Eger - hetente kétszer, 1913
1913-01-01 / 1. szám
előfizetési árak : Es^ész évre __10 ko*‘aF él évre _ _ 5 Negyed évre _ 2f * Egyes szám ára > fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények - ...........= intézendők. — : K iadóhivatal: Lyeeumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők BETEKINT szerdán és szombaton megjelenő politikai és társadalmi lap. 1913. — ( szám. =^== XXXYI. ÉVFOLYAM. ----- - Szerda, január 1. J j esztendőben. Háia Istennek ez is felvirradt. Kívánjuk: hozzon minden jót mind- annyiunknak, akik e széles földkerekségen vagyunk! A legtöbb ember igen borzad ettől az évtől. A lelkekből végképen soha ki nem irtható babona eredményezi ezt Félnek az újévtől, mert benne van az a gyűlöletes, balsejtelmekkel teli 13-as szám. Pedig a józan, okos és (tegyük hozzá, hogy) vallásos ember nem ronthatja meg az újévi lelki nyugalmát csak azért, mert az újévet jelző számból kihasítható a babona száma. Nem a szám, hanem az emberi cselekedet az, ami szerencséssé vagy szerencsétlenné, jóvá avagy rosszá teszi a 365 nap láncolatából álló s esztendőnek nevezett idő-összességet. — Cselekedeteinkre Yéfjűk tehát a jó Isten áldását Ha ez megvan, boldogulunk még akkor is, ha az év minden napja péntek és egyúttal 13-ika lenne! Ilyen gondolatokkal, ilyen lélekkel lépjünk tehát be újév országába. Bárhogy titkoljuk, ez az első lépés elfo- gódottá, merengésre hajlóvá teszi a lelket. A kezdet fenséges pillanatában ugyanis az előlünk bölcsen eltakart végre kiváncsi a lélek s akaratlanul is arra gondol, hogy mit hoz ez a most felvirradó esztendő!? Ez a kérdés érdekli ma az emberiséget, szóbeszédben, írásban egyaránt. A lapok telítve ily irányú alkalmi cikkekkel. E szokásnak rabja minden újság. Beismerjük ezt nyíltan s e kötelességünknek eleget is teszünk. Hirtelenében bizony azt sem tudjuk, hogy mikép kezdjünk hozzá? Talán az elmúlt évből merítsük a tanulságot? Bármily érdekes is az, oly közel van még hozzánk, hogy talán nem is mondhatnánk róla elfogulatlan bírálatot. Politikai képet rajzoljunk? Ennél falra- hánytabb borsó nincsen. Úgyis csömört kaptunk már a magyar politikától; — de meg különben elvégzik ezt azok, akiknek ez túlságosan, vagy sehogysem gyakorolt hivatásuk. Sokkal üdvösebb lesz nekünk a magunk körében maradni. Háládatosabb beszéd-tárgy e napon lelkűnkbe tekinteni s azzal foglalkozni, hogy mi az egyén, az ember, a kisvilág a bennem rejlő erőknél fogva; mit kell, vagy kellene, hogy tegyek arra nézve, hogy tőlem telhetőén a legjobban intézzem ezt az uj esztendőt? A legelső, amit tennünk lehet, sőt kell is, hogy a reánk virradó esztendőben is a keresztény világnézet alapján állva feleljünk meg rendeltetésszerű hivatásunknak. Ilyen világnézet hatása alatt, a hogyan-élés kérdésénél, menten eszünkbe jut, hogy véges lényünk itt a földön kettős életet él: úgymint testi és lelki életet. Ezt a kettőt szolgáljuk mindannyian azért, hogy azután e kettővel szolgálhassuk hitünket és hazánkat. Tehát boldogulásunk nyitja ez uj esztendőben testi és lelki életrendünk helyessége. Testi életrendünk. Ez alatt nem kizárólagosan a szoros értelemben vett test, illetve egészségápolás értendő. Bár föltétlenül áll az ép testben ép lélek .elve. Testi életrendünk alatt kell értenünk a test fentartására irányuló összes tevékenységünket, mindennémü anyagi szükségletünk kielégítését. Hogy ez milyen fontos boldogulásunkra, azt talán mondanunk sem kell. Aki anyagi világát rosszul rendezi be az uj esztendőben, az vagy egészségének árt, vagy gazdaságilag bukik, vagyoni helyzetét teszi zilálttá, vagy ziláltabbá. Míg aki e téren helyesen cselekszik, az okvetlenül anyagilag, egészségileg fejlődik, virul. Ebből megint a munkabírás, a verseny- és fejlődésképesség növekedése következik, ami végeredményben — ha az anyagi javak megfelelő lelki értékekkel társulnak — a boldogság alapja. Igen helyén való tehát újév napján számotvetni, hogy milyen testi életrendet kövessünk, hogy jól, helyesen éljünk? Önfegyelmezettség, igényeink mérséklése. Ezzel megmondottunk mindent. Aki ezzel él, annak nem kell tartania, hogy az évet rosszul zárja a — 13 miatt. Lelki életrendünk. r Ep testi életrendünknek ez a kiegészítő része, koronája. Ide tartozik a tudomány, az önművelés, a vallás! ' Ismerjük azt viftKaét mikor két ekét vett a gazda. Amelyiket használta éveken át, az oly fényes volt, hogy a gazda, mint tükörben, nézhette meg benne pirospozsgás arcát. A másik eke pedig, ami tartalékképen, munkátlanul a félszerben hevert, rozsda martaléka lett. Ilyen a lélek is. Használni kell, hogy annál fényesebb legyen. Fénye az eszesség, bölcsesség, vallásosság. Ha nem használjuk, akkor az eszes-állat fogalmából — bárhogy tiltakozzanak sokan — csak az állat marad meg. Lelki életrendünk tehát megköveteli, hogy műveljük azt, de nem tán azért, mert az iskola kényszerít erre, tehát nemcsak a diák, a tanuló, hanem mindenki, mint a jó pap, aki holtig tanul; kötelessége ez a jó laikusnak, a népnek is. De a tanult lélek csak akkor mondhatja el, hogy lelki életének művelésében megtette kötelességét, ha belátja, hogy bármeunyit tanul is, bármily helyesen élt is az eszével, ez mind semmi ahhoz a mérhetetlen bölcseséghez, amely a Magasból az emberiséget kormányozza. Vagyis csak a jó Isten előtt, az oltárnál leboruló tudás az igazi tudás, amelyik hiszi és vallja, hogy a hit, a vallás az, ami minket emberré, igaz katolikussá s igy jó hazafivá tesz, a hittel párosult tudás az, ami lelki harmóniát teremt. Ez uj esztendőben tehát újra csak erre kell törekednünk, ha azt akarjuk, hogy jól éljünk. Ne csak testi, hanem lelki tekintetben is. Mert — mint mondánk — a testi és lelki élet összhangja teszi az emberi életet. Ha ezeket a néző pontokat állandóan szemünk előtt tartjuk, akkor okvetetlenül azzal a nyugodt lélekkel zárhatjuk majd ezt az uj esztendőt: amit tehettünk s amit tennünk kellett, — azt megtettük. Patak László dr. Csodálatos, hogy még megvagyunk, hogy még ét a katolicizmus. Hiszen a világ 270 milliónyi katolikusának csak két százaléka, vagyis mintegy öt és féi millió ember olvas katolikus lapokat! És milyen könnyű lenne ezt a számot megduplázni, majd megnégyszerezni, megsokszorozni I... Csak egy kis jóakarat, csak egy kis türelmes apostolkodás kellene hozzá.
