Eger - hetente kétszer, 1912

1912-02-28 / 17. szám

1912. február 28.

EGER. (17. sz.)

3

jobbak, és a pályázat általános feltételeinek tárgyuknál és célzatuknál fogva megfelnek A kivándorlás és A két legszentebb érzés cimü dolgozatok.

A nazarénusok vagy babtisták cimü, és az ily célzatú pályázatra beérkezett egyetlen dolgozatot Ivánovioh Emil dr. papnevelőintézeti lelkiigazgató, Kele István dr. teológiai tanár és Kovasóczy Kornél dr. tardi lelkész, bírálók egyértelműen méltatlannak találták úgy a 300 korona jutalomra, mint akár a dicséretre is.

A pályadolgozatokat szerzőik, kellő igazolás, illetőleg a jelige közlése alapján, Kele István dr. teológiai tanárnál, mint egyesületi titkárnál vehetik át, ki Egerben, a Líceumban lakik.

HÍREK.

Eger, 1912. február 27-én.

Tájékoztató.

Március 2. Hangverseny a fSreáliskolában.

„ 3. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban.

„ 4. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Pásztón.

„ 4. Országos vásár Kaiban.

„ 5. Hónapos állatvásár Egerben.

„ 5. Katonai utóállítás Egerben.

„ 6. Tiszafüredi főszolgabiró tárgyalási napja Poroszlón.

„ 9. Alkoholellenes nap az iskolákban.

„ 10. Országos vásár Füzesabonyban.

„ 10. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban.

„ 11. A közigazgatási bizottság ülése.

„ 13. Gyöngyösi főszolgabiró tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben.

„ 15. A magyar szabadság születésének emléknapja.

„ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten.

Tavaszi sejtelmek.

Még „foga van“ az időnek ; fagyok, ködök, hópelyhek és esőcseppek váltakoznak a verőfénnyel : a levegő azonban már tele van tavaszi sejtelemmel. Valami biztató, ingerlő, friss fuvallat; édes, melengető verőfény, jóleső érzés vibrál a levegőben, amit tele tüdővel szívunk magunkba azzal a felviduló érzéssel, hogy ez már a közeledő tavasz lehelete.

— Lehet, de nem bizonyos; — mondják rá a borongós kedélyű, fázékony, pesszimista lelkek, akik ezt a „tavaszi sejtelmet“ egyszerűen influenzának nevezik és hurutos, náthás, prüszkölő érvekkel bizonyítják, hogy az a bizonyos ingerlő, friss fuvallat a vörheny, kanyaró és egyéb ragadós nyavalya bacillusait hozza csak felénk és a tavaszról egyelőre még csak álmodni lehet.

És valljuk be, lehetetlenség ebben sincs. Az idei tél bizony sokszor kifogott rajtunk az ő enyhének Ígérkező időjárásával. Amikor már azt hittük, hogy talán nem is lesz hideg: egymás után küldte reánk havas, fagyos üzeneteit, úgy, hogy egész vagyont fütöttünk el a kályháinkban, tenger pénzt öltünk szénbe, fába, és a jégvirágok mégis ott virítottak az ablakokon. Ezek után könnyen megeshetik, hogy a „tavaszi sejtelem“ még jó ideig vacogva didereg a fütött kályha mellett.

A kályháról esvén szó, a füstbe ment százezrek jutnak eszünkbe. Talán soha sem volt a fűtőanyag olyan drága, mint most. És bizony aligha van olyan gazdasági berendezkedés „mint szövetkezet,“ amely nagyobb kamatokat tudna szedni, mint amilyen adót húzott a kályha a szegény ember keresetéből. Az idén igazán közel járt az állapotunk ahhoz a tréfás szentenciához, hogy fűteni annyit tesz, mint lassan-lassan kihurcolkodni a — kéményen át.

Hanem sző, ami szó: a levegő tele van tavaszi sejtelemmel és a megenyhült idő azzal biztat, hogy a tél rémuralmának abszolitizmusa a végét járja.

Jön a tavasz, a vagyoni megerősödés ideje. A napsugaras, ibolya-fakasztó tavasz illata és verőfénye közeledik. És ha még váratna is magára valamelyest; egy-két fatuskó és egykét lapát szén árán mégis csak megszabadulunk a téltől. A napsugár, a virágfakadás, a madárdal szezonja nincs messze. Nota bene: az első rossz tavaszi verset már megkaptuk ...

Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Simon Mihály gyöngyösi állami főgimnáziumi rendes tornatanítöt a IX. fizetési osztály 3 fokozatába, — a földmívelésügyi miniszter pedig Egey Szilárd egri vincellériskolái igazgatót szőlészeti és borászati főfelügyelővé a VII. fizetési osztályba és Babarczy József egri szőlészeti és borászati felügyelőt a IX. fizetési osztály harmadik fokozatába nevezte ki.

Áthelyezés. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy Ficzere Béla, a szegedi kir. táblához tanácsjegyzőül berendelt bácsalmási járásbiró, törvényszéki bírói minőségben, az egri kir. törvényszékhez helyeztessék át a saját kérelmére.

Esküvő. Raith Antal cs. és kir. százados ma déli V* 12 órakor vezette oltárhoz, az angolkisasszonyok templomában, Akantisz Ilonkát, özv. Akantisz Jusztinné leányát.

A Bánk bán-matiné, melyet a „Jogakadémiai Kör“ vasárnap rendezett, méltán sorakozik a Shakespeare, Vörösmarty és Petőfi kultuszának élénkítésére törekvő estélyekhez s igy csak újabb biztatás lehet a jogakadémiai polgároknak arra, hogy a szellemi nagyságok emlékének fölelevenítésében továbbra is fáradozzanak. Közönségünk érdeklődése folyton fokozódik és vasárnap már egészen megtelt a városház tágas díszterme s a padsorokat a legelőkelőbb hölgyek és férfiak foglalták el. Az elnöki megnyitótól kezdve a műsornak minden száma igazolta ezt a nagy érdeklődést. Eperjessy Irénke és Giósz Margitka gyönyörű technikával zongoráznak és a csöndes érzelmek, a viharzó szenvedélyek kifejezésére egyaránt képesek. Kaptak is sok tapsot, lelkes éljeneket és bizony csak az idő kiszabott volta mentette meg e kis művésznőket attól, hogy másodszor is a zongorához nem kellett ülniök. Az Erkel „Bánk- bán“ egyvelegét, melyet Eperjessy Irénke játszott zongorán, hegedűn Zoltán Alajos kisérte a professzionátus zenész biztosságával és végtelen finom vonókezelésével. A két zeneszám között Aipáry Lajos kir. tanfelügyelő értekezett hosszabb szabad-előadásban Katonáról, a Bánk- bánról és különösen a Melinda és Gertrudis alakjairól. Előadása, mint ő maga is mondotta, nem hozott^ujat, mert hisz különösen Gyulay Pál igen széles alapokon foglalkozik irodalmunknak e remekével s egyébként is már egész irodalma van a Bánk bánnak. A gondolatok fűzése, a meleg szeretet és lelkesedés, amely szavaiból kisugárzott, végre pedig a pompás folyékonyságu, mindig választékos előadás állandóan lekötötték a közönség figyelmét és nagyon rászolgáltak a lelkes tapsokra, amely az előadás végén szinte nem akart szűnni. Pataky István (Bánk) és Bartha István (Petur) joghallgatók a remekműnek II. felvonásából a 2. jelenetet adták elő nem csekély készültséggel és nem mindennapi tehetséggel. A nagy jelenet minden szaván meglátszott a nagy gondosság és a hozzáértő alapos munka. Ez a nagysikerű szám valóban megérdemelte azt az ünneplés számba menő tapsot, amely befejezése után önkénytelenül tört ki. A jogakadémiai polgárok meg lehetnek elégedve az erkölcsi sikerrel s a matiné bizonyára szépen jövedelmezett a zászló-alapnak is.

Gyászhír. Vándorfy János kenderesi plébános, életének 46., áldozópapságának 23. évében ma elhunyt Kenderesen. A boldogult irodalmi téren is működött s jászapáti községnek és egyházának történetét értékes monográfiában irta meg.

A főreáliskola hangversenye iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a szombati előadásra már alig lehet jegyet kapni, sőt a vasárnapra tervezett előadásra is előjegyezték a páholyoknak felét. A tanulóifjúság előtt tartandó jelmezes főpróba pénteken délután lesz.

„Eger ostroma l552“-ben címen vasárnap folytatta múltkori előadását Nagy Béni dr, Mig a múlt ízben a vár külső fejlődését, addig most a várbeli életet ismertette és ezek alapján tért át a várharcra. A várnak megvolt a rendes udvari személyzete, amelyet Dobó az ostrom idejére tervszerűen megnövelt. A vár rendes hadi népe 200 lovas és 200 gyalogosból, meg a lovag- tisztekből állott. Dobó a szikszói részleges gyűlést kérte, hogy az őrséget szaporítsák és a létszám az ostrom idején, Tinódi szerint, 65 híján kétezer lélek volt. A várban nemzeti- szinü és veres-kék zászlók voltak. A hadi szerek a XVI. században a török és magyar részen ugyanazok. Ismertette a XVI. századi tűzi fegyvereket : ágyukat, puskákat s a tüzes szerszámok: golyóbis, lapták, csuprok, fazekak, furkók, koszorúk, kerekek, stb. jelentőségét, az ütő és szálfegyvereket és ezek alapján mutatta be az egri vár 1551-i leltárát, ezek alapján szólt Dobó 9 pattantyúsáról és Bornemissza Gergely tüzes szerszámairól. Mikor a viadalra minden készen volt, Dobó és Mecskey elküldték a várból feleségeiket biztosabb helyre. Szolnok szept. 4-iki eleste után a török „felhívó-levelet“ küldött Dobóhoz, az egriek meg „szerzést végeztek“ és „megkettőzének“. A „vártákat“ elosztották, az ágyúkat elhelyezték és várták a törököt. — A várharc két részből állott: megszállásból és ostromból, A megszállás momentumai: Előőrsök érkezése, előhad és derékhad megérkezése, — miközben Dobó a város épületeit felgyujtatja, hogy a török ott védelmet ne találjon, a várbeli paloták „héját“ levereti, hogy tüzet ne fogjanak, egypáran meg az előhadakkal vitézi próbára szállnak, „kapdosni kiütének“. A török a várat elzárja, sátort üt, 3 ágyűlövéssel jelzi a megszállást, az ágyűtelepeket elkészíti és a falakat töreti. Dobó és vitézei az ágyűtelepek megrontására törekszenek, a falak réseit éjjel betömik. Az első ostrom Szent Mihály napján (szeptember 29-én) történik három helyen. Hajnaltól délig viszaverik a török sereg rohamát. Ekkor szünet áll be, mit az egriek ekszkurziói, Hegedűs árulási kísérlete és az okt. 4-diki puskaporrobbanás töltenek ki. Okt. 5-én újra kezdi a török az ostromot. Aknákat ásnak, a palánkokat rongálják ; a Bebek-bástyával szemben töltést emelnek, arra vizes bőrökkel bevont „tárgyakat“ helyeznek el, majd az árkot akarják betömni és feltölteni. Mindezeket ellenaknával és tüzes szerszámokkal megsemmisíti Gergely diák. Okt. 12-én és 13-án van a végső ostrom, melyben mindenki, még az asszonyok is, részt vesznek. A várban „vígan laknak, trombitál- tatják, sípoltatják magukat“, a török meg okt. 18-án, félve a korán beálló hidegtől, a felmentő sereg érkezésétől, megfogyatkozva élésben és porban elhagyja Egert. A várbeliek jutalmazásával, Dobó kitüntetésével, jellemzésével és későbbi tragikus sorsának hangulatos ismertetésével ért véget az előadás, amelyet a várról készített vetített képek kisértek és Dobó István szobra fejezett be. Ez volt az egri hősök „apotheozisa." A végig érdekes előadást igen nagy közönség hallgatta végig, mely háláját Nagy Béni dr. tanár iránt lelkes tapsokkal fejezte ki.