Eger - hetente kétszer, 1913

1913-03-19 / 23. szám

2 EGER (23. sz.i 1913. március 19 alkotása, Trencsén vármegyének a községi jegyzők magánmuokálatoktól való eltiltása és ehelyett állami kárpótlásban részesítése, Kolozs vármegyének a községi jegyzők és segédjegy­zők fizetésrendezése, Miskolc törvényhatósági városnak a kivételes, tényleges szolgálatra behívott katonák családjai részére adandó se­gítség ügyében küldött átiratát a közgyűlés tudomásul vette. — Ugocsa vármegyének az útlevelek kiállításáért a törvényhatóságok ré­szére pótdijak utalványozása iránt, Zemplén vármegyének a vármegyei tisztviselők család­tagjai részére arcképes igazolványok engedé­lyezése iránt, Hunyad vármegyének a pénzügyi tisztviselők vagyoni felelősségének törvény utján való szabályozása iránt, Kolozs vármegyé­nek a gazdasági munkásközvetitők díjazásá­nak rendezése iránt, Maros-Torda vármegyének országos közgazdasági alap létesítése iránt és Sopron vármegyének a kötelező tűzi iztosítás kimondása iránt, küldött átiratait hasonló fel­iratokkal pártolja. — Kassa város közönségé­nek a választójogi törvénytervezet módosítása tárgyában küldött átiratát irattárba helyezte. — Jásznagykunszolnok vármegye átiratára a megyével határos útvonalak egy részét a tör­vényhatósági utak hálózatába fölvette, azon­ban átirt a társtörvényhatósághoz, hogy ő se hanyagolja el a mi vármegyénkkel határos közutakat. Két szabályrendelet. A vármegye tisztviselői karának kérelmére a közgyűlés egyhangúan el­fogadta a nyugdíjválasztmánynak a tiszti nyug­díjszabályrendelet módosítására vonatkozó ja­vaslatát. Ugyancsak ellenvetés nélkül módosí­totta a törvényhatósági bizottság a jegyzői nyugdíjszabályrendeletet is és pedig úgy, ahogyan azt a jegyzői-egylet kérelmezte. Egri ügyek. Eger város közönségének az aszfaltjárók fenntartására vonatkozó szerződé­sét, továbbá a homokbánya bérletére, a Presz- ler Ferenc-féle bérletre, özv. Petrovics Ignácné alapítványára és a városi villamostelep 1912. évi számadása ügyében hozott határozatait jóváhagyta. A tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó határozatot szintén jóváhagyta a vármegye közgyűlése, hanem ezzel a határo­zattal kapcsolatban alkotott szervezkedési sza­bályrendeletet, Frenczl János, Szokolay Lajos, Bárány Géza és Btlázs Ignác f debbezése foly­tán, nem hagyta jóvá. Strausz Sándor fölebbe­zését a város vásári és piaci helypénzdíjsza- bályzata ellen, elutasította. A kövezetvámsze- dési fog meghosszabbítására vonathozó hatá­rozatot jóváhagyta. Hasonlókép jóváhagyta az anyakönyvi kivonatok kiállítási díjának a tiszt­viselők részére való átengedésre vonatkozó ha­tározatot is. Adományok. A nyomorék gyermekek országos otthonának 20, az egri izr. filléregyletnek 30, a Légrád községben emelendő Zrínyi Miklós szobrára 20, az Auguszta iskolaszanatóriumnak és gyermek-üdülőháznak 200 korona segítséget szavazott meg a közgyűlés. Munkás-kertek. Az alispán a munkás házak kérdésének szerencsés megoldása után a mun­kás-kertek létesítésének eszméjét óhajtja valóra váltani a vármegye területén. Kisérletképen egyelőre Hatvanban létesítenének ilyen mun­káskerteket, és erre nézve előterjesztést is tett a közgyűlésnek, amit a törvényhatósági bizott­ság kész-éggel el is fogadott. Állatorvosi körök szervezése. Az alispán elő­terjesztésére elvben kimondotta a közgyűlés, hogy a vármegyei állattenyésztés érdekében 10 állatorvosi kört állít föl és ugyanennyi állat­orvosi állást szervez. A kivitel módozatai iránt későbben történik intézkedés. Végül fölemlítjük, hogy a vármegyei hi­vatalok butorszükségletének fedezésére s a hajdúk díszruháinak és felszerelésének beszer­zési költségeire 6000 koronát szavazott meg a közgyűlés. Március 15. A magyar szabadság születésének kegye- letes szép ünnepét az idén is megünnepelte Eger város hazafias közönsége. Szombaton, március 15 én, reggelre kelve lobogódíszt öltött a város. A középületeken, iskolákon és számos ma­gán-házon nemzetiszinü zászlók lengedeztek a tavaszi verőfénytől csillogó márciusi levegőben. Ünnepi hangulat töltötte be az utcákat és ün­nepi hangulat volt a szivekben. A tulajdonképeni ünnep, épp’ úgy, mint máskor, délután volt. Négy óra felé gyülekezni kezdett a kö­zönség a Líceum előtti Eszterházy-téren, ahon­nan ünnepi menetb n, zeneszóval megindul az ünneplők sokasága a Káptalan és Dobó utcá­kon át a Kossuth Lajos-térre, ahol a város közháza előtt, az erkély alatt foglalt állást. Számban sokkal kevesebb volt az ünneplő közönség, mint volt más években; ennek oka azonban abban rejlik, hogy a tanuló ifjúság nagy részét lekötötték az iskoláknak húsvéti lelki gyakorlatai, amelyek az idén össze­estek a márciusi hazafias ünnep idejével, az­után maga az ünnepség is csaknem másfél órá­val korábban tartődott meg az idén, mint más­kor és ezt a körülményt az iinueprendező-bi- zottság nem hozta a közönség tudomására a szokott módon, kellő számú falragaszok utján. Hanem azért így is ünnepeltek igen sokan és ünnepüknek lelkes hangu’ata teljesen méltó volt a uagyidők kegyeletes emlékéhez. Az ünnepséget a Cifranegyedi Népének­kar nyitotta meg a Himnusz éneklésével, az­után Pataky István joghallgató a „Talpra ma­gyar !“-t szavalta erőteljes szónoki hévvel, mire Jecs Gyula, a Jogakadémiai Kör alelnöke, haza­fias szellemű ünnepi beszédet mondott, mely nagy hatást keltett. Még egy szép szavalatot hallottunk ezután, Nemecsek Aurél joghallgatót, aki Ábrányinak „Él magyar“ cimü költemé­nyét szavalta, mely után a Cifranegyedi Nép­énekkar Lányi Ernő Ko^uth-nótájával (Sír a Tisza, sír a Duna . . . ) zárta be az ünnep­séget. És a közönség lassan, lassan szétoszlott. Este 8 órakor a Kaszinó dísztermében ban­kett volt, amelyen szintén nagyszámú ünneplő közönség gyűlt ö<sze. Az ünnepi pohárköszöntőt Alföldi Dávid dl*, mondotta, kívüle szép és ha­zafias szellemű pohárköszöntőket mondottak még: Ury József dr. a Hevesmegyei 1848/49-es Honvédegylet elnöke, Kolacskovszky Lijos, az egri Jogakadémiai Kör elnöke, Erlach Sáudor dr. az egri Kaszinó igazgatója és Kálnoky Viktor dr. ügyvéd. A pohárköszöntők között az Egri Dalkör gyönyörű énekszámokkal emelte az ünnepies hangulatot. Az egri Kér. Iparoskörben is társasvacsorá­val egybekötve ünnepelték március idusát. Károly János, a kör elnöke, hatásos beszéd­ben méltatta a nagy nap jelentőségét, a Pol­gári Dalkör pedig szebbnél-szebb hazafias dalokat adott elő a tőle megszokott precizi­tással. Ezenkívül még beszédet mondott, Bal- kay Béla, Damó Oszkár, Kollmann Jáuos, I Strausz Sándor és Tóth Ágoston. Az „EGER“ tárcája. Első nemzeti zarándoklat Lourdesba. 1912. jul. 29— aug. 13. 5. Irta: Szemerei Boldizsár. . Róma városa. Első alkalommal mintegy három órát időz­vén a templomban, megindultunk egy francia abbé kalauzolása mellett, hogy nehány neve­zetesebb templomot megtekintsünk. Csak a ne­vezetesebbeket, — mondom — mert Rómának összesen 450 temploma van, melyeknek látoga­tása nem néhány napnak, hanem heteknek fáradalmait kívánná. Legelőször a legújabb Szt, Joachim templomához mentünk. A homlok­zaton már messzire tündöklő mozaik-kép, az Oltáriszent-égben rejlő Ur Jézus előtt hódoló nemzeteket ábrázolja, annak jeléül, hogy e templom a kát. népek összeadott filléreiből, XIII. Leó pápa (Pecchi Joachim) védő szent­jének tiszteletére s 50 éves áldozópapságának emlékére épült. E gótizlésű templom belseje égnek szökellő merész csucsívezetével, melyek a sursum cordát hirdetik, oly szép az ő fő- és mellék-kupoláival egyetemben, hogy valóban méltó a nagy pápa emlékének megörökítésére. Innen Rómának legszebb terére, a Piazza del popolo-ra mentünk. Ez a tér ellipszis-alakú s közepén egy V. Six us pápától odahelyezett obeliszk áll, melyn k egyiptomi írásjelei négy­ezer év előtti dolgokat regélnek. N -gyven század viharait látta tehát maga fölött el­vonulni e kő, melyet Krisztus Urunk idejében, a nagy Augusztus császár hozatott Rómába. Alapjait nagy kőmedence veszi körül, melybe négy oroszlán torkán át lövell a legjobb ivó­víz hatalmas sugarakban. A tér északi oldalát a Pincio-hegy hatá­rolja, melynek oldalán Viktor Emáuuel lovas szobra áil; a hegy maga Rómának legszebb és nyári hőségben a legkellemesebb sétatere pompás délszaki növényeivel, hatalmas pálmái­val s Róma nevezetesebb férfiainak szobor­erdőjével. Itt van Rómának gócpontja, melyről — sugáralakban futó három utcán át — bár­mely zeg-zugába eljuthatunk. Ezek közül a Gorso, Rómának főutcája, a legforgalmasabb nemcsak a benne lévő nagy üzletek miatt, hanem főként azért is, mert az esti órák nagy sétáló közönsége hullámzik rajta. Rómának hölgyei itt mutatják be uj ruhájukat vagy ka­lapjukat, ide jönnek mulatni, és — hogy bámultassanak. Megnéztük még aznap Szt. Ignác templomát is, melyben Szt. Alajosnak, valamint Barch- mans Szt. Jánosnak, az ifjúság pártfogóiuak, lazurköból készült koporsói vannak. Azután siettünk a Pantheonhoz, a pogány kornak e leg­jobban megőrzött emlékéhez. A pogánykor e legnagyobbszerű temploma az összes istenek tiszteletére épült; innen a Pantheon elnevezés. A templom külseje teljesen szabályos henger; belül a legnagyobb egyhangúság, egy nagy üres teremnek kellemetlen elhagyatottsága érinti a belépőt. 610-ben keresztény templommá avatták és a katakombákból 28 szekéren szállították ide a vértanuk csontjait, hogy e templomban takaríttassauak el ünnepélyesen. Itt nyugszanak a kát. egyház számos jelesének maradványai s ezek között vannak a festők királyának, Rafaelnak csontjai is. Mellette a három hónappal korábban elhunyt arája pihen. Ide temették a pápai állam bitorlóját, az egyesült Itáliá­nak hirtelen halállal kimúlt első királyát, Viktor Emánuelt; Umbertót, kinek életét nemrég anarchista tőr oltotta ki, szintén ide temették. Másnap reggel a pápa elé mentünk a Vati­kánba. A Szent-Péter-tér jobboldali oszlop­csarnokának végében van a bejárat a Vatikánba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom