Eger - hetente kétszer, 1913

1913-03-28 / 25-26. szám

1913 március 28.

EGER. (25 — 26. az.)

5

meg, mert legutoljára 1818-ban fordult elő, hogy március huszonkettedikére esett, azelőtt pedig 1761-ben, nem, mint egyik laptársunk irta, 1693-ban.

A mi évszázadunkban és a legközelebbi két évszázadban egyáltalán nem fordul elő hasonló eset, hanem majd csak 2285-ben, 2553-ban és 3437-ben.

A husvét idei dátuma is fölötte ritka. Az elmúlt évszázadban csak egyszer esett március 23-ára: 1845 ben, a XVIII. században pedig egyszer sem. Legközelebb 2160-ban, 2228-ban, 2380-ban és 2532 ben ismétlődik majd ez az eset.

Hogy a mi utódaink valóban az említett időpontokbau ünneplik-e meg majd a husvétot, az kétséges, mert tudvalévőén mozgalom van folyamatban az iránt, hogy a husvétot ne hagyják meg mozgó ünnepnek.

*

Gundel—Hunyadi Mátyás — Dvoráosek. Sok kellemetlensége volt Dvorácsek Ferenc budapesti mészárosmesternek a vejével, Hunyadi Mátyás hentessel, aki a vágóhídon és az állatvásáron mindenütt Dvorácsek néven szerepelt. Mivel pedig Hunyadi folyton Dvorácsekoskodott, cim- bitorlás miatt följelentette a főkapitányságnál s egyúttal a Mészárosok és Hentesek Lapjában nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette, hogy Hunyadi Mátyás bitorolja az ö nevét, s adósságáért felelősséget nem vállal.

Ebben az az érdekes, hogy: 1) a dicsőséges Hunyadi Mátyás név nincs olyan értékes, mint a szépen hangzó Dvorácsek név; 2) hogy Hunyadi urat előbb Gundel Mátyásnak hívták s a henteslegény belügyminiszteri engedéllyel vette föl ezt a szent nevet; 3) Hunyadi-Dvo- racsek-Gundelnek egy testvére Mártonfl-ra, majd később Aczél-ra változtatta a nevét, másik testvére Zász/ós-ra, a harmadik meg Bársony-ra magyarosította a nevét. — A budapesti kir. tábla alig tudott eligazodni a sok régibb és újabb név között a múlt heti tárgyaláson.

Szomorú, hogy nálunk ily profán módon húzzák-vonják, kisebbítik a legnagyobb történelmi neveket.

*

Nem volt vörös husvét. A magyarországi szociáldemokrata-párt vezetősége eddig a húsvéti ünnepek alatt tartotta rendes évi kongresszusát. A mai politikai helyzetben elhatározta a párt, hogy ez idén pünkösdkor tartja meg az országos kongresszust. — Az elhatározás oka az, hogy nemrég úgy is tartottak pártkongresszust, a melyen az általános sztrájk kérdésével foglalkoztak; másrészt pedig megvárják a politikai helyzet kialakulását és a szociáldemokrata párt is ahhoz szabja a maga további teendőit.

Nekünk úgy tűnik föl, mintha most mindent — későbbre halasztana a párt vezetősége: mintha semminek a sikerében nem bízna.

*

Gyorsaság nem boszorkányság. Szabó József, volt makói aljárásbiró, ezelőtt 12 évvel folyamodott az akkori igazságügyminiszterhez (talán Plósz Sándorhoz), hogy nevezzék ki betétszerkesztő bírónak.-Az elintézésre öt évig várt hiába s akkor azután (1906-ban) nyugdíjba ment. A rend azonban nem azért rend, hogy bármely kérvény is elintézetlen maradjon szép Magyarországon. Ezt a kérvényt is elintézték s a múlt héten leküldték a makói járásbírósághoz azt az értesítést: „Betétszerkesztő bíróvá való kinevezés iránti kérelme nem teljesíthető.“

Az peisze nem baj, hogy Szabó Józsefet, az érdekelt kérvényezőt, nem tudják megtalálni ! Fő dolog, hogy földolgoztak egy res- tanciális darabot, aminő pedig százezer számra

hever szép hazánk minden rendű és rangú hivatalaiban.

A restancia szó, amely valamikor a latin szókincshez tartozott, ezért lett magyarrá. Ma már alig van nemzetibb, tősgyökeresebb szavunk ennél, hogy „restáncia.“ Általános és nagy a panasz mindenfelé, hogy állami és törvényhatósági hivatalokban toronymagassázra nőtten, porlepetten hevernek az elintézetlen akták. És ezek mindegyike egy-egy elintézetlen ügyet és ezz^l összefüggően érvényhez nem jutó jogokat, orvosolatlan sérelmeket, megakadt fejlődési szándékokat jelent.

Jaj annak, akit végz-te valamely ügyében hivatalos útra kényszerít! Egyszerű ügyben, mely józan ésszel tiz perc alatt elintézhető, hetekig, hónapokig sőt, van rá eset, évekig kell kilincselnie hivatalról hivatalra, szekatúrákat, nagyképü fontoskodásokat és gorombaságokat némán lenyelni.

S mi az oka e huzavonáknak és főleg a restanciáknak? Nem más, mint az immel-ámmal való munka tengetés, mely a fixflzetéses rendszerben leli magyarázatát. Nem a munkát fizetik, hanem csak az állást. Ez a baj. Nem akarunk túlozni, de fogadni merünk, hogy ha bármely állami, vagy városi hivatalba beültetnek húsz bankhivatalnokot, vagy busz újságírót, — vagyis olyan munkásokat, akik szokva vannak ahhoz, hogy minden ügyet aznap, azonnal és alaposan, pontosan el kell intézni (legalább is a saját hatáskörükben), mert a restáncia az ő fogalmaik szerint abszurdum — velük pár hónap alatt fel lehetne dolgoztatni évtizedes restanciákat, mint a karikacsapás.

HÍREK.

Eger, 1913. március 27-én.

Tájékoztató.

Március 27, 28, 29. Sorozás Egerben. (Város.)

„ 31 és április 1, 2, 3. Sorozás Pótervásárán.

Április 1, 2. Országos vásár Erdőtelken.

„ 2. A tiszafüredi főszolgabiró tárgyalási napja Tiszaörsön.

„ 4, 5, 7, 8. Sorozás Hevesen.

„ 7. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Csányon.

„ 9, 10. Sorozás Gyöngyösön. (Város.)

„ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének emléke.

„ 12. A főgimn. ifj. „Zenekör“ hangversenye.

„ 12, 14, 15, 16, 17. Sorozás Gyöngyösön. (Járás).

„ 13, 14. Országos vásár Hevesen.

„ 14. Közigazgatási bizottság ülése.

„ 14. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Sírokon.

„ 15. Katonai felülvizsgálat Egerben.

„ 15. Egri főszolgabíró tárgyalási napja Püzesavonyban.

„ 15. A hevesi főszolg. tárgyalási napja Tarnamérán.

Az érseki kormányzat első évfordulója.

Szmrecsányi Lajos püspököt X. Pius pápa 1912. évi márc. 26-án nevezte ki a boldogult bibornok-érsek koadjutorává s az egri érseki szék örökösévé. E kinevezés első évfordulóján ünnepélyes szent mise volt a főszékesegyházban, amelyet Dutkay Pál apát-kanonok celebrált s amelyen a főkáptalan, a papság, növendékpapság s a tanintézetek növendékei voltak jelen.

Nagyheti és húsvéti szertartások. Nagycsütörtökön az ünnepélyes szent misét, az olajok szentelését és a lábmosás szertartását, nagypénteken a csonkamisét, nagyszombat este a feltámadási szertartást és husvétvasárnap az ünnepi szent misét érsek-föpásztorunk végezte a főszékesegyházban s ez utóbbi alkalommal meghallgatta Nagy János dr. hitszónok prédikációját. — Húsvéthétfőn Ridárcsik Imre prépost-kanonok pontifikáit s reggel 8 órakor Pap József dr. prédikált. Nagypénteken Kisze/y Imre mondott alkalmi szent beszédet, nagyszombat reggelén 1 pedig Fábry Béla végezte a víz és tűzszentelést.

Egyházmegyei hir. Főpásztorunk Halászy Caesar dr. teológiai tanátt Fényeslitkére küldötte a váratlanul megürült plébánia lelkészi teendőinek ellátására.

Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Molnár Sándor losonci járásbirósági írnokot a gyöngyösi járásbírósághoz, Simonyi S. Gyula egri járásbirósági végrehajtót a temesvári járásbírósághoz helyezte át.

A máltai eucharisztikus kongresszus programmjának főbb pontjai: április 22-én délután a pápa követének fogadása; 23-án délután Vs4 órakor a kongresszus ünnepélyes megnyitás, 24-én reggel szentmise minden templomban, délelőtt 10—12-ig szakosztályi ülések, délután Va4 órakor a II. nyilvános ülés; este 10 kor fogadás a bíboros követnél, 25-én reggel szentmise, 10—12-ig szakosztályi ülések, délután Va^-kor a III. nyilvános ülés, 26-án reggel szentmise, 11 órakor az ünnepélyes záróülés, 27-én reggel nagymise, délután l/„4 órakor a nagy körmenet, este általános kivilágítás. A kongresszuson való részvétel ügyében az Orsz. Katolikus Szövetségnél március végéig lehet jelentkezni, hol minden kérdésben felvilágosítást adnak. Indulás Budapestről április 18-án.

Elhunyt plébánosok. Részvéttel értesülünk, hogy Tersztyánszky Dezső esperes, fényeslitkei plébános 70 éves korában f. hó 26-án, s Nagy Emil büdszentmihályi lelkész f. hó 24-én 34 éves kouában meghalt.—Tersztyánszky Dezső váratlan és tragikus halála úgy következett be, hogy vadászfegyvere, tisztogatás közben, véletlenül elsült s halálosan megsebezte az érdemes öreg papot; Nagy Emil büdszentmihályi lelkészt pedig hosszas betegeskedés után vitte sírba tüdőbaja.

A sánciak köszöneté. A Sánc-negyed polgárságának küldöttsége hétfőn, Gábor napján, tisztelgett Csekó Gábor prépost-kanonoknál és a sánciak aláírásával ellátott köszönő iratban kívánt boldog névünnepet a nemesszivű emberbarátnak, aki „jó vizet fakasztott számukra legnépesebb utcájukban és mindenkitől köny- nyen hozzáférhető módon.“ E legújabb nemes tényével tömérdek verejtékcseppet törült le küzdő embertársainak homlokáról Csekó Gábor, aki válaszában kijelentette, hogy ami csak tőle telik, jövőben is mindent megtesz Eger város polgárainak jóléte, boldogulása érdekében.

Csongor és Tünde. Az egri állami polgári leányiskola április hó 18-án és 19-én tartandó színi előadására már serényen folynak a próbák. Vörösmarty gyönyörű tündérregéje, a Csongor és Tünde, ezúttal vonul be először a színpadra egész káprázatos szépségében. A tündérek és manók fantasztikus táncait Róka P. Pál, Magyarország leghíresebb táncraestere tanítja be, aki már megérkezett Budapestről és a mai napon szintén megkezdette a táncpróbákat. Az előadás elé fokozott érdeklődéssel tekint a müveit közönség, és méltán, mert az előjelekből Ítélve, élvezetes és emlékezetes bemutatója lesz ez a magyar költészet egyik remekének.

A keresztényszocialisták kongresszusa husvét másodnapján és kedden volt, Giesswein Sándor dr. elnöklete mellett s mintegy 500 kiküldött vett részt benne. A keresztény szocialisták hat országosan működő szakszervezetben vannak tömörülve, e szakszervezetek keretében 53 helyi csoport tartozik 6533 taggal. A közgyűlés egyhangúan bizalmat szavazott dr. Giesswein Sándor elnöknek s kimondotta, hogy a pártszervezetet minden községben meg fogják alakítani.