Eger - hetente kétszer, 1913

1913-03-15 / 22. szám

a

< ER 122 ■■■'

I »13 március 15

ponti választmány tartott ülést az alispáni hivatalos helyiségben Majzik Viktor alispán elnöklete alatt, és az országgyűlési képviselőválasztók 1914. évi névjegyzékének összeállítására és kiigazíiására szükséges intézkedéseket tette meg, egyúttal megalakította a munkálatok foganatosításával megbizo't küldöttségeket is a vármegye öt választó-kerületére nézve. Kedden délelőtt 7211 órakor a fegyelmi választmány tartotta ülését a vármegyei főjegyző hivatalos helyiségében Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán elnöklete alatt. Összesen hét fegyelmi ügyet intézett el a választmány, közöttük a szerencsétlen Selmeczy Viktor makiári segédjegyzőét is, akit az egri kir. törvényszék, tudvalévőén, 7 hónapi börtönre Ítélt, közokirathamisítás büntette miatr. A fegyelmi választmány most hivatalvesztésre Ítélte a hűtlen köztisztviselőt. Csütörtökön, február 13-án, délelőtt féltiz órakor a tisztinyugdijintézet választmánya ülésezett az alispán hivatalos helyiségében Majzik Viktor alispán elnökletével és a nyugdíjalap 1912. évi számadásán és a nyug- dijszabályréndelet módosításain kívül, Szepesy Vilmos díjnok és Csontos Ignác hajdú szolgálati éveinek beszámítása iránt terjeszt a közgyűlés elé javaslatot. Ezt az ülést nyomon követte délelőtt 10 órakor a községi jegyzői és orvosi nyugdijválasztmány ülése, ugyancsak Majzik Viktor alispán elnöklete alatt. Az 1912. évi számadást, a nyugdíjszabályrendelet módosítására irányuló tervezetet, özv. Kocsis Jánosné nyugdíjazását és Hauer Lajos köz*. jegyző segédjegyzői éveinek beszámítását tárgyalták. Délben 12 órakor a vármegye székházáuak kistermében a közmunka szakosztály ülésezett Fíozere József elnöklete alatt és a községi közmunka számadásokat vizsgálta felül. Végül délután 3 órakor a pénzügyi szakosztály tartotta ülését Kasauba Domokos elnöklete alatt a kisteremben és a vármegyei s a községi költség- vetéseket és számadásokat vizsgálta főiül. Az állandó választmány ülése szombatou, március 15-én délelőtt 10 és délután 4 órakor a vármegye székházának kistermében lesz Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos, főispán eluöklete alatt és a közgyűlés napirendjét készíti elő. Küzbül, ugyancsak március 15-én, délután */44 órakor a tzámonkéröszék tartja ülését Kállay Zoltán dr. belső titkos tanácsos főispán elnöklésével.

A Deák Ferenc-út szabályozása.

(x) Eger város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésében elfogadta a Deák Ferenc-űt szabályozására vonatkozó tervet és javaslatot, amelyet az építési és szépé-zeti szakosztály terjesztett eléje az állandó választmány U'ján. E javaslat ellen — az „Eger“ legutóbbi számában — mélabus cikket ír Timon Béla főkáptalani mérnök ur, aki azt szerette volna, hogy az utcaszabályozási tervet adják ki még egyszer valami nagyobb bizottságnak; ez a gondolkodó-bizottság azután csináljon másik tervet, illetve fogadja el az ő javaslatát.

Az ő terve szerint, az uj utcavonalnak két enyhébb törése lenne (egy a Kerekes-házzal szemben, egy pedig a Bohaty-ház átellenében). Az uj utcavonal azután 10 méterrel tolná beljebb az építendő ház-sort a Pacsirta-utca betorkollásával szemben.

Az elfogadott tervben csak egy törése van az uj utcavonalnak, de persze valamivel élesebb. A törési pont éppen a Timon Béla által kifogásolt helyen lesz, de tompítja az, hogy ott egy későbbi utcavonalnak hagynak helyet keleti iráuyban.

Legszűkebb most a Deák Ferenc-űt a Kerekes-háznál, ahol a város terve szerint az építendő ház-sor 6 méterrel megy beljebb annál a vonalnál, amelyen most az Érsekkert fala van. Itt a mostani 24 méteres utca-szélesség igy 30 méterre bővül, lejjebb pedig (ahol az érseki major van) a mostani 55 méteres szélesség 46—48 méteresre szűkül majd. Ezeket kevéssé érintené a Timou-féle terv, amely a mostani legszűkebb részt bővítené mértéken felül.

Hangsúlyozzuk, hogy mértéken felül, sőt hozzátesszük, hogy elfogadhatatlan módon.

Elfogadhatatlan e terv adott viszonyaink között, azért, mert :

a) oly messze tolná be az építendő házsort, hogy — • zon a helyen nem lehelne építeni; a talaj lejtése oly nagy (2—2ya méte rrel van lejjebb) és olyan erős, hogy a leggondosabb töltési munkálatok mellett is csak évek múlva lehetne oda építeni, ha ugyan gödörbe nem akarják rakni a házakat.

b) A célt evvel nem is közelítenék meg, mert akkor is csak úgy szépülne az utca valójában, hogyha a meglévő aszfalt kocsiutat áthelyeznék a Deák Ferenc-ut közepére. Lehetetlen ugyanis az uj utcát elképzelnünk úgy, hogy a 6 méter széles aszfalt kocsiút egyik széle az utca egyik oldalától 17 méternyire legyen, a másik haz-sor falától pedig 6~7méternyire essék. Mivel pedig a Deák Ferenc ut hossza mintegy 850 méter és legszűkebb számítás szerint is 300—350 méter hosszú aszfalt-úttest áthelyezésétől lenne szó: csekély 30—35 ezer koronát kellene fordítania a városnak csupán csak erre.

e) Nem kell azonban azt hinni, hogy evvel rendben lesz a dolog. Dehogy! Még igy sem lenne ideális utcánk, sőt — tovább megyünk — egyáltalán uem lehet soha, mert a nyugati házsort, százezrek árán sem tudjuk — kiegyenesíteni. A Deák Fer-nc-ut meglévő, nyugati ház-sorának első (kisebb) szakasza az u>- 'est felé görbül, a Pacsirta-utcán aluli rész pedig hatalmas Ívben kanyarodik hátra. És ezen semmi áron sem tudunk segíteni, mert az ideális terv kiviteléhez egyáltalán nincs meg a reális tényezőnk, nincs reá tömérdek péuzünk. Csak milliókra menő áldozatok árán lehetne ugyanis elérnünk azt, hogy a Deák Ferenc- utnak mindkét ház-sora, aszfalt gyalogjárói, kocsiutja, fasorai — mind párhuzamosak legyenek egymással. Egyszóval: másik, egész uj Deák Ferenc-utat kellene építenünk.

Eszterházy Károlynak, a nagy egri püspöknek, el lehetett rendeluie, hogy a később róla elnevezett Károly-város (ma Hatvaui III.,

IV. negyed) utcái egyenesek, szélesek és egymást derékszög-alakban metszők legyenek. Az olcsó telkeket csak kicövekelték és semmi másra nem kellett tekintettel lenniök. Az ideális terv megvalósításának mi sem állott útjában; nem úgy, mint ma.

Az idealizmus és az élet, az elmélet és gyakorlat helyes összeegyeztetésén alapszik a boldogulás, az adott viszonyok között a helyes mód megállapítása. A képviselőtestület által elfogadott terv igy készült és megvalósítása abszolúte semmi terhet nem ró a városra.

Nem vitatkozni akarunk, de meg kell állapítanunk, hogy nagy hiba lenne, sőt belát- hatatlanok lennének a következményei, ha megvált ózta’ására törekednék valaki, különösen pedig ha holmi bizottság útvesztőjébe utalnák. Onnét ugyanis vagy ismét csak úgy kerülne ki, ahogy most van, vagy pedig — sehogysem.

sokszor víz hián mosdatlanul izetlenkedni, — mikor itthon naponta, reggeltől-estig ingyen gőzfürdőket szedhettünk volna?!

Ekkor áz egyszer — mondom — ilyen és ehhez hasonló savanyu gondolat bandukolt a fejemben árván. De most, — ha Íróasztalom mellett eszmélek — úgy érzem, mintha azt kellene mondanom: Tabula rasa! Le kell törölni a fekete tábláról az apró, elkerülhetetlen kellemetlenségek minden árnyalatát s át kell adnom magamat a kedves tapasztalatok ezerféle gyönyörködtető világának.

Róma.

Rómában vagyunk tehát! . . . Már távolról meredeznek felénk a régi Rómának romjai s ilyenektől úgy 2 km. hosszan kisérve robogott be vonatunk a pályaudvarra. Soha olyan lelki öröm, akkora jó érzés nem fogott el, mint mikor Róma talaját érintettem. Mintha hevesebben lüktetett volna a vérem; hangosabban dobogna a szivem, mikor az ősök vérével megszentelt földet róttam.

Krisztus világ-egyházának, az örök kultúrának, a jövendő századok sokezer milliónyi katolikusának áhított, minden embert vonzó, ősidőktől fogva predesztinált, dicsőén ragyogó fővárosa! Örvendezve és alázattal üdvözöl Téged újra egy magyar csapat, annak a szent

Istvánnak országából, ki tőled kérte királyi méltóságának (azóta szentté lett) jelvényeit és (azóta évezredessé lett) kere-ztény királysággá való felavatását! Ezzt-1 a lelkesedéssel eltelve hajtattunk a lakásunkra, a San Pietro- téren lévő Santa Martha zárdába, mely a Szt. Vincéről nevezett apácák vezetése alatt áll.

San Pietro.

Podgyászunkat: elhelyeztük és kimosakodtunk; azután egyenesen a San Pietro Bazilikába siettünk. Már távolról elfogja a csodálkozás a szemlélő lelket, a világ e legnagyobb- szerű látványára. A piac túlsó végén — a város felől nézve — az „óriási Szt. Péter templom nyolc rengeteg korintbusi oszlopon, emellett négy pilléren és hat pilaszteren nyugvó főhomlokzatával le nem irható hatást gyakorol az emberre.“ Erről a homlokzatról 19 — hat-hat méter magas — szobor integet felénk, amelyek Krisztust, Szűz Anyját, az apostolokat és a kiválóbb egyházatyákat ábrázolják. Ha pedig még feljebb nézünk, ott látjuk emelkedni Michelangelo mestermüvét, San Pietro kupoláját, melynek kontúrjai a világ legszebb építési vonalait mutatják.

A templom előtt jobbra és balra szétszárnyaló kolonnádé 281, négy sorban felállított

oszlopból áll, melynek koszorú-párkányát 192, majdnem 4 m. magas szobor ékesíti, a tér közepére pedig V. Sixtus pápa állíttatott egy 25V* m. magasságú obeliszket, melynek egyik oldalára ez van vésve: „Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol, Krisztus megmenti a népet minden bajtól“; a másik oldalon szintén ehhez hasonló lakonikus rövidségű jóslat van. Jobbra-balra ettől egy-egy szökőkút hullámkoszorús sugarai szökellnek a magasba, hogy millió permetező cseppben hulljanak alá s a mosolygó nap sugarait a szivárvány színeire bontva verjék vissza.

Mindezt megcsodálva, beléptem az óriási templom előcsarnokába, melynek végében Nagy Konstantin és Nagy Károly császároknak, az egyházi állam két alapvetőjének lovas szobrai állanak. A jobboldali kapun léptem be. De úgy éreztem, kudarcot vallana képzeletem, ha a csodás hatást festeni akarnám. Az óriási méretek oly harmóniában zengenek össze, hogy első látogatásunkkor majdnem a csalódás érzete támadt bennem. „A kiábrándulás azonban nem soká várat magára.“ Már mindkét oldalon, az első oszlopnál, a szenteltvíz medencéjének „játszi angyalkái“ a távolról szemlélő előtt „apró jószágoknak“ tetszenek, közelről nézve azonban azt kell tapasztalnunk, hogy a „kedves bohók“