a Rákóczi1 Lásd a 48. lapot. 2 Piazza nuncius levele a pápai államtitkárhoz, Bécs, 1710. aug. 23. Leskó IV. 457. fölkelés idején a fejedelemhez és kormányához alkalmazkodó politikájával békét biztosított egyházmegyéjének és evvel együtt az ország északkeleti és keleti részében levő egyházaknak. Püspöki joghatóságát így nemcsak saját egyházmegyéjében gyakorolhatta, hanem a püspökök és lelkipásztorok hiányában elhanyagolt nagyváradi, váczi, erdélyi, nyitrai és esztergomi egyházmegyékben is. Ezekbe is küldött az elhaltak helyére papnevelőjéből egy-egy papot; gondoskodott szent olajokról, hogy a haldoklókat a végső szentségekkel elláthassák stb.1 Ennyi érdemet az egyházi téren nem is szerezhetett volna, ha sorsa Rákóczi pártjára nem dobja és ha ott aztán föl nem ismeri a maga feladatát. De Telekesy sok érdemet szerzett a hazai kultúra terén is. Nem tekintve azt, hogy a szemináriumából kikerülő papok a művelődésnek magvetői voltak a maguk szerény hivatalaiban, Telekesy is sokat fáradt a tanügy érdekében és áldozott is arra. Nemcsak Petheő István jezsuita házfőnök érdeme, hogy az egri gimnázium szellemi színvonala csakhamar magasra emelkedett, és grófi meg bárói családok gyermekei is szívesen fölkeresték, hanem része van ebben Telekesynek 1 Leskó: Adatok IV. 435. is. Gyakran meglátogatta ő ez iskolákat, jelen volt a vizsgálatokon, melyeken az ifjak a jezsuita iskolákat jellemző szellemi versenyre keltek egymással; a kitűnőbb ifjakhoz volt rendesen néhány buzdító és elismerő szava s jelentékeny összegeket osztott ki közöttük jutalomdíjképen. Szerette az ifjúsági színielőadásokat ; nemcsak jelen volt azokon, hanem thémákat is adott nekik a feldolgozásra. (így pl. Eger védelme Dobó által, Szent Buldus egri püspök vértanúsága stb.) Nem csoda, hogy 400—500 növendék volt akkoriban az egri gimnáziumban, mert jónak kellett lennie azon intézetnek, melyet Telekesy püspök annyira szeretett és pártfogolt. Azóta is mindig jó híre van az egri gimnáziumnak. De nemesak püspöki székhelyének, hanem az egyházmegye több városának kát. gimnáziuma is érezte Telekesy áldozatkészségét, szíves támogatását. Midőn a jezsuiták kiűzése után (1707.) az egri és gyöngyösi gimnázium tanárok nélkül maradt, azoknak fentartásáról ö gondoskodott, fizetve az uj tanárokat; Eperjesen és Ungvárott saját papjai és klerikusai által neveltette és taníttatta az ifjúságot.1 Ugyancsak kulturális érdemei közé kell följegyeznünk azt is, hogy az általa alapított 1 Telekesy levele Hevenesi Gáborhoz. Eger, 1708. okt. 10. Leskónál IV. 411—412.
