Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-05 / 28. szám
1913 április 5. EGEK. (28. 82.) 5 Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (1913. március 28 tói április 3-ig) a következő születési esetek történtek: Kovács András fürdő-mester Borbála, Fehér Apollónia varrónő Géza, Prokaj János m. kir. fogházőr János, Liptai Antal napszámos József, Perger László kőműves Terézia, Juhász Ferenc földműves Rozália, Cseli János napszámos Lajos, Simon János nap-zámos Erzsébet, Fodor Sándor földműves András, Gömöri Sándor napszámos Márton, Vadlaudi Bernát napszámos utónevet nem kapott fia, Kobolák András máv. munkás Mária, Klein Ábris kereskedő Olga, Szajlai Miklós napszámos Rozália, Csizmadia László asztalos-segéd László, Szálkái Veronika szolgáló Piroska nevű és Sziratlovszky Anna tü- zönő halva született fiű gyermeke. Eljegyzési tábla. Csordás István asztalossegéd és Flokezius Mária varrónő egri, Berger Károly kereskedő-segéd budapesti és Hecht Erzsi hajadon egri, Vig István földműves és Szögedi Julianna földművesnő, Pók Béla földműves és Gyetvai Rozália dohánygyári munkásnő egri lakosok — jegyesek. Házasságot kötöttek. Szuromi József városi rendőr és Huszti Anna földművesnő egri lakosok. Halottak névsora. Ócsi Károly pék-mester 36 éves, Gaál Györgyné szül. Török Erzsébet 46 éves, Misi Kálmán 14 éves, Misi Mária 20 napos, özv. Desper Ferencné szül. Kovács Julia 82 éves, Neumann Márton magánzó 84 éves, Fülep Istvánná szül. Cziglédi Rozália 71 éves, Mező József 3 hónapos, Mile Bernátné szül. Szeredi Rozália 20 éves, Vadlandi N. 1 napos, Csillag Béla 9 éves, Märtz István tanárjelölt 24 éves, Dreboth György bányász 41 éves, Erős János iskola szolga 41 éves, Klein Irma 6 napos, Szilágyi Dezső napszámos 29 éves, Fászt Károlyné Szabó Ilona 43 éves, Fridely Ödön birtokos 68 éves, Gyetvai Sándor 16 napos. Fázik Veronika 34 éves, özv. Berecz Józsefné szül. Antal Borbála 77 éves korában. Népesedési statisztika. Eger városában március hó folyamán született összesen 250 gyermek, meghalt 178 egyén és házasságot kötött 41 pár. Hat revolverlövés. Csütörtökön este, a 6 órai vonattal egy Salgó Géza nevű fiatal ember jött Egerbe, aki a poroszlói gyáripar részvénytársaságnak tisztviselője és aki utazása közben hatszor lőtt önmagára és a hatodik revolvergolyóval megsebesítette a fejét. Első segítségben a füzesabonyi vasúti állomáson részesítették, sebe azonban nem veszélyes, mert Egerben jövet önmaga jelentkezett az Irgal- masok kórházában, ahol ápolás alá vették. Tető-tüz. Szerdán délután 6 órakor tűz volt Egerben. A Verőszala-utca 50-dik számú zsindely tetős ház égett le, melynek padlása teli volt szalmával. A tüzet a padláson gyufával játszó apró gyermekek okozták. A ház gazdája, Huszár József földműves, a mezőn dolgozott és csak a veszedelem hírére érkezett haza. A tűzoltóság derék munkát végzett, mert az apró, sűrűén épült házak között sikerült a tűz tovább terjedését megakadályoznia. Eladó Mária-utca 1. számú, (Széchenyi-utcai sarokház) 2 modern úri lakásból álló új ház. Miskolczon, Urak-utca 19. számú, 5 lakásból álló házam eladom, esetleg egy egri házzal elcserélem. Közvetítőkkel nem tárgyalok. Értekezhetni Radii Károly tulajdonossal. Eladó még: 90,000 drb. gyökeres és 300,000 sima riparia portalis vessző, 10,000 drb. sima rupestris monticola és 50,000 drb. gyökeres fásojtvány. Gröber Jenő szőlőbirtokosnál. Eger, Knézich Károly-utca. Brindza Béla épület- és bútorasztalos, temetkezési vállalkozó. Eger, Makiári út 15. sz. saját házában. Állandóan kapható fa- és érc- koporsó, szemfedél, koszorú, gyertya és az - összes temetkezéshez való cikkek. Elvállalja mindennemű temetkezésnek rendezését a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Gyászkocsikkal kívánatra vidékre is szolgál. Iskolaügy. Ingyen könyvtár a népnek. Negyvennégy esztendeje van meg az a törvényünk, mely kötelezővé tette az iskolábajá- rást s ez alatt egy uj Magyarország nőtt fel. Csak az eldugott tanyák, havasi lakok között élő gyermekek nem részesülnek iskolázásban és csak a hülye nem tanulhat meg Írni, olvasni. Aki pedig a betűt megtanulta, az azt meg is szerette. Látjuk, hogy a pouyvára kirakott históriák milyen kapósak, meg hogy mennyi kalandárium kél el úgy karácsony tájáu. De nemcsak ez. Az olvasás kifejlesztette az Ízlést és ma már nem elégíti ki mindenféle könyveknek elolvasása. Bizony eljön az.idő, midőn Petőfi az egész magyar népnek dalol, Jókai regényeit a kis nádfedelü házakban is olvassák 1 Nem kell az értelmes magyar embernek sokat magyarázni, hogy betű és betű között roppant nagy különbség van. Az egyik betű gyilkol, a másik sebeket hegeszt. Áz egyik fellázit, a másik kiengesztel. Az egyik méreg, a másik orvosság. Nem mindegy az, hogy az ember mit olvas. Sőt igaza van annak a német bölcsnek, aki igy szól: Mondd meg, mit szeretsz olvasni és megmondom, mennyit érsz és ki vagy? A magyar embernek a szép, erkölcsnemesítő, a hazafias szép olvasmányok a kedvencei. Azért lett rövidesen oly népszerű a fóldmíve- lésügyi miniszter népkönyvtára, amelyből a harmadik ezer felé tartunk már, vagyis annyi község, város, olvasó-, nép- és gazdakör részesült már belőle. Ebben a könyvtárban megtaláljuk a magyar nemzet legjobb Íróit; regényeket, elbeszéléseket, regéket, krónikákat és ott van az is, amiből a földmivelő ember az ismereteit szaporíthatja: ott vannak a gazdasági szakkönyvek. Ma már minden földmivelő ember jól tudja, hogy azokkal az ismeretekkel, melyeket apjától tanult, a gazdaságban nem élhet meg, hogy ismereteit szaporítania kell. Télen át azért olvas néhány gazdasági könyvet s bizonyosan nem is bánja meg, ha elolvassa, mert minden egyes gazdasági könyv a falusi ember gondolkozásának megfelelő tanácsokkal szolgál, melyeknek követésével a jövedelmét is fokozhatja. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium minden évben néhány száz ilyen könyvtárt oszt szét. És pedig ingyen. Rendesen a községek képviselőtestületeinek adja oda a könyvtárt, de kaphatnak olyat a gazdakörök, hitelszövetkezetek, nép- és olvasókörök is. A könyvtárt ingyen adják, sőt még a szekrényre is kap a község költséget. Csak azt köti ki a földmivelésügyi miniszter, hogy a könyvtár nyilvános tegyen. Minden héten a könyvtárnok adja ki és vegye be az elolvasott könyveket. És senkit se fosszanak meg a betű élvezésétől, aki tanulni, mi- vetődni akar. A községnek, ha ilyen népkönyvtárt óhajt szerezni, erre vonatkozó határozatot kell hoznia s ha ezt a vármegye jóváhagyja, akkor intéz folyamodást a miniszterhez. Bizony öröm megírni, hogy minden évben több a folyamodé, mint ahány könyvtárt ajándékozni lehet, de a kérvényekben sort tartanak, aki előbb folyamodott, az előbb kap egy ilyen tele szép könyvekkel való ingyen könyvtárt. Bizony nagy élhetetlenség lenne, ha mig mellettünk minden falu megszerezte volna a maga ingyenes könyvtárát, csak a magunk faluja mondaná: Ej, ráérünk arra még. Mert bizony-bizony nem érünk rá! Nagy müveletlen- ségrőí, nagy elmaradottságról, a közművelődés iránt való kevés érzésről tanúskodnék, ha — mikor tudomást vehetünk róla, hogy a szépnek, igaznak és jónak forrása hol buzog: akkor— még azon tépelődnék, hogy majd holnap. Halad minden a világon. És mindennap halad. Aki csak egy napra is megáll, az elmarad. Hát még az, aki meg sem indul 1 Indítsák meg tehát tanítóink az olyan községeket, amelyek maguktól nem akarnak megindulni az — ingyen könyvtár megszerzése érdekében. Tanítói internátus. A szatmármegyei tanítók, mint már említettük is, — a meglevő és virágzó fiuinternátus mellett — szeptember elején akarják megnyitni a leány-internátust. Ez ügyben tisztelegtek az uj közoktatásügy- miniszternél és Náray-Szabó Sándor államtitkárnál, hol azt kérték, hogy a családi pótlék hiányát internátus létesítésével és támogatásával pó olja az állam. Az államtitkár igen kedvezően fogadta a küldöttséget és bizonyosra vehető, hogy a leányotthon megkapja a kért 2000 korona államsegélyt. Nagyváradon is erősen dolgoznak a tanítói internátusok ügyében, továbbá Gömörben, Abaujban stb. Az egri egyházmegyében hallgat a tanítóság, ölbe tett kezekkel várva, mig mindenütt meglesz a Tanítók Háza, csak itt nem, ahol pedig majdnem legelőször kezdeményezték — 15 évvel ezelőtt. A fizetósrendezós utóhangjai. „Az Újság“ a győrvármegyei általános tanítóegyesületnek hálairatát tette közzé, melyben elmondotta, hogy a győrmegyei tanítóság a fizetésrende- zössel teljesen meg van elégedve s nagy háláját fejezi ki ezért a kormánynak. — Ezzel szemben a győrvármegyei általános tauítóegye- sület elnöksége nyilatkozatban kijelentette a lapokban, hogy ily hálairatról nem is tud, annak tartalma valótlau. Most körözik Győrvár- megyében a „mogelégedett“ tanítókat. A tanítók sorsjátéka. A Magyarországi Tanítók Szövetsége által, az országos beteg- segélyzöi alap létesítésére engedélyezett tárgysorsjáték húzása március 19 én volt a magyar kir. lottój ivedék igazgatóságának huzási termében. 20.000 korona értéket nyert 19465; 2000 korona értéket nyert 131807; 1000 kor. érteket nyertek: 159701, 94940, 99085, 88713, 69952 számú sorsjegyek. Nyereményjegyzék a magyarországi tanítók bankjában (V., Erzsébetiéi1 15.) kapható. Testi fenyíték az iskolában. A Tóth Béla „tanbetyár“-jával kapcsolatban nagy port vert föl nálunk az a kérdés, hogy szabad-e a tanítónak az iskolában pálcát használni. A kérdést még mindig nem tudta tisztázni a pedagógia, de a németországi igazságszolgáltatás már tisztázta. A német birodalmi törvényszéK bírói döntést hozott, mely szerint a tanítónak joga van tanítványával szemben testi fenyítéket alkalmazni. Régi idők szele csapkod ki ebből a bírói döntésből, azonban a német tanítók nagy része kijelentette, hogy nem fog élni törvényes jogával, sőt még a gondolatát is elutasítja annak, mintha testi fenyítékkel akarná megrend- szabályozni a jövő generációt. Ezzel a felfogással szemben egy vidéki német tanító valajrummisaroK tartóssága, ruganyossága, eleganciája utolérhetetlen!
