Eger - hetente kétszer, 1913
1913-01-08 / 3. szám
előfizetési árak: Egész évre.. _ 10 korona. Fél évre „ „ _ 5 » Negyed évre _ 2’60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ■ = intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hir letések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 3, szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szerda, január 8. Kavarodás. Eger, 1913. jan. 7-én. r Éppen egy hete, hogy Lukács László beterjesztette a kormány választójogi törvényjavaslatát és azóta egyébről sem íolyik a szó, mint erről. Az általános érdeklődést természetesnek is kell tartanunk, mert ennél fontosabb, életbevágóbb törvényjavaslat évtizedek óta nem került a magyar törvényhozás asztalára . . . Mindenki beláthatta, hogy a választójogi reformot meg kell csinálni, mert többé el nem odázható. Ezt követelte a haladó korszellem és ezenfelül nálunk az érdekében kifejtett folytonos izgatás, mely bizony nagyon sokszor használt meg nem engedett módokat és eszközöket is. Az általános és minden oldalról — pro és kontra — nyilvánuló, de önmagától is érthető érdeklődés magyarázza meg azután, hogy igen sok ember — nincs megelégedve a kormány választójogi javaslatával. Egy kis tábornak (mondjuk igy: a konzervativeknek, vagy aggodalmaskodóknak) nem tetszik azért, mert kiterjeszti azt a jogot, amellyel a mostani jogosultak sem tudnak élni úgy, mint kellene, ügy vélekednek, hogy mi lesz akkor, ha még többen belekontárkodnak a politikába, amelyhez eddig is nagyon kevesen értettek. Vannak, — és ez már igen nagy tábor! — akik alapjában helyeslik a mérsékelt haladást, elismerik a választójog kiterjesztésének szükségességét és jónak is tartják a Lukács-féle javaslatot általában, de a részletek ellen van kifogásuk. Szintén nagy tábor a radikálisoké, amely hangos szóval kiált pereat-ot az egész javaslatra. Meggyőződésünk, hogy ez a tábor azért tűnik föl legnagyobbnak, mert leglármásabb és legerőszakosabb. Ez folyton gyülésezik, folyton izgat szóval, tollal és — tettekkel is. De ennek nem haladás kell, hanem — ugrás. Persze a sötétbe, hogy azután a zavarosban halászhasson. Ez a tábor — a józan konzervativekkel ellentétben — emberi jogról beszél a szent egyenlőség nevében, holott itt politikai jogról van szó; vak dühvei uszítja a megfontolva haladók ellen azokat, akiknek nincs mit veszíteniük. Fz a veszedelmes radikálizmus, mely már mindenüvé befószkelődött, nem építeni akar, hanem rombolni, nem alkotni, hanem megsemmisíteni. Vezérei — Székely Ferenc, Váradi Zsigmond, Sándor Pál ifj. Erdélyi Sándor stb. — a legno- tóriusabb szabadkőművesek, akik a beterjesztett javaslat miatt hátat is fordítottak pártjuknak. Nekik nem elég liberális ez a javaslat, mert az ennek nyomán alakuló parlament még nem forgatja fel az oltárt és a trónt, nem törli ki a szótárakból a hazát, az egyházat, a hitet, a vallást. Ez az egyetlen körülmény már megnyugtató lehet a keresztény világnézetért harcolók előtt, mert elárulja, hogy a javaslat nem lehet káros — reánk. Hiszen akkor az egekig magasztalná minden szabadkőműves, holott ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ez a tünet irányító a nagy kavarodásban és bizalmat kelt, hogy a tetemes haladást jelentő javaslat — megrostálva, megtisztítva hibáitól — mint törvény helyes alapja lehet a józan fejlődésnek s a nemzeti lét erősítésének. És erről van szó, csak erről szabad beszélni, mikor a választójogi javaslatot bíráljuk, mikor az általános kavarodásban el akarunk igazodni. A gyöngyöspatai választókerület bizalmatlansága. Ifj. Erdély Sándor dr., a gyöngyö.'patai választókerület országgyűlési képviselője, a választójogi törvényjavaslat miatt kilépett a Nemzeti Munkapártból. A választókerület Munkapártja, mely győzelemre segítette Erdély Sándor lobogóját, természetesen rosszalja képviselőjének ezt az elhatározását s a hatvani Munkapárt szombaton este 8 órakor tartott pártértekezletében kimondotta, hogy addig is, mig az egész kerület megnyilatkozik, a pártot cserbenhagyó képviselőnek bizalmatlanságot szavaz és mert a kerület érdekeit különben Az „EGER46 tárcája. Hol keressek vigaszt? Ha majd rám borul az élet sivár ősze, Sok keserves sóbaj fájón olvad össze; Ha majd szétfoszlik az ifjúkori álom: Hol keressek vigaszt, hogy szivem ne fájjon? Hol keressek vigaszt, ba megtör a bánat; Ha az élet töri szivemen találnak, Hol keressek vigaszt? De minek is kérdem! Azt csak Isten nyújthat fenn a magas égben. Baum Mária. Egy régi vándorkönyv. Az iparszabadságról szóló törvény keletkezése előtt a mesterinasság végeztével a remekelésig a világot járta és igy tanult, igy tapasztalt minden iparos. Az élet volt a mestere, amelyet pedig manapság nagyon tizedrangu nevelési tényezőnek tekintenek. Az iparossegédnek vándor-levele volt az ő működési bizonyítványa, legbecsesebb okirata, amelyre okvetetlen szükség volt a mesterré avatásnál. Ezt a vándorlevelet később a vándorkönyv helyettesítette, melynek egy régi példányát ismertetjük a következőkben. A magyar és németnyelvű könyvecske címlapján a következő szöveg van: Vándorló Könyv, melly a’ Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanátsnak 1816dik Esztendőben 16dik Júliusban 21080dik szám alatt költ K. Rendeléséhez képest czéh által kiadatott. Ezután a „Vándorló Könyv birtokosának személyes leírása“ foglal le egy lapot, majd két lapon a vándorló legényekre vonatkozó szabályok vannak a következőkben: Törvények, mellyeket minden Vándorló Mester-Legény Vándorlása ideje alatt, ezen Vándorló Könyv értelméhez képest megtartani köteleztetik. 1. Ezen Vándorló Könyv, a’ N. M. Magyar Kir. Helytartó Tanáts 16. Jul. 1816. a’ 21080 szám alatt tett Rendeléséből, az eddig szokásban volt (Kundschaft) Vándorló levél helyett szolgál mindennek, maga bebizonyítására és törvényesítésére. 2. Minden Vándorló Legénynek kötelessége ezen Vándorló Könyvet, minden Városban, Mező-Városban, a’ hol ő munkát keres, vagy a’ mellyen keresztü útazik, az arra kirendelt Felsőségnek, vagy a’ Hely Tanátsának bemutatni, és vidimáltatni. 3. A’ Koldulás, és minden czél nélkül való ide ’s tova való járkálás minden Vándorló Legénynek szorossan megtiltatik. 4. Mint szinte meg nem engedtetik, hogy az arra rendelt Elöljárók, vagy valamelly Hely’ Tanátsa által ezen Vándorló Könyvben kimutatott utat elhagyja. 5. Az idegen nevek felvevése, idegen Vándorló Könyv használása, mint szinte minden ezen Vándorló Könyvben történhető hamisítás, vakarás, és kihúzás, az ezekről szólló törvények szerént fognak megbüntetódni.
