Eger - hetente kétszer, 1913

1913-03-12 / 21. szám

1913. március 12

EGER. (21. sz.)

3

Nekrolog.

"ügy szokás, hogy, — ha a városnak nevezetesebb halottja van, — ennek érdemeit elősorolják az újságok abból a célból, hogy a gyászoló közönségben mindenki tájékozva legyen az elhunyt halála által bekövetkezett veszteség jelentőségéről.

Ennek a dicséretes szokásnak akarok hódolni, a midőn itt elsiratom a Deák Fereoc-utca szabályozásának a múlt szombaton tartott városi közgyűlésen való gyászos kimúlását. Annál inkább is kötelességemnek tartom ezt megtenni: mert abban a meggyőződésben vagyok, hogy a temetésen résztvett, közönség túlnyomó része egyáltalán nem ismerte kedves halottamnak általam nagyrabecsült érdemeit.

Ismeretes dolog, miszerint városunk utcái annyira szűkek, egyenetlenek és görbék, hogy nem egy polgártársunk vetette már föl azt az eszmét: vájjon elődeink nem szántszándékkal építették-e görbére az utcákat? Ezen esetben ugyanis a török-világban meg volt a lakosságnak könnyítve az esetleg valamelyiköket üldöző török katonák elől való eltűnés.

Akármi volt is ezen építkezési mód oka, ezen most már óriási anyagi áldozat nélkül nem lehet változtatni; az öröklött állapotot kénytelenek vagyuuk tűrni.

Én tehát nem csekély örömmel üdvözöltem azon, újabb időben valóra vált lehetőséget, hogy városunk egyik legtekintélyesebb és szépészeti szempontból — legalább jelenleg — legfontosabb, mert az idegen forgalmat közvetítő utcáját a város minden legkisebb megterhelése nélkül teljesen a szépészeti követelményeknek megfelelően lehet szabályozni.

Megvan ez a lehetőség, mert az útca egyik oldalán egyetlen egy épület sem áll útjában a szabályozásnak. Megvan ez a lehetőség: mert annak a föltételnek a teljesítése, hogy sem az érsekségnek ne kelljen a várostól közteret megvennie, sem pedig a városnak az utearen- dezés céljaira akárcsak egy négyszögölet is kisajátítania, nem okoz nagyobb nehézséget, mint egy péknek egy kifli elkészítése. És végül megvan ez a lehetőség azért is, mert azon további kívánság teljesítése, hogy az új utcának lehetőleg csak egy törése legyen, szintén nem okoz nagyobb nehézséget, mint amennyit egy péknek két kifli elkészítése okoz.

Két szempontból szükséges ezen követelményeknek végtelen könnyen való teljesíthetőségét hangsúlyoznom. Először azért, mert a megosztott fájdalom enyhülést okozván azt akarom, hogy velem együtt mások is sajnálják a Deák Ferenc-utca szabályozási tervének elejtését. Másodszor azért, mert abban a meggyőződésben vagyok, hogy ezekről a lehetőségekről — amelyek elsősorban műszaki föladatok — a város közönsége eddig nem volt tájékozva. Minthogy pedig a közgyűlés nem fogadta el az állandó választmány azon indítványát, hogy egy kiküldendő nagyobb bizottság szerezzen tájékozódást magának, és ezen az úton a közönségnek a fön- forgó kérdés célszerű megoldásához szükséges körülményekről; és minthogy a közgyűlés azon részén, amikor ez a kérdés volt tárgyalva, nem lehettem jelen: szükségesnek látom azon indokokat, amelyek engem az állandó választmány által elfogadott indítvány megtételére késztettek, röviden előadni.

Mostan, és a közgyűlés által elfogadott terv szerint a jövőben is, a Deák F. útca eleje 36—40 m. széles, az állomás felé pedig most 55, a rendezés után 46—48 m. széles lesz. A Pacsirta útca betorkolása alatti 23—24 m. széles részlet változatlanéi marad; tehát csak félakkora lesz, mint továbbra a vasút felé. Az

útca tehát úgy fog kinézni, mint két,"keskenyebb végükkel egymás felé fordított túrószacskó, vagy tölcsér. Nagyon természetes, hogy ilyen körülmények között az útca egyetlen alaprajzi vonala sem lesz párvonalas egymással: sem a két járda egymással, sem ezek valamelyike a kocsiút aszfaltjával. Sőt a létesítendő két fasor is, melyeknek egyike a járdával, másika az úttesttel lesz párvonalas, mint két, egymás mellett haladó részeg ember, hol szétválnak egymástól; hol úgy összemennek, hogy a válluk is összeütődik, hogy azután megint szétváljanak.

Minthogy én ilyen elrendezést sem köru- taknál, sem sugárutabnál nem láttam sem természetben, sem rajzban: nem vagyok hajlandó elhinni, hogy szép lesz.

A másik ok, amelyből én a bizottság kiküldését pártoltam, az volt: hogy ez ugyan okozhat talán egy-két heti, legföljebb egy hónapi késedelmet; ellenben ha az útca most csúnyán lesz kiépítve, akkor örökre ilyen marad.

Timon Béla.

HÍREK.

Eger, 1913. március 11-én.

Tájékoztató.

Március 11., 12., 13. Sorozás Tiszafüreden.

„ 11. Katonai felülvizsgálat Egerben.

„ 15. A magyar szabadság születésének emléknapja.

„ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten.

„ 15. A hevesi tőszóig, tárgyalási napja Erdőteleken.

„ 15., 17., 18., 19., 20. Sorozás Egerben. (Járás.)

„ 16. Virágvasárnap.

„ 17. Megyegyülés.

„ 17. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja

Egerbaktán.

„ 17., 18. Országos vásár Pásztón.

„ 18. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja

Gyöngyöspüspökiben.

„ 20. Nagycsütörtök.

„ 21. Nagypéntek.

„ 22. Nagyszombat.

„ 23. Husvétvasárnap.

„ 24. Húsvéthétfő.

„ 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony.

„ 25. Tenyészállat-vásár Gyöngyösön.

„ 27, 28, 29. Sorozás Egerben. (Város).

„ 31 és április 1, 2, 3. Sorozás Pétervásárán.

Március 15.

1848. március 15-ikének emlékét az idén is kegyelettel ünnepli meg Eger város hazafias közönsége.

A magyar szabadság születésének 65 éves fordulója alkalmából rendezendő emlékünnep programmját igy állította össze az ünnepren- dező-bizottság:

Márc us 15-én (szombaton) délután 4 órakor az ünneplő közönség gyülekezik a Líceum előtti Eszterházy-téren.

Innen, menetté alakulva, zenekiséret mellett, a Káptalan- és Dobó-utcákon át a Kossuth- térre vonul a közönség, ahol a városháza előtt a Cifranegyedi Népénekkar a Himnuszt énekli, majd Pataky István joghallgató a „Talpra magyar !“-t szavalja, Jecs Gyula, a jogakadémiai ifjúság alelnöke pedig ünnepi beszédet mond, mely után Nemecsik Aurél joghallgató Ábrányinak az „Él magyar“ című költeményét szavalja. Az ünnepséget a Cifranegyedi Népénekkar Lányi Ernő Kossuth-nótájával zárja be, és ezzel a közönség hazaszéled, mert a Kaszinó elé szokásos felvonulás az idén elmarad.

Este 8 órakor a Kaszinóban társasvacsora lesz, amelyen az első pohárkőszöntőt Alföldi Dávid dr. mondja, azután a 48-as honvédegylet nevében Ury József dr. elnök, a jogakadémiai ifjúság nevében pedig Kolacskovszky Lajos ifjúsági elnök beszél. A banketten, melyen egy teríték ára 3 korona, az Egri Dalkör is részt vesz. *

Az egri m. klr. áll. föreáliskola „Bajza Önképzőköre“ folyó hó 15-én délelőtt 10 órakor tartja az ünnepélyt 1848. március 15-ikének emlékére a következő műsorral: 1) Himnusz. Zenekari kísérettel énekli az ifjúsági énekkar. 2) Petőfi Sándor: „Nemzeti dal.“ Szavalja Grünvald Sándor VIII. o. t. 3) „Magyar dalok.“ Előadja az ifjúsági zenekar. 4) „Ünnepi beszéd.“ Mondja Schwartz Béla VIII. o. t. ifjúsági elnök. 5) „Kurucz dalok“ és „Dalra fel“ Énekli az ifjúsági énekkar. 6) Gárdonyi Géza: „Az öreg honvéd.“ Szavalja Klein Imre VIII. o. t. 7) Elit induló. Előadja az ifjúsági zenekar. 8) Az igazgató buzdító beszéd kíséretében kiosztja a jutalmakat. 9) Szózat. Zenekari kísérettel énekli az ifjúsági énekkar.

Az érseki rk. tanítóképző már pénteken megtartja az ünnepséget, a főgimnázium pedig április 11-re halasztotta, mivel az idén márc. 15-dike a húsvéti lelkigyakorlatok idejére esik.

Az ügyvédi kamara határozata. Az egri ügyvédi kamarának azt az ismeretes határozatát, amelyet Cserján Károly gyöngyösi ügyvéd és tizenegy társának javaslatára, folyó évi február hó 2-án tartott, közgyüléséu hozott, és amely határozattal a törvényalkotásnak 1912. évi junius 4-ike óta dívó módját ítélte el, — az igazságügyminiszter megsemmisítette. Ez a megsemmisítés előrelátható volt, mert az ügyvédi kamara nem politikai testület és mert közgyűlésein politizálnia nem szabad.

Kassuba Domokos előadására, vasárnap délután 4 órakor zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel a főgimn. természettani előadóterme. Mivel ez (a 104.) volt a tavaszi sorozat utolsó előadása, a főigazgató mindenek előtt köszönetét mondott a közönségnek, amiért állandóan és folyton növekvő érdeklődéssel látogatja az ismeretterjesztő előadásokat. Ezután hálás szívvel emlékezett meg Mátrai Rudolfról, aki 10 évnél tovább volt szervezője ez előadásoknak s meleg hangon szólt Kürti Menyhért dr. tanárról, ki e téren teljes sikerrel halad a Mátrai Rudolf nyomdokain. — Maga az előadás méltó volt a jelentős kulturális intézmény eddigi sikeres működéséhez. Kassuba Domokos c. tankerületi főigazgató — az ő jól ismert gondolkodási és stílbeli finomságával, a filozófia mesgyéjén haladó, de népszerű, a figyelmet mindvégig lekötő, vonzó előadásban — értekezett a hazugság pszichológiájáról. Ezzel a felolvasással folytatta eddigi, a mindennapi életbe vágó s ezért általános érdekű lélektani előadásainak tervszerű sorozatát. Értekezését annak a több, mint félszázad óta szinte korlátlanul uralkodó filozófiai iskolának (Duprat, Max Nordau) ismertetésével kezdte meg, mely az anyagi, szellemi és erkölcsi élet jelenségeit mind az evolúció útján törekszik kimagyarázni s az objektív ismeretek s a természettudományi világnézet igazságainak terjedésétől várja a hazugságok csökkenését s majdan teljes kipusztulását. Csak rámutatott a mindennapi élet cáfoló tapasztalataira, hogy a hazugság lelki folyamatának analízisével annál könnyebben bevilágítson ebbe a bonyolult és tévesen értelmezett filozófiai kérdésbe. E célra először is a hazugság tényeit ismertette s aztán a hitnek és hiszékenységnek különböző fokozatai szerint alkalmazkodó és igazodó hazugság folyton változó módozatai helyett a hazugság két legszélsőbb módját, a pozitív, a valót koholmánnyal helyettesítő, s a negativ, a valót egyszerűen elsikkasztó hazugságot jelöli ki olyanokul, melyek közé a hazugság minden módja beállítható. A továbbiakban a hazugság indító okait fejti ki, valamennyit két főforrásra, a félelemre vagy az érdekre vezetvén vissza s arra a konklúzióra