Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-23 / 33. szám
1913. április 23. EGER. (33. sz.) 3 munkálatot miért nem teheti más is, — és talán szerencsésebben, — mint éppen a szabadkőművesek Ligája ? A gyermek a társadalom alapja és a jövő társadalma. Hát ehhez az alaphoz és ehhez a jövő társadalomhoz talán mégis csak köze van a mai társadalomnak, amely hogy egész ösz- szességében még a kereszt jegyében cselekszik, ezt azok sem tagadhatják, akiknek szimbóluma a vakoló-kanál. És ha így van, — pedig igy van, — akkor igenis, sok egyébbel együtt a .„hitvallásos alapon álló“ jótékonyságra is szüksége van a mai társadalomnak, mert ezzel is munkálja és előkészíti közvetetlen utódjának, a holnap társadalmának jövőjét, bármennyire nem tetszik is ez a szabadkőműveseknek. A gyermekmentés és gyermekvédelem a jövő záloga, és miért ne törekedjünk arra, hogy ez a zálog arról biztosítson bennünket, hogy a jövőben nem lesz annyi elbukott, önmagával meghasonlott, fiatalságában korán megvénhedt alakja a közéletnek, mint manapság? Miért ne erősítsük meg a veszendőre száut gyermeki lelkeket a hit erősségével, hogy a jövő társadalmában ne legyen annyi magáról megfeledkező, tévedésekbe hanyatló, öntudatlanul tántorgó, mint manapság? És miért ne egyengessük a keresztény erények útját, hogy kevesebben legyenek a lelkűkben elcsenevészedett egzisztenciák és helyt álljanak magukért azok is, akik magukrahagyatott gyermekkort éltek, mert voltak akik vigyáztak leikök értékére és megtanították ennek az értéknek megbecsülésére még akkor, amikor egyéb értéket sem ismertek ?----------Mindezeket pedig azért mondottuk el, mert szombaton, április 26-án délután és vasárnap, április 27-én délelőtt Keményffy K, Dániel esztergomi plébános előadást tart a kai. gyermek- védelemről. Az ifjúság ünnepi keretet ad ezekhez az előadásokhoz; mi az érdeklődők figyelmet hívjuk föl reájuk 1 Tájékoztató. Április 24. Műkedvelői előadás a Tűzoltók javára. „ 25. Buzaszentelés. „ 26. és 27. Orsz. Gyermekvédelmi előadás. 27. Országos vásár l'iszauánán. „ 28, 29. Országos vásár Hatvanban. „ 28., 29., 30. Keresztjáró napok. HÍREK. Eger, 1913. április 22-én. Rózsaszínű est. — Az állami polgári leányiskola szinielőadása. — . . . Édes leányálmok, sejtelmes, lélekölelő ábrándok váltak valóra szombaton este. . . Az egri állami polgári leányiskola növendékei jótékonycélu szinielőadásra készültek és a mesebeli tündérországot varázsolták a színpadra a maga káprázatos pompájával, ezer- egyéjbeli bűbájával és illúziókba ringató gyönyörűségeivel. Micsoda fény, szín, pompa, ragyogás sugárzott felénk a színpad festett díszletei közül! Egy megelevenedett álomvilág, benépesítve ártatlan, fehérlelkü leányokból toborzott tündérekkel, tündérországot járó királyfival, az ő hűséges szolgájával, táncos nemtőkkel, fürge manókkal, akik közül nem hiányzott az ármá- nyos boszorkány sem. Valóban jóleső látvány volt ez a szingaz- dag, változatos, életrehivott tündérrege, amelynek minden alakja ismerős, kedves emlék a múltból, a gyermekmesék visszaidézett világából, és amelyek most, hogy a rózsás arcú, ihletett lelkű kis műkedvelők bájos alakításában újból elvonultak szemeink előtt, néhány órára ismét feledtették a mindennapi élet szürkeségét, küzdelmét és keserű csalódásait. Hálával és teljes elismeréssel adózunk ezért a kis művészeknek, akik már nemcsak élvezik a mesét, miként hajdanában mi élveztük, hanem át is élik, mint ahogyan azt nekünk bemutatták. Persze a hálából és elismerésből azoknak is részt kell juttatnunk, akiknek buzgóságából az előadást teljes siker koronázta. Az est műsorának egybeállítása, betanítása és rendezése a polgári leányiskola tanítónőinek mesteri műve; a táncokat Róka P. Pál budapesti tánctanár komponálta és tanította be; a tündér-tánc, az ördög-tánc zenéjét és a karok énekét Kalovits Alajos dr. szerzetté. Még egy nevet szeretnénk papírra vetni; azét, aki Vörösmarty remekét, a Csongor és Tündét szerencsés kezekkel ifjúsági színre alkalmazta; de hát ő velünk együtt csak a sikernek örül és a nevét Peterdy álnév alá rejtette. A minden izében sikerült est a Két bábu hlstóriájá-val kezdődött. A szín egy babakereskedő boltját ábrázolta, amelynek bábu-készlete (csupa viruló leány) megkapó látványt nvujtott. A két szereplő bábu Kertész Ella (Nebántsvirág) és Misit Ilonka (Huszár) volt s az egyik bájos japánleányt, a másik tüzes magyar huszárt ábrázolt. Gyönyörű volt ennél a számnál a tornásztánc betét, melyet a közönség viharos tetszéssel ismételtetett meg. A másik szám némajáték volt: A rokokó óra címmel. A levendula-illatos múltból egy rokokó óra oszlop-díszei táncrakelnek az éjfél pillanatában és a legszebb menüettet lejtik. Darányi Irma és Annus igazán remekeltek kecses táncukkal és szintén hálás tapsot arattak, annyira, hogy az egész számot meg kellett ujrázniok. A harmadik szám, a Csongor és Tünde mesejáték, két órát foglalt le a rövidre tervezett és a sok 'smételtetés miatt három órára kinyúlt műsorból. A látványos tündérrege főbb szereplői Tasy Irén (Csongor), Krausz Böske (Tünde), Székely Margit (Balga), Perge Anna (Ilma), Staud^ Irén (Mirigy, boszorkány) és Gerő Hajnal (Éj), a többi szereplőkkel együtt, igen kedvesen oldották meg nehéz feladatukat. A táncbetétek általános tetszésre találtak és különösen Szétsényi Márta, aki a Rózsátündér táncát lejtette, nagy és meg-megujuló óvációban részesült. A fényesen sikerült előadás szinültig telt ház előtt zajlott le, amelyre bizonyára kedvesen emlékeznek majd vissza a szereplői és amelyet a közönség sem fog egyhamar elfeledni. Kinevezés. Őfelsége a király, az igazságügyminiszter előterjesztésére, Ficzere Béla és Szikszay Gyula egri kir. törvényszéki bírákat a VII. fiz. osztályba sorozott birákká és Ringel- hann Károly egri alügyészt ügyésszé nevezte ki. Az egri érsek alapítványa. Szmrecsányi Lajos .érsek a Vakok Eperjesi Intézetének évi kétszáz koronát biztosított. Az intézet azokat az adakozókat, akik évi kétszáz koronával járulnak föntartásához, alapítványtevőkként igtatja be a törzskönyvbe. Az uj intézetben az egri érsek tette az első alapítványt s igy a törzs- könyvet az ő nevével nyitották meg. Szerenádok. Szombaton este 8 órakor szerenádot adott háziezredünk zenekara Mailász Gusztáv dandárparancsnok tiszteletére, azután pedig a Koronába gyűlt a tisztikar társasvacsorára s elbúcsúzott volt ezredparancsnokától, ki ma utazott el uj állomáshelyére. — Vasárnap este a# Egri Polgári Dalkör szerenáddal tisztelte meg Stészel Sándor irgalmasrendi perjelt rendi kormánytanácsossá történt kinevezése alkalmából. A Katolikus Legényegylet uj elnöke. A Katolikus Legényegylet elnökét, Foltin János préujabb alakulások folytán nagyon föllendült a kínai sajtó. Azon az öt lapon kívül, amely már a forradalom előtt Sánghájban megjelent, alig néhány hét alatt még tizenkét lapot alapítottak. Hasonló föllendülés tapasztalható más városokban is. Az újonnan megindult lapok csaknem mind a radikális párt szócsövei. A legelterjedtebbek a Kinghottung-y&rti lapok, amelyeknek már évek óta nagy olvasó-közönsége van és igen elismertek. E lapok inkább a konzervatív nép számára Írnak és szakszerű cikkeik nem oly heves hangnak, mint az újakéi, a radikálisoké. Ez utóbbiak nagyon értenek hozzá, mint kell olyan jelszavakkal dobálózni, amelyek a nagy tömegnél mindig népszerűek. Általában mégis azt lehet mondani, hogy a radikális lapok most a belpolitikai kérdések vitatásában mérsékeltebb hangot használnak, mint az év elején, amikor még áthidalhatatlannak látszó űr tátongott a déli és északi párt között. A külpolitikai kérdésekben már teljesen egy véleményen vannak az összes kínai lapok, bármelyik párthoz tartozzanak is. E vélemény szerint Kina ellenségei most Anglia, Franciaország, Japánország és Oroszország: az észak-ázsiai négyes szövetség. A lapok valamennyien abban a véleményben vannak, hogy ezek a hatalmak titokban megegyeztek Kina fölosztása dolgában. Ezt bizonyítja Kacsura herceg és Poincaré francia miniszterelnök látogatása Pé- tervárott, továbbá Szaszanov orosz miniszternek az útja Bal morálba. Ez ellen a négy hatalom ellen az utóbbi időben nagyon éleshangu vezércikkeket Írtak, amelyek még bojkottra is izgattak. Egyes radikális lapok a kínai nemzeti érzésre appellálnak és a legkérlelhetetlenebb ellenállásra hívják föl a lakosságot a négy hatalom fölosztó szándéka ellen. Csak két nagyhatalmat kiméi meg a kínai sajtó; az egyik Németország, a másik az Északamerikai Egyesült-Államok. Ezekbe szinte belekapaszkodnak, mert Kina megmentőit látják bennük. A lapok mind úgy vélekednek, hogy a német beavatkozás vagy az amerikai ellenállás, vissza tudja szorítani a föntebb említett négy hatalom törekvését. Ezért aztán valósággal izgatnak a német-kinai-amerikai szövetség eszméje mellett s az eszmét állandóan figyelmébe ajánlják az érdekelt nagyhatalmaknak. Jól festenek a Japáni sajtóviszonyok, de az is igaz, hogy csak mintegy húsz év óta, mert hiszen a japánok óriási haladása minden téren nagyon fiatal keletű. A japáni lapok európai minták szerint vannak berendezve és a külföldi híreket kizárólagosan angol lapokból szedik. Japánban is kétféleképen Írnak és beszélnek. Yan egy magasabb irodalmi nyelv, amely még közel áll a kínaihoz és amelyen a műveltek számára Írnak és van egy népies japáni nyelv, amelyen a nép számára Írnak. A japáni betűk sokfélesége miatt az újságok nyomtatása igen nehéz. Az irodalmi japánnyelv nyomtatásához nem kevesebb, mint 50 ezer betű kell, amelyeken kívül még 94 japáni szójel van használatban. A japáni nyomda nagy terem, melyben a fal mellett számos szekrény van elhelyezve a betűkkel. Csakhogy a szedő minden egyes betűért nem mehet el mindig a szekrényhez, mert ez sok időbe telnék, ügy segítettek tehát ezen a dolgon, hogy a n}'omdában egész sereg fiatal gyermeket alkalmaznak, akik nagy sietséggel szaladnak a szekrényhez, ahol a kivánt betűk vannak: útközben, hogy az illető szót el ne felejtsék, éneklő hangon ismételgetik, mig oda nem adják a szedőnek. Ha azonban egyszer a szedéssel elkészülnek, az újságot a legmodernebb rotációs gépekkel nyomtatják és reggelre már a birodalom minden részébe elszállítja a posta, mely ott is éppen olyan fontos és pontos terjesztője a sajtótermékeknek, mint az európai művelt államokban. Érdemesnek tartottuk ezeket az érdekes dolgokat elmondani, hogy lássuk: miből fejlődik a hetedik nagyhatalom. Mert hogy keleten is nagyhatalommá lesz majd a sajtó (és talán nem is nagyon sokára!): az bizonyos.
