Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-02 / 27. szám
1913. április 2. EGER. (27. sz.) 3 a javaslatáról szólott, hogy a Kertész-utca alsó részét sziutén nem lehet addig csatornázni, mig az uj vágóhid föl nem épül, Ezt a javaslatot Kocsis Bernét városi képviselő igyekezett más formába önteni; hosszan, szépen és okosan beszélt, de hát a technikai akadályokat még a legszebb beszédekkel sem lehet legyőzni. Közben öt óra is elmúlt és mivel a napirend nagyobb része még hátra volt, az elnöklő polgármester a közgyűlést bezárta. Mint értesülünk, szombaton, április 5-én, ismét közgyűlés lesz, amelyen a most le nem tárgyalt közügyeket és az azóta fölmerült újabb dolgokat intézi el a képviselőtestület. HÍREK. Eger, 1913. április 1-én. Tájékoztató. Április 1, 2. Országos vásár Erdőtelken. „ 1, 2, 3. Sorozás Pétervásárán. „ 2. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 4, 5, 7, 8. Sorozás Hevesen. „ 6. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése Gyöngyösön. „ 7. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Csányon. „ 9, 10. Sorozás Gyöngyösön. (Város.) „ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének enpéke. „ 12. A főgimu. ifj. „Zenekör“ hangversenye. „ 12, 14, 15, 16, 17. Sorozás Gyöngyösön. (Járás). „ 13. A Hevesvármegyei Tűzoltó-Szövetség Választmányi ülése. „ 13. Áll. főreálisk. disztorna. „ 13, 14. Országos vásár Hevesen. „ 14. Közigazgatási bizottság ülése. * 14. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Sírokon. „ 15. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 15. A hevesi főszolg. tárgyalási napja Tarnamórán. „ 16. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Abasáron. „ 17, 18. Országos vásár Tiszafüreden. „ 18, 19. Színi előadás az áll. polg. leányiskolában. „ 18, 19, 21, 22. Sorozás Hatvanban. „ 22. Országos vásár Verpeléten. „ 25. Buzaszentelés. 27. Országos vásár Tiszanánán. „ 28, 29. Országos vásár Hatvanban. Személyi hír. Érsek-főpásztorunk Ridárcsik Imre prépost-kanonok társaságában ma Budapestre utazott. Panszentelós. Szmrecsányi Lajos érsek ma reggel 9 órakor szentelte áldozópapokká a papnevelőintézet házikápolnájában Andrássy Lászlót, Egyedi Lászlót és Turtsányi Ambrust. Andrássy László és Egyedi László az egri hittani főiskolán, Turtsányi Ambrus, Turtsányi Gyula dr. vármegyei t. főorvos fia, pedig Innsbruckban végezte a teológiai tanulmányait. Megbizás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Györy Vilmos pozsonyi állami polgári iskolai igazgatót a Hevesvármegye területén lévő polgári iskolák rendszeres iskolalátogatásával bízta meg, miután az eddigi iskola- látogatót, Greizinger Istvánt, a pest-pilis solt- kiskún vármegyei polgári iskolák látogatásával bízta meg. Primiciák. Az egri főegyházmegye három uj áldozópapja Egerbeu mutatja be első szentmise áldozatát, és pedig: Andrássy László holnap reggel 7 órakor Harkabusz László kézvezetése mellett az angolkisasszonyok templomában, Egyedi László ugyancsak április 2-án reggel 6 órakor a papnevelő-intézet házi kápolnájában, manuduktora Demkó György dr. lesz, Turtsányi Ambrus első szentmiséje p dig vasárnap reggel 8 órakor lesz a ciszterciek templomában és a manuduktori tisztet Kassuba Domokos, a ciszt. r. egri konventjének perjele tölti be. Egyházművészeti előadás. P. Velics László, a jézustársaság tagja s a kalksburgi muzeum őre ma, kedden, d. u. félöt órakor kiválóan érdekes előadást tartott a papnevelőintézet újonc- termében az acé/metszés fejlődéséről. Mindvégig nagy figyelemmel hallgatót előadását nagyértékű műtárgyak bemutatásával illusztrálta a tudós előadó. A papnövendékeken kivűl a főkáptalan, az intézeti elöljáróság, a középponti papság, a ciszterci rendház több tagja hallgatta meg a rendkívül tanulságos értekezést. Úgy halljuk, Velics páter ma szerdán délután ‘/a5 órakor"még egy előadást tart a szemináriumban az ötvösművészet és zománcozás fejlődéséről. A fögimn. Vitkovics-Önképzököróben szombaton volt, a verseny a március 15-diki szabadságaranyakért és a nyerteseknek vasárnap délelőtt osztotta ki Kassuba Domokos c. főigazgató. 1—1 aranyat nyertek: Kossuth Lajos egyik beszédének legsikeiültebb elmondásáért Rátvay László VIII., a Talpra magyar! legjobb elszavalásáért Rúter Ferenc VII. és Tóth József VI. o. tanulóK. A Kossnth-pályamunkákért kitűzött városi aranyakat Pogonyi Antal VII. és Tóth József VI. o. tanulók, mig a II. Rákóczi Ferenc emlékét dicsőítő pályamunkákkal Jilek Jenő VII. és Szabados Kelemen VIII. osztályosad nyerték el Egerváros 1 — 1 aranyát. A magyar történelemben legnagyobb előmenetelt tanúsítók részére Egerváros közönsége által kitűzött öt darab arany jutalmat elnyerték: Rubóczky "Ferenc és Szabados Kelemen VIII., Beöthy László és Mlalász Elemér IV. s Weinberger Imre III. oszt. tanulók. Dísztorna. Az állami főreáliskolai ifjúság Torna-köre, mint értesülünk, a jövő vasárnap délután disztorna keretében mutatja be haladását a közönségnek. A részletes programmot legközelebb adjuk. A Tűzoltó-Szövetség ülése, A Hevesvármegyei Tűzoltó-Szövetség április hó 13-án délelőtt 10 órakor a vármegye székhazának kistermében választmányi ülést tart, amelynek napirendjére 1) jelentés a szövetség elnöksége által rendezett műkedvelői előadásról és a tiszta jövedelem felől való intézkedés, 2) az augusztus hó 4—17. napjain Egerben tartandó kerületi tanfolyam rendezésére vonatkozó intézkedés, 3) a Szövetség 20 éves fönnállása megünneplésének előkészítése, 4) az éves tűzrendészed vizsgálatok megtartására vonatkozó határozat van kitűzve. A főgimnázium ifjúsági hangversenyére, mely — mint már jeleztük — jövő szombaton (április 12-én) lesz, serényen készülődik az ifjúság. A jelekből következtetve az ifj. Zenekar idei nyilvános szereplése méltó lesz a két év előttiekhez, amelyekkel általános sikert aratott. A részletes programmot legközelébb adjuk. Halálozás. Deeper Ferencné, szül. Kovács Julianna, egy régi érdemes egri polgár özvegye, elhunyt vasárnap. Temetése tegnap délután volt nagy részvét mellett. — Märtz Sándor István, a ciszterci rend tanári alapvizsgálatot tett ünnepélyes fogadalmu tagja, életének 25. évében, hosszas szenvedés után elhunyt Egerben. Temetése holnap délután 3 órakor lesz. Iskolalátogatás. Mittelmann Nándor a kereskedő tanonciskolák szakfelügyelője, a keleti akadémia tanára, mint miniszteri biztos szombaton meglátogatta a helybeli kereskedő tanonciskolát. ügy az iskola szakszerű vezetését, mint a tanulók előmenetelét illetőleg legteljesebb elismerésének és megelégedésének adott kifejezést. métl Hányszor támolygott ki kábultan, csüggedten az üzletekből, mig végié a főváros egyik legelőkelőbb cégének főnöke, megszánván a szegény teremtést, próbaképen csekélyebb piperemuuka elvégzését bízta rá s midőn fölismerte finom ízlését a páratlanul szép kidolgozás mellett, állandó szolgálatába fogadta. De addig, míg ennyire jutott, mennyit, mennyit kellett szenvednie! . . . ... És mért nem jött vissza, megbánással, magábaszálló megalázódással, az árván maradt otthonba, hol szelíd, mindent feledő megbocsátás várt volna reá, — hol vezekelhetett volna nagy megtévelyedéseért ? Ezt kérdezte Bella után Bánó is, ki alig hallotta rá a susogó feleletet: a nagy, a mély szégyen nem engedte annak a szívére vetni magát, kit olyan szörnyű vétekkel illetett! Küzdött, szenvedett évekig. Dolgozott és járta az élet kálváriáját s a szíve-lelke hangosan kiáltott a megbocsátó szeretet után. Térdre akart roskadni férje előtt, könnyeivel mosni lábait, csókolni a kezeket, melyek oly gyöngéden vezették őt a szép, rózsákkal sze- gélyzett utakon, de a lelkiismeret fölemelte hangos szavát, s ő vérző szívvel fordult vissza, hogy tovább vonszolja keresztjét, melyet önmaga vett vállaira. S aztán jött a betegség. A folytonos bánat és megerőltetett munka aláásták gyönge szervezetét, a szomjú vágy immáron nem hagyta nyugodni. L°ste, számlálta a pillanatot, melyben fölkelhet ágyából és odamehet, hová már csak meghalni térhetett vissza. A hosszú utazás újból kimerítette; azt a gyönge erőt is elvesztette, melyet lábadozásában visszanyert. És hogy a kis falu állomásánál nem lelt senkire, kitől kocsit fogadhatott volna, gyalog vágott neki a késő estei útnak. Vigasztalta magát, hogy nincs messze a kastély, rövid félóra alatt gyakran megtette sétából a fűzfákkal szegély- zett kellemes kis utat, — de elfelejtette, hogy akkor egészséges volt, míg most beteg, s az utazástól és izgalmaktól kimerült. Nehezen haladt előre, közben az ég is elborult, s ő a beállott sötétségben az út fordulójánál eltévesztette a helyes irányt. Majd kitört a vihar teljes erejével, s a fáradtságtól és nagy félelemtől remegve, mely az orkán dühöngésével egyre nagyobbodott, másfélórai kimerült, vánszorgás után minden erejét elvesztve, ájultan esett össze egykori boldogságának küszöbén . . . Bánó Lajos mindent megtett, amit ember megtehet egy kedves, drága lénynek megmentéséért. Hasztalan volt minden I A leghíresebb orvosok tanácskoztak a beteg ágyánál; amit emberi ész és gazdagság elkövethet, mindent áldozatul hoztak, hogy legyőzzék a kérlelhetetlen halált, de az erősebb volt mindnyájuknál. Három hosszú hónapig tartó viaskodás után, megbékűlve, szelíd megnyugvással csukódtak le örök álomra az egykor oly bűvösen ragyogó szemek, arcára újra visszaszállott, egy kis, lehelletszerű, gyöngéd pír. Férjének bocsánatát megnyerve, megtisztulva tért a lelke Teremtőjéhez. A vén kastély mogorva urának — tágas kertjében — immáron csak ez az egy sétaútja van, reményének, életének szomorú fináléja: a néma, csöndes sírhalom. Nem járja már félnapokon át a néptelen mezőséget, a buzatáblás határ között nem gyönyörködik merengő szívvel a zöldelő vetések eleven bársonyában. A szegény, öreg „viharmadár“ búsan zárkózott el magányos hajlékába. Annak a viharos estnek megrázó emlékei csöndes, jótékony homályt borítottak lelkére. Vigasztalan napjait ott tölti csöndes álmodozásban a virágos sírhalom mellett; fáradt, megvénült kezei úgy reszketnek, ha egy-egy virágszálat ajkaihoz von, hogy illatos kelyhébe suttogja halk fohászát, — hogy el-elbeszélget velük, úgy becézi a gyöngéd kis lényeket . . . Hiszen ezeket szerette Bella legjobban! A kora hajnal fölkelő sugára, s a lenyugvó nap bíboros tüze ott leli változatlanul az elárvult, bánatos, szegény öreg viharmadarat. Hanem ha az égen ijesztő felhők tornyosulnak és tarajos viharfellegek lángolnak a lebukó nap vérvörös gőzkörében; ha távolról tompa, elfojtott dörgés hallatszik és lobogó villámok hasítják át az elsötétült látóhatárt; ha fölkel a vad orkán: akkor az öreg magára- maradt férfi átlépi csöndes hajlékát, hogy járatlan utakon, szakadékos vízmosások között bolyongva, keresse az ő örökre eltávozott szépséges Belláját. Vége.
