Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-12 / 30. szám
1913 április 12. EGER. (30 sz.) 5 A általános tankötelezettség ellenére a tanköteles ifjúságnak felénél csak alig nagyobb része járt iskolába; ennek különben oka az is, hogy az amerikai statisztika tankötelesnek vesz minden 5—18 éves korút. Hogy az iskolalátogatás a valóságban javult, mutatja az, hogy az iskolaév átlagos hossza 144 napról 155-re emelkedett. Mivel az amerikai iskolahét csak 5 napból áll (a szombat mindenütt szabad nap), ez átlagos tartam 31 hetet jelent és igy egy évtized alatt félhónapi gyarapodást. Ez, európai viszonyokhoz képest, még mindig kedvezőtlen-, nek látszik, ha a tanításban csakugyan résztvevő gyermekek számát tekintjük, mert az a szám csak annyit jelent, hogy tényleg 155 napon át volt tanítás; de ha ezt az iskolákba beirt gyermekekre vonatkoztatjuk, akkor csak évi 113 napi átlagos iskolalátogatás esik minden beirt gyermekre. Igaz, hogy ez nagy növekedés a 10 év előtti 99 naphoz képest, de a 155 iskolanap és az egyes tanulókra eső 113 nap közötti nagy különbség élénken mutatja, mily nagy m“g mindig az iskolakerülők száma, ami külön truant offieer-ok alkalmazását teszi szükségessé, akiknek föladata az ilyen iskolakerülök fölkutatása. A tanerők száma az alsó és közép oktatásban a nagy népszaporulatnak megfelelően hatalmasan emelkedett: 423 ezerről 506 ezerre. De épp’itt ismét mutatkozik egyike az amerikai iskolaügy legaggasztóbb jelenségeinek: a női tanerők mind nagyobb szaporodása a férfiakkal szemben; 1900-ban a kettő aránya 70:30 volt, ma pedig: 79:21. Pedig ez arányszámok alapjául szolgáló számokban benfoglaltatnak az összes tanügyi hivatalnokok is, akik nem tanítanak, úgy, hogy a valóban tanító férfiak arányszáma még kisebb. Amerikában a tanítókat oly rosszul fizetik, hogy csaknem kizáróan az olcsóbb női munkaerő foglalja el e munka terét. Sokat ront az állapotokon Amerikában az az igen elterjedt vélemény, hogy a tanítás nem hivatás, tehát nem is kell hozzá hivatásszerű és okszerű előkészítés. így esik meg, hogy a tanítást odaát azok közé a foglalkozások közé sorolják, amelyekkel tetszés és alkalom szerint egy ideig, mig jobb nem kínálkozik, az ember megkeresi a kenyerét; innen van, hogy a hivatásos tanítók kiképzése is sok tekintetben hiányos. E hiányok tudatában a múlt évtizedben jelentékenyen növelték a tanítóképzők számát; igaz, hogy ezeknek jó része két évfolyamos és a fölvételhez sem követeli meg mindenik a megfelelő előképzettséget. Az iskolák különböző fokozatai (gyermekkert 4—5. év; népiskolák 5—14.; high school 15—18.; collége éa egyetem 19—26.) közül legtekintélyesebben szaporodott az első és a harmadik. 400 városban vannak nyilvános és ingyenes gyermekkertek, amelyekben 6000 tanítónő 185 ezer ezer gyermeket foglalkoztat. Csodálatos gyarapodást mutatnak a high school-ok, amelyek igen ügyesen oldják meg föladatukat, tudniillik az átvezetést a népiskoláról a collége-re. Ez iskoláknak, valamint tanulóiknak és tanerőiknek száma tíj év alatt csaknem megkétszereződött : 10 000 iskolában 41.000 tanár tanít majdnem 1,000.000 tanulót. Az már ismét az amerikai viszonyokat jellemzi, hogy e tanulóknak csak úgy egynyolcada végzi mind a négy osztályt, és hogy a végzetteknek csak egyharmada folytatja tanulmányait valamely collége-ben. Hogy a high school-okban a leányok száma fólülhaladja a fiukét (arányuk pereken 3:2), azt a gazdasági viszonyok magyarázzák : a fiuk kereset végett kénytelenek az iskolát korábban félbehagyni. Az öt évfolyamos képző már határozott alakban is kisért. A Tanítóképző Tanárok Orsz. Egyesületének küldöttsége, tisztelegvén az uj közoktatásügyi miniszternél, többek között a tanítóképzés kereteinek kiterjesztését is k<rte. A miniszter megígérte, hogy a kérdést tanulmányozni fogja. Az öt évfolyamos tanítóképzőt tehát mihamarább megcsinálják, mert az bizonyos, hogy heti 38—39 órával (a gyakorló órákat nem is számítva) a tanítóképzők fenn nem tarthatók, illetve életrevaló, egészséges tanítónemzedéket nem nevelhetnek. Pályázatok lavinája. A főváros az idén 174 tanügyi állásra hirdetett pályázatot. A 174 állásra mégis 2010 pályázati kérelmet adtak be, vagyis minden állásra átlag 11-et. A kilenc polgári iskolai igazgatói állásra 70 pályázat érkezett be, a huszonöt elemi iskolai igazgatói állásra 203, a hatvan polgári és magasabb iskolai tanári és tanítónői állásra 678, a busz óvónői állásra 127, a harminc tanítónői állásra 692 és a harminc tanítói állásra 240 pályázatot adtak be, E számadatokból az látszik, hogy a tanítónők tódulnak legnagyobb számban a fővárosba, hogy ott boldogulásukat, szerencséjüket keressék. Egy-egy tanítónői állásra ugyanis 23-nál több kérvényező esik. A gazdasági ismétlő iskoláról a ,, Vármegye“ c. lap legutóbbi számában a következőket olvassuk: „A népéletnek nem kis baja rejlik népnevelési tanrendszerünknek abban a hiányában, hogy falusi iskoláinkban a növendékek nem az életnek neveltetnek. Tanulnak ott mindent, csak azt nem, amire a falusi gyermeknek az életben legtöbb szüksége van. Ez az egyedüli oka mezőgazdaságunk fejletlenségének, elmaradottságának s ez egyik átka a nép életének, mely elméleti tudás hiányában magasabb, jövedelmezőbb kultúrát nem tud, nem is akar teremteni. A nép gazdasági ismereteinek e nagy hiányán egyedül úgy lehet segíteni, ha a községek köteleztetnének a gazdasági ismétlő iskolák felállítására, de ne csak a papíron, hanem úgy, hogy a törvény végre is hajtassék. Addig pedig, mig ez bekövetkezik, meg kellene törvényben határozni a tiszteletdíj minimális összegét, melyet a községi pénztárak tartozzanak kifizetni annak a tanítónak, ki az ismétlő iskolákban a gazdasági tantárgyakat előadja, mert ha meg lehetett állapítani a községi bábák minimális fizetését, akkor meg lehet a tanítók tiszteletdíját is. (P. o. miuden tanköteles után 1—2 K évi díj.) Sok helyen a gazdasági ismétlő iskola felállítása csak azon múlik, hogy a képviselőtestületek a tanító díjazását meg nem szavazzák. Hol állhatna a mi mezőgazdaságunk, ha népünk gyermeke az életnek volna nevelve!? Mily sok alkalmas terü'etük volna kertészetre, gyümölcs, zöldség és gyógyfüvek termelésére, illatszerekhez való virágok termelésére, stb.“ Alkoholellenes Almanach. Az ismert nevű Írónő, Ádárn Éva, a „Magyar Absztiuens Nő“ szerkesztőjének sajtó alá rendezésében már az ősszel egy hézagpótló munka fog megjelenni: „Alkoholellenes Almanach az iskolai alkoholellenes nap céljaira.“ Ezt a könyvet a tanítóság általános örömmel fogja veuni, mert az alkoholellenes nap rendezéséhez ez a könyv bőséges anyagot nyújt majd. Lesznek benne alkoholellenes versek, párbeszédek, színdarabok, ünnepi beszédek, szóval minden, aminek csak a tanítói kar hasznát tudja veuni az alkohol- ellenes nap rend-zésénél. Azért figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy erre a könyvre előjegyzést már most elfogad. A könyv 1—3 koronánál semmi esetre sem lesz drágább. Előjegyzések egy levelező lapon e címre küldendők: „Alkoholizmus Ellen“ folyóirat szörkesztősége, Gyergyószentmiklós. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) ívenként 5 filléréit bekötve is kaphatók az érseki líceumi könyvnyomdában. Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az ide° gek rázkódtatása kizárva! Bersonmiivek Budapest, VII. mm kocsigyártó és fényező Egerben, Almagyar-utca 4, sz., saját-ház. || Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, hogy na-gT37" készkocsi xaktázamat i a mai kor legmagasabb műízlését is minden tekintetben kielégítő H| ruganyos, új és javított kocsikkal felszereltem. .......... i • sx R aktáramban a legfinomabb kivitelű és a legegyszerűbb kocsik állandóan |§ készen kaphatók. — Uj kocsiknál 2 évi jótállási vállalok. Használt kocs.kat pS a legmagasabb árban becserélek. Javítást és átalakítást szolid árban, pontosan és |§| lelkiismeretesen eszközlök. Levélbeli megkeresésre kívánatra személyesen megjelenek. |§| ÜSgr Kész ruganyos kocsi-ülések mindenkor kaphatók. "“flKg
