Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-12 / 30. szám
Blőíizetési árak: Egész évre— _ 10 korona. Fél évre _ _ _ 5 » Negyed évre _ 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség': Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények =■ - = intézendők. ■■■ ■ : Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913, — 30, szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szombat, április 12. Erkölcsi bomlás. Eger, 1913. apr. 11-én. Tekintélyes toliból olvastuk nemrég a következő sorokat: „A rendőri statisztika ijesztő módon mutatja be a degenerált, erkölcsileg gyenge ifjú nemzedék korai elzüllését.“ Sajnos, ez a megjegyzés általános érvényűnek tekinthető. Szerencsénk, hogy Egerre, mint iskola-városra nézve csak most és — még nagyobb szerencse! — csak kis részben alkalmaz- / ható. Értjük a jogakadémiai ifjúság egy (idegen középiskolákból ideverődött) töredékének sok kisebb-nagyobb botrányát, mely immár nemcsak a közvéleményt foglalkoztatja suttogó, majd kiáltó panaszokkal, hanem az illető tanulók fölöttes hatóságait is, amennyiben éppen most folyik a legszigorúbb vizsgálat. Az események általánosan ismert volta fölment attól, hogy botrány-krónikát írjunk, de — mint az általános bomlás egy szomorú tünetével — okve- tetlenül foglalkoznunk kell. Főiskoláink munkájának eredménytelensége jórészt a rosszul értelmezett szabadságban gyökerezik, amely szinte fölmenti a tanulókat attól, hogy az előadásokat látogassák. Köztudomású, hogy a jogásznak általában nagyon keveset kell tanulnia, hogy boldoguljon. És mig a mérnöki, gépészmérnöki, orvosi, tanári, papi pályára készülő ifjúság négy-öt éven át egész nap, sőt éjjelnappal dolgozik, hogy diplomához jusson: addig a jogász-éveket maga az ifjúság is, meg a közönség is sine curának tekinti. így az ifjúság — tisztelet a kivételeknek — elszokik a munkától s a kötelességteljesítés érzelme is kivész a leikéből. A komoly munka hiánya helytelen, sőt tilos utakra tereli az érvényesülni akaró lelki erőket. És mennyi alkalom van, mely a léhaságra csábít! Mennyi tényező hat közre, hogy a romlás útjára tévedt ifjú ember meg is maradjon a rossz utón! Végül pedig mily kevés olyan eszközzel dolgoznak felsőiskoláink, melyek a hit-erkölcsi élet fenntartására, szilárdí- tására alkalmasak! Es mig a hitélet fejlesztését, a lelki élet megerősítését < törvényeink sem követelik a magasabb iskolákban: addig másrészt bizonyos, őt semmi tekintetben meg nem illető polgári jogokkal felruházott társadalmi tényezővé avatták, különösen a ráérő jogász-ifjúságot, amely pedig jobbára összetéveszti a szabadságot a szabadossággal. Az egyetemi és főiskolai hallgató büszkén mondja, hogy ő polgár, pedig tulajdonképen tanulóifju, akinek a polgár cím használatához és a társadalmi életben a vele járó jogok gyakorlásához sem koránál, sem érettségénél fogva valódi joga nincs. Itt is beigazolódik a Lavalliére felfogása, aki a modern társadalmi bajokért a demokráciát okolja, mint amely a teljesen ki nem művelt elméknél, a felületes ité- letű embereknél az agynak bizonyos részegségét idézi elő s ez viszont a „mindent szabad/“ elvét hirdeti. Már maga a tétlenség, a komoly munka hiánya s a hit-erkölcsi élet művelésének mellőzése is elegendő lenne az erkölcsi bomláshoz, melyet csak siettet a ki nem érdemlett értékelésnek, az értéken felül való megbecsülésnek fennhéjázó tudata, amelyből a ferde életelv és felfogás, helytelen viselkedés és nyegle modor fakad. Ami jót végül ezek meghagynak a lélekben, azt a szabadossá vált szabad életben lerontja az alkohol, a kártya s más romboló hatású élvezet. A régi nagyság, a nagy nemzeti mult, a dicsőséges, önfeláldozó munka és a legszentebb eszmék hova-tovább több ifjúnak ajakán lesznek hívságos szavak, üres frázisok, amelyeknek semmi közük nincs az üres lélekkel, A régi elveket uj — mindent lekicsinylő — életfelfogás, a becsületes munkát a léhaság, a nagy célokra való törekvést az élvezetvágy, az eszmékért való férfias küzdelmet a pénzért való tülekedés váltja fel. És igy romlik, így pusztul a nemzet legfőbb kincse: az ifjúság, melyre pedig egy-két évtized múlva a nemzet vezetésének nagy feladata vár. De hogy vezessen másokat az, aki maga is eltévelyedett ?! Hogy legyen példa az, akit el kell takarnunk, el kell távolítanunk a rosszra anélkül is hajlamos ifjúság elől?! Az egri eset csak egy nagyon kirívó példája az általános erkölcsi bomlásnak, amelyet ad hoc intézkedéssel csak hátráltatni és csak itt lehet, de komolyan egyedül országos és általános felsöbbiskolai reform akadályozhat meg. Ennek a reformnak szigorúnak kell lennie; az alkotandó fegyelmi és rendtartási szabályoknak ismét iskolát kell csinálniok az iskolából, a komoly munka és jellemképzés érdekében. Eger város közgyűlése. Eger város képviselőtestülete április hó 12-én (szombaton) délelőtt 10 órakor és esetleg folytatóan délután 3 órakor a város közháza nagytermében rendes közgyűlést tart, melynek napirendre tűzött 53 tárgya közül kiemeljük a következőket: Évnegyedes jelentés. A 42,000 koronás kölcsön- alapról szerkesztett 1912. évi számadás és egyéb számadások. Polgármester előterjesztése az Eger- putnoki helyi érdekű vasút igazgatóságába három igazgatósági tag választása iránt. A kö- vezetvám-bizottságnak előterjesztése a Deák Ferenc utcai vámház eltávolítása tárgyában. A városi tanács jelentése Vavrik Gábor b. t. t. 200 koronás adománya ügyében. A hirdetési táblák szaporítása tárgyában bizottsági előterjesztés és ezzel kapcsolatban a hirdetési jog bérlőjének erre vonatkozó ajánlata. A vágóhídi duzzasztómű átépítése tárgyában megtartott versenytárgyalás eredménye. A fürdőügyi bizottság előterjesztése az érseki fürdő, uszoda, malom és melegvizi medence vételárának megállapítása tárgyában. A Korona épület melletti „Tornakert“ tulajdonjogának rendezése iránt Petravicb Antal v. képviselő által beadott indítvány tárgyalására kiküldött bizottság jelentése. A Fürdő-utcai, Baktai-uti és Cifrakapu- utcai járdák kiépítésének versenytárgyalás útján leendő vállalatba adása. Az egri érsekség telekfeldarabolási ügyében bizottsági javaslat. Káuitz Gyula városi képviselő indítványa a sertés és borjú-hetivásár áthelyezése iránt. A városi tanács előterjesztése a vágóhídi őr lakásának átalakítása iránt. A városi tanács előterjesztése a kertészeti bizottság újraalakítása tárgyában. Városi tanács előterjesztése a Sánci vízvezeték engedélyokiratának meghosszabbítása iránt. Hevesvármegye alispánjának rendelete a közdűlő utak felügyeletére egy előljárósági tag kiküldése iránt. A városi tanács előterjesztése Militzer Gyulával a Színház bérlete ügyében kötendő szerződésre vonatkozóan. A városi tanács előterjesztése a munkásbázak céljaira vásárolt telkek értékesítése ügyében. Az egri református egyházközség kérelme a templom felépítési idejének két évvel leendő meghosszabbítása iránt. Nagy János dr. városi képviselő szabályrendelet-tervezete a szegényüay rendezéséről. A városi tanács előterjesztése a Hevesmegyei Takarékpénztár épülete előtt létesítendő park ügyében.
