Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-12 / 30. szám
1913. április 12. EGER. (30. sz.) 3 elem, melynek az ezeréves Magyarország fenntartásában legnagyobb része volt s amely ma is nagyon sok és nagyon értékes, komoly tehetséget, erőt adott és ad a magyar közéletnek. Csak egyre vagyunk kiváncsiak: vájjon kire bíznák a közigazgatás vezetését Návayék, ha a lepocskondiázott történelmi osztály félre- áll&na. (Nő. Návay tegnap már visszaszivta kijelentéseit s azt mondja, hogy ő a történelmi osztálynak csak a hibáit ostorozta, tisztán javítás céljából.) * Három köpés. Bródy Sándor legújabb egyfel- vonásosában, a Rembrandt-ban, háromszor köpnek. Köp először Rembrandt, még pedig a tükrön át saját magát tiszteli szemközt. Felbuzdulva a szép példán, köp másodszor a cseléd, amikor szellőztetni kezd. Köp harmadszor megint csak Rembrandt. Na majd nem köp!? 0 a főszereplő, hát csak nem enged magára licitálni. S mikor köpne, ha nem akkor, amikor két pap is jelen van ?! íme, igy dolgoznak a magyar irodalom legújabb „csillagai.“ Csodálatos; az Ember tragédiája nem egy- felvonásos, hanem tizenöt színből áll. És mégsem köpnek benne egyet sem. Pedig azért az Ember tragédiája sem rossz darab. Szegény Arany Jánost Petőfinek kellett megnyugtatnia, hogy Toldi-jában nem vétség-e a választékosság ellen az a mondat, amely ezt a sort követi: „Bűvös-bájos mézet, úgy, hogy édességén . . .“ Jöjjenek a régi jelesek ízlést tanulni a maiakhoz! Ezek nem restellnek köpködni! ügy látszik, hogy a — vérükben van. * Egy kurzív sor. A nyomtatványokban arra való az úgynevezett kurzív-szedés, hogy az ily módon szedett szót, vagy sort kiemelje. És erre használta az Est is, mely legutóbb két, női ruhában járkáló megtévelyedett lelkű fővárosi férfinak viselt dolgáit írta le vagy két hasábon. Semmit sém emelt ki, csak azt, hogy a két jómadár — mikor elfogták — a Katolikus Legényegylet mulatságára iparkodott. Pedig hát éppen úgy siethettek volna a Galilei-Körbe is, a Veronika keszkenőjének előadására. Ott is csak társaságot találtak volna; éppen úgy, mint itt. De persze nem ez a fontos, hanem az, hogy — ameunyire lehet — a feltűnően szedett névvel is diszkreditálja azt a tisztességes intézményt, mely nem lehet eléggé ovatos az olyan nagy városban, mint aminő Budapest. És hány rövidlátó ember ül fel ennek a kurzív-szedésü kiemelésnek s alkot kedvezőtlen véleményt az intézményről. * A káromkodás ellen. Sajnos, talán egy nemzet szókincse sem oly gazdag káromkodó kifejezésekben, mint a mienk. És, még sajnosabb, talán egy nemzet fiatalsága, felnőttje, öregje sem „passziózik“ annyira a káromkodással, mint éppen a magyaré. Szomorúan jut eszünkbe ez az arcpirító nyavalyánk, mikor ezeket olvassuk a napokban : „Ne káromkodjál." A világnak tán egy nyelve sem oly szegény a káromolást jelentő kifejezésekben, mint éppen a legnagyobb szókinccsel dicsekvő nyelv, az angol. Amerikában legalább is tény, hogy még a legdühösebb angol is csak e két káromkodó kifejezést ismeri és használja: „Canis tota mater“, meg „Deus damnet“. S ime, a legmodernebb ország kezd vezetni a tisztes beszéd terjesztésében. Amerikában a legutóbbi rövid öt év alatt szinte villámgyorsan terjedt és csodásau hódít a „Holy Name Society“ néven ismert Jézus Szent Neve Egylet, melynek csakis férfiak és csakis olyanok lehetnek tagjai, kik fogadalmat tesznek a káromkodás kerülésére. Nagyobb városokban évente egyszer zenés felvonulásokat rendeznek és az ember ezrével lát tagbaszakadt, életerős férfiakat, munkást, urinépet, papot, civilt, felbokrétázva parádézni abban az üzleties Amerikában, kik egytől-egyig mind a tiszta beszélésre esküdtek fel. Ilyenkor a környékbeli papság, saját „Holy Name“ egyletei élén, a kijelölt középpontba tömörül és tiszteletre méltó hivatással vonulnak el a meghívott megyei püspök dobogója előtt, kinek társaságában gyakran ott látható az illető állam kormányzója s a város képviselőtestülete valláskülönbség nélkül. Legújabban ily arányú felvonulásokról számol be a hir: New-York Fifth Avenuején 60.000 férfi masírozott, a newjersey-i Newarkon 20.000, a Connecticut New-Havenben 7000, Bridgeporton 5000, Stamfordon 3000. Még magyarok is akadnak köztük szép számmal. S az eredmény? A coloradói Den vérben minden utcai villamosra s Amerikának sós gyári falára ki van függesztve ez intő-tábla: „Ne káromkodjál!“ Mennyire elkelne minálunk az ilyen egyesület! Bizonyára még iukább, mint a durvának, anyagiasnak tartott Amerikában. HÍREK. Eger, 1913. április 11-én. Tájékoztató. Április 12. A fögimn. ifj. „Zenekör“ hangversenye. „ 12, 14, 15, 16, 17. Sorozás Gyöngyösön. (Járás). „ 13. A Hevesvármegyei Tűzoltó-Szövetség Választmányi ülése. „ 13. Áll. föreálisk. disztorna. „ 13, 14. Országos vásár Hevesen. „ 14. Közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Sírokon. „ 15. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. A hevesi föszolg. tárgyalási napja Tarnamérán. „ 15. Az Egri Dalkör reuniója. „ 16. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Abasáron. „ 17, 18. Országos vásár Tiszafüreden. „ 18, 19. Szinielöadás az áll. polg. leányiskolában. „ 18, 19, 21, 22. Sorozás Hatvanban. „ 22. Országos vásár Verpeléten. „ 25. Buzaszentelés. ,. 27. Országos vásár Tiszanánán. „ 28, 29. Országos vásár Hatvanban. Személyi hír. Kassuba Domokos kir. tankerületi c. főigazgató, mint az Orsz. Közoktatás- ügyi Tanács tagja és megbízottja, a jövő héten vizsgálja meg a nagyszombati rk. érs. főgimnázium latinnyelvi oktatását s e célból vasárnap utazik el. Bérmálás az egri egyházmegyében. Szmrecsányi Lajos egri érsek ez év tavaszán a következő helyeken és napokon fog bérmálni: május 12-én Egerben, 17-én Rakamazon, 18-án és 19-én Nyíregyházán, 20án Demecserben, 21-én Kemecsén, 22-én Királytelken, 23-án Oroson, 24-én Kótajban, 25-én Napkoron, 26-án Leveleken, 27-én Nagykállóban, 28-án Hajdu- dorogon, 29-én Ujfehértón, 30-án Pócspetriben, 31-én Nyírbátorban, junius 1-én Nyiradonyban, 2-án Geszteréden, 3-án Nyirlugoson és 4-én Nyirábrányban. Kinevezések az Irgalmas-rendben. Az Irgalmas-rend egyetemes kormánytanácsa, Thuróczy Kornél rendfőnökkel egyetértve, rendi kormáy- tanácsossá nevezte ki Stészel Sándort, az egri rendház fáradhatatlan buzgóságu perjelét s az uj, mintaszerű egri kórház egyik megteremtőjét. Ezenkívül még másik kitüntetés is érte a magyarországi Irgalmas-rend egri házát: ZÓ7- desi Balázs alperjel és főgyógyszerész ugyanis a váczi rendház perjelévé neveztetett ki. Zöldesi Balázs négy Ízben működött az egri házban rövidebb ideig és legutóbb mintegy tíz éve vette át a gyógyszertár vezetését, alperjellé pedig négy évvel ezelőtt lett. Április 91-én, az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulóján, 9 órakor ünnepies hálaadó szent mise volt a főszékesegyházban, melyen a hivatalok és az iskolák testületileg jelentek meg. A misét Demkó György dr. prépost-kanonok mondotta nagy segédlettel. A főgimnáziumi ifjúság hangversenyének ma volt a főpróbája, amelynek meghallgatása után nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy hangversenye, melyet szombatou délután V»5 órakor rendez, becsületére válik. A tavalyi és harmadévi nagysikerű föllépések méltó folytatása lesz ez a hangverseny, amelyre Szolcsányl Gyulánál és a hangverseny kezdetén a pénztárnál lehet jegyeket váltani. Leányok a színpadon. Az egri állami polgári leányiskola április hó 19-én a városi színházban, a Polgári Iskolai Tanárok Háza javára Jótékonycélu szlnielöadást rendez, mely alkalommal színre kerül I. Két bábu históriája. (Daljáték táncokkal.) Szövegét irta: Farkas Imre. Zenéjét szerzetté: Dienzl Oszkár. Szereplők: Narancsvirág — Kertész Ella. Huszár — Misik Ilonka. Babakereskedő — Vajda Mariska. Vásárló hölgy — Kohn Ilonka. Pistuka — Holländer Mária. A daljátékban előforduló tornász-táncot előadják: Berkes Margit, Egey Annus, Gerő Hajnal, Jankovits Margit, Kápol- nay Erzsi, Szalay Irma, Misik Margit, Schiffer Irén polgári iskolai tanulók. — II. A rokokó óra. (Némajáték egy képben.) Szereplők: Rokokó leány — Darányi Irma. Rokokó fiú — Darányi Annus. Inas — Misik Eta polgári isk. tanulók. — III. Csongor és Tünde. (Tündéri mesejáték 2 felvonásban.) Vörösmarty Csongor és Tünde c. szinjátékából ifjúsági színre alkalmazta: Peterdy Zsolt. Szereplők: Csongor, ifjú hős — Tasy Teréz. Tünde, tündérleány — Krausz Böske. Balga, Csongor szolgája — Székely Margit. Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója — Perge Anna. Éj — Gerő Hajnal. Mirigy, boszorkány — Staud Irén. Ördögfiak: Kurrah — Misik Eta, Berreh — Jolbej Irén, Duzzog — Gráf Leopoldina. Nemtő király — Egey Annus. Nemtők — Kápolnay Erzsi, Szalay Irma, Fazekas Margit, Kertész Ella, Szá- deczky Ilona és Kohn Ilona. Tündérek, ördögfiak. Történik az I. felvonás Csongor udvarában ; a II. Tündérországban. A tündértáncot lejtik: Berkes Margit, Bikki Margit, Blumber- ger Bella, Darányi Annus, Darányi Irma, Gres- kovits Erzsi, Horváth Olga, Jankovits Margit, Kiss Margit, Klein Margit, Klein Regina, Misik Margit, Schiffer Irén, Schwartz Erzsi, Tág- licht Böske és Varga Mária; az ördögtáncot előadják: Dávid Mária, Gráf Leopoldina, Heller Margit, Jolbej Irén, Misik Eta, Pető Piroska, Szabó Ella, Zachradnik Rózsi polg. i»k. tanulók. (Az összes táncokat Róka P. Pál budapesti tánctanár komponálta és tanította be.) — Az előadás este 7 órakor kezdődik. — Helyárak: Páholy 10 K. Zártszék I—VI. sor 2 K. VII—IX. sor 1 K 60 f. X —XII. sor 1 K 20 f. Emeleti erkélyülés I—II. sor 1 K, III—IV. sor 80 f. Karzati ülőhely 60 f., Földszinti állóhely 80 f. Diákjegy 60 f. Karzati állóhely 40 f. Jegyek előre válthatók Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében és előadás előtt a pénztárnál. Két hatalmas zenei alkotást mutat be többek között az Egri Dalkör keddi reunióján. Mind a kettő Lányi-mű: Rákos nimfájához és az Elhagyott zászló. Mint most értesítenek, ez a reuniója a szokásos hangversenyt helyettesíti s ezért díjtalan az alapító és pártoló tagoknak. Zarándoklat Lourdesba. Az április 28-án Budapestről induló országos zarándoklat útitervét és részletes programmját a rendezőség már teljesen kidolgozta s legközelebb elküldi a jelentkezőknek. A vezető püspök az egész vonalon együtt fog utazni a zarándokokkal s velük lesz lelkivezetőjük P. Bangha Béla Jézustársasági atya. A jelentkezéseket április hó
