Eger - hetente kétszer, 1913

1913-03-15 / 22. szám

1913. március 15 játékot rendezi 475.000 K készpénz nyeremény­nyel. A főnyeremény 200.000 K és még 14.884 nyeremény van 30 000, 20.000, 10.000, 5000, 1000. 500 kor. stb. nyereményekkel. Az összes n.\ ereményeket készpénzben fizetik ki. A sors­jegy roppant olcsósága és a sok kedvező nyerési esély folytán a köz javára működő emberbaráti intézmények érdekében felhivjuk t. olvasóinkat a jelenleg rendezés alatt álló XXX-ik jótékony- célú állami sorsjáték támogatására. A húzást visszavonhat latiul f. é. május hó 15-én a lottó­jövedéki igazgatóság (Budapest, IX., Vám­palota) tartja meg. Az említett igazgatóság kívánatra bárkinek díjtalanul és portómentesen küldi ezen sorsjáték részletes játéktervét. Jó barátai és rokonai örömmel veszik tu­domásul, bogy Ön is bersonozza cipőit. Az uj Bersoti-gumm;sarok utólérhetetlen. Eladó Mária-utca 1. számú, (Széchenyi-utcai s arok ház) 2 modern úri lakásból álló új ház. Miskolczon, Urak-utca 19. számú, 5 lakásból álló házam eladom, esetleg egy egri házzal elcserélem. Közvetítőkkel nem tárgyalok. Ér­tekezhetni Radii Károly tulajdonossal. Eladó Telekessy-utca 4. számú ház, nagy kerttel és pincével. Dr. Batsy István ügyvéd. Brindza Béla épület- és bútorasztalos, te­rn tkezési vállalkozó. Eger, Maklát'i út 15. sz. siiját házában. Állandóan kapható fa- és érc­koporsó, szemfedél, koszom, gyertya és az összes temetkezéshez való cikkek. Elvállalja mindennemű temetkezésnek rendezését a leg­egyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Gyász­kocsikkal kívánatra vidékre is szolgál. Iskolaügy. Nyílt seb. Az utóbbi idők egyik állandóan felszínen tartott fontos kérdése a tanítók fizetés-rende­zésének az ügye. A legutóbb készült miniszteri javaslat, bár örvendetes javulást jelent tanítóink anyagi helyzetében, még sem szülte meg az ál'alános megelégedést. Sőt a javaslat néhány rendelkezését egyenesen sérelmesnek találta a tanítói kar és természetesen ezen sérelmeknek orvoslását kívánja még most is, amikor pedig mar idestova törvény lesz belőle. Országos moz­galom indult meg, hogy a tanítóság egész komplexumának tekintélyével és súlyával adjon kifejezést elégedetlenségének. E mozgalomnak eredménye volt a múlt vasárnap a fővárosban tartott országos tanító­gyűlés is. Csaknem 3000 tanító gyűlt egybe Pestvármegye székházának termében, hogy han­gos szóval juttassa kifejezésre azokat a sérel­meket, amelyek a fizetés-rendezés körűi előállot­tak, vagy megmaradtak és egy ország tanító­ságának nevében kérje azok megszüntetését. Ez a méreteiben impozáns gyűlés lefolyásában — sajnos — nem maradt meg azon a magas nívón, amely parancsolóan súlyt, erőt, tekintélyt követelt volna határozatainak, hanem az elfo­gultság, a rövidlátás és gyűlölködés sötét SÍ­KIG EB (22 kátorokba vezette és gyalázatba fullasztotta. A rendőri attakkal sz tvert gyűlés nem a ta­nítóság szégyene, hanem azé a szellemé, amely már év k óta megkörnyékezi a magyar tanítói kar lelkét, hogy abba. — sokszor nemtelen esz­közök árán is — a maga izzó gyűlölködésével, hi­tetlenségével bevegye magát. A rendőri beavat­kozás nem a fizetésük rendezéséről tanácskozó tanítóknak, hanem a szabadkőműves klikkek megfogadott prókátorainak, kiküldött szóvivői­nek, a szabadgondolkodás fölbérelt cselédeinek szólt, akik a fizetés-rendezés ürügye alatt akar­ták becsempészni és az országos gyűlés hatá­rozataival megszólaltatni és tekintélyre „emel­tetni törekvéseiket, vágyaikat. A tanítóság anyagi helyzetének javulását kell, hogy mindnyájan őszintén óhajtsuk és az elfogulatlanság miudig jóindűlattal, sőt támo- gatóan kisérte is minden ilynemű törekvésé­ben. Ha valamely testület, akkor a tanítói kar szolgál rá a fizetésjavításra és jogosnak, mél­tányosnak tartjuk azt a törekvést is, amely oda irányúi, hogy megszűnjék minden különb­ség, amely mai nap állami és felekezeti tanító között fönnáll. De rosszhiszemű támadásnak kell bélyegeznünk minden olyan törekvést, amely a felekezetnélküli iskolákért küzd és főkép, amely a katolikus egyházat teszi meg főokozójáűl azoknak a bajoknak, amelyekkel tanítóságunk manapság csakugyan küzködik. Az Egyház vetette meg minden rendű és langű iskoláknak az alapját és azoknak fönn­tartásáért és virágzásáért a múltban és a je­lenben is meghozott minden tőle telhető áldo­zatot. És a felekezeti tanítók jogos kívánsága elöl nem zárkózik el a jelenben sem, sót a legmesszebbmenő rokonszeDvvel és jóindulattal fordúl feléjük. Mi okozza mégis, hogy czabán- samu-féle vádak és gyalázkodások hangozhat­nak el a tanítóság országos színe előtt a fele­kezeti iskolák nagy részét fönntartó és a fe­lekezeti tanítókat fizető egyház ellen? Mi le­het az, amiben bizakodnak a Czabánsamuk et comp., hogy — amikor toporzékoló fanatizmus­sal megrugdalják a történelem legtekiutélye- sebb intézményét, — nem félnek attól, hogy ép­pen azok, akiknek nevében szólnak, fogják torkukra forrasztani a szót? Erre a két, igen igen fontos kérdésre felel az előttem fekvő két levél. Az egyiket néhány héttel előbb kaptam s benne egy tanító kéri a nyilvánosság védelmét az iskolaszéki elnök (plébános) zaklatásai ellen. A másik le­vél a napokban érkezett hozzám és a tanító féktelenkedéseit panaszolja föl plébánosa ellen. Ez a két példa, ez a két eset, amilyen százá­val és százával van országszerte, válaszol a fölvetett kérdésekre. A megbolygatott jó viszony, vagy éppeu a nyílt ellenségeskedés tanító és pap között öntenek elkeseredést a lelkekbe és ez a lappangó, itt-ott kitörő elkeseredés ad bá­torságot olyan vádak elhangzására, amelyek a legutóbbi országos tanító gyűlés tekintélyét is eléggé nem sajuálható módon aláásták. A pap és tanító közt kell a jó viszonyt, az egymást méltányló és érdeme szerint értékelő érintke­zést helyre állítani az egész vonalon, de őszin­tén és igazságosan, akkor megszűnnek, letör­nek, talajukat vesztik azilyen izgatások. Enélkül azonban — ha a fizetést, az anyagi ellátást a legmesszebbmenő igények szerint javítják is: béke, kulturális haladáshoz és eredményhez szükséges béke — nem lesz soha 1 Azért végzetes tévedés észre nem venni, vagy nem akarni meglátni azt az elmérgesedett, viszonyt az iskolaszéki elnök (plébános) és ta­nítók között, amely — sok helyütt, — elked­vetleníti a tanítót is, a papot is egyaránt. Fölötte kívánatos, hogy személyeskedés, személyi ellenszenv esetén radikális intézkedés történjék. Különös is kényszeríteni személyes ellenségeket egymás tiszteletére, becsülésére. Szigorúan körvonalazzuk az iskolaszéki elnök jogait s ha ez megvan, — azok átlépését múl­hatatlanul megtorlás kövesse. A tanítóval — legkésőbb a megválasztása után — meg kell értetni, hogy elöljáró nélkül nincsen hivatal és ha nem képesített tanító is a pap, mint is­kolaszéki elnök és föllebbvalója, mindazonáltal pedagógiai képesítéssel és készültséggel ren­delkezik. Ezért kötelező a szemináriumokban a pedagógia hallgatása. Az Egyház minden egyes alkalmazottjától elvárja a köteles tiszteletet. Lehetetlen tehát tűrni, hogy felekezeti tanító az őt fizető Egy­ház ellen izgató lapot járasson, vagy ilyen társulatban részt vegyen. Különben bajos volna fölsorolni azokat a részletes intézkedéseket, — amelyeket az élet és különböző viszonyok meg­kívánnak, mi csak rá akartunk mutatni a nyílt sebre, — amelyre az országos tanitógyűlés után rá kell gondolnunk, s amelyet — ha kerületi stb. tanítógyűléseken résztveszünk — lehetet­len észre nem vennünk és amelyeknek meg­szüntetését csak gyökeres intézkedésektől vár- hatjuk. Gunda Jenő. Félnapos tanítás a községi iskolákban. Az állami elemi iskolák részére már kibocsátott a minisztérium az egyhuzamos tanítás megszorí­tására egy rendeletet, melyben kimondja, hogy esetrol-esetre a minisztertől kérendő az enge­dély az egyhuzamban való tanításra. A minisz­térium most e feuti intézkedését a községi elemi iskolákra is kiterjesztette. A tanító-sorsjáték húzása 19-én (szerdán) délután lesz Budapesten. Az el nem adott sors­jegyeket ajánlatos dolog akkorra visszaküldeni a sorsjáték rendezőségéhez. Az iskolakerülés ellen. Radikális módon akarja megszüntetni az iskolakerülést egy vá­ros tanácsa; kimondotta ugyanis, hogy ezentúl a város rendőrei kötelesek elfogni minden 6 évesnél idősebb és 13 évesnél fiatalabb gyere­ket, aki oly órában mutatkozik az utcán, ami­kor az iskolában előadás van. Természetesen az elfogott gyereket nem viszik a rendőrségre, hanem vagy az iskolába, vagy szüleinek laká­sára. Kétségtelen, hogy ennek az intézkedés­nek meglesz a hatása. Azt is kimondotta a grummisaroü: tartóssága, ruganyossága, eleganciája utólérhetetlen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom