Eger - hetente kétszer, 1912

1912-04-10 / 29. szám

1912. április 10. EGER. (29. sz.) 3 HÍREK. Eger, 1912. április 9-én. Tájékoztató. Apr. 10. Gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Aba- sáron. „ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének ünnepe. „ 12. Katonai utóállíiás Egerben. „ 14. A Kát. Legényegylet táncmulatsága. „ 15. Közigazgatási bizottság ülése. „ 15. Egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabony­ban. „ 15. Hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarna­mérán. „ 15 Pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Sí­rokon. „ 15—16. Országos vásár Hevesen. „ 18—19. Országos vásár Tiszafüreden. „ 19. Megyebizottsági tag-választás a sarud-kisköre­ujlőrincfalvai választó kerületben. „ 20. Katonai utóállitás, Hatvanban. „ 20. és 21. Ifj. szinielőadás a főgimnáziumban. „ 22. Országos vásár Verpeléten. „ 25. Szt. Márk napja. Buzaszentelés. „ 27. A Turista-Egyesület kirándulása Szarvaskőre. „ 28. Országos vásár Tiszanánán. „ 29—30. Országos vásár Hatvanban. Hunyadiak. — Ifjúsági színelőadás a főgimnáziumban. — Megszoktuk már, hogy a ciszt. rend veze­tése alatt oly sikeresen működő kát. főgimná­ziumunk minden tavasszal kedveskedik a kö­zönségnek egy-egy kiváló ifjúsági előadással. Megszoktuk, hogy úgy az eredeti darabok, mint a magán- és karénekek és a szereplők is jóval felül szoktak állani az átlag színvonalán. Ezút­tal azonban, ami a darabot illeti, a szokástól még inkább eltér az idei előadás, mert nem­csak a Hunyadiak c. tört. színjáték eredeti, me­lyet Kovács Pius dr. ciszt. r. főgimnáziumi tanár írt, hanem teljesen eredeti a darab zenéje is, melyet maga komponált és hangszerelt Kalovits Alajos dr., az intézet énektanára. Az előadáson, mely április 20-án és 21-én d. u. 5 órakor lesz, a cs. és kir. 60. gyalog­ezred zenekara is közreműködik. A színjáték személyei a következők: Eisö kép. László, magyar király — Tróján Alfonz VIII. o. t., Hunyadi László — Tráblik Lajos VIII. o. t., Hnnyadi Mátyás — Grimm Miklós VII. o. t., Gróf Ciliéi, a király nagy­bátyja — Szőllőssy Alfréd VIII. o. t., Garay, nádor, Újlaki, vajda a király párthívei — Vizi Miklós VII. o. t. és Turcsek Rezső VII. o. t., Szilágyi, kapitány — Róter Ferenc VI. o. t., Galeotto — Polónyi Lajos VIII. o. t., Vitéz püspök, Rozgonyi, Kanizsai a Hunyadi-ház ba­rátai — Rátvay László VII. o. t., Szalay Rá­két keze imára kulcsolva nyugszik kebelén, mely megszűnt dobogni. . . Egész lénye olyan néma, olyan mozdulatlan, olyan olthatatlan bánatot fakasztó. Nem hallja a szívet remegtető, fájdalom­ban elcsukló kiáltást: „Fiam!“ Nem a ful­dokló, gyötrelmes zokogást, melyben egy anya szívének tengernyi bánata olvad föl, soha el nem apadó omlásával.. . Hogyan ment a koporsó után, mely az ő életét, reménységét, boldogságát zárta szűk falai közé 1 A nézése, ajkának remegése, egész testének megtört összerogyása, a fájdalomnak élő megtestesülése volt. Gyermekei, kiket meghagyott neki az Ur, aggódó szeretettel vezették megholt minden- sége után. Tudták, hogy mi volt neki az el­hunyt, kinek utolsó szerető sóhajtása testvérei­nek oltalmába ajánlotta a búsongó anyát, azt az édes, drága szívet, mely alig-alig pihent egy hosszú esztendő alatt valamit, csak hogy mindig a szeretett gyermek ágya mellett lehessen, hogy el ne rabolhassa tőle az a gonosz, az a szívtelen Halál, mellyel kínos, hosszú harcot vívott az ifjú, erős szervezet, mig végre le tudta őt győzni szörnyű hatalmával. roly VIII. o. t. és Kozma Károly VIII. o. t., Udvari bolond — Pogonyi Antal VI. o. t. Várnép; vitézek; nemes ifjak; sólymászok. Tör­ténik Nándorfehérvárott, 1456 november 9-én. Második kép. László, magyar király — Tró­ján Alfonz VIII. o. t., Hunyadi László — Tráblik Lajos VIII. o. t., Hunyadi Mátyás — Grimm Miklós VII. o. t., Garai, nádor — Vizi Miklós VII. o. t., Újlaki, vajda — Turcsek Rezső VII. o. t., Pálóczi, országbíró — Kozma Károly VIII. o. t., Buzlai, főpohárnokmester — Horváth István VIII. o. t., Czernin, főlovász- mester — Bartha Andor VIII. o. t., Rukken- dár, kamarás — Salamon István VI. o. t., Galeotto — Polónyi Lajos VIII. o. t., Udvari bolond — Pogonyi Antal VI. o. t. Dalmondók; kobzosok; királyi emberek. Történik Buda várá­ban, 1457 március 16-án. Harmadik kép. Hunyadi Mátyás, prágai rab — Grimm Miklós VII. o. t., Podjebrád, cseh fejedelem — Szalay Károly VIII. o. t., Kata­lin, a leánya — Birchetti Etelka úrleány, Viktorin, a fia — Bulyovcsich Iván VII. o. t., Vitéz püspök — Rátvay László VII. o. t., Galeotto — Polónyi Lajos VIII. o. t., Soma — Pogonyi Antal VI. o. t., Racki, Poslusny, Sen- kowsky, Dwórák Podjebrád párthívei — Róter Ferenc VI. o. t., Nyireő Andor VII. o. t., Szabó Sándor VI. o. t. és Radics Ferenc VI. o. t. Magyar és cseh urak ; udvari népség. Történik Prágában, Podjebrád udvarában, 1458 tavaszán. Az előadásra, melyre szinte fölösleges fel­hívni közönségünk figyelmét, 2 és 1 koronával lehet Jegyeket váltani a Szolcsányl Gyula könyv- kereskedésében. A meghívókat e héten küldik szét az előadásra. Husvét a főszékesegyházban. Nagyszombat este a feltámadás szertartását és husvét va­sárnapján az ünnepi nagymisét Szmrecsányl Lajos érseki koadjutor végezte, mig husvét hétfőjén Párvy Antal prépost-kanonok mondotta a kilenc órai nagy misét. Itt említjük meg, hogy a fel­támadáskor szólalt meg először az átalakulás alatt levő nagy orgona, amely nagyságra nézve negyedik az országban s melynek szerelési munkái még körülbelül pünkösdig tartanak. Halálozás, ó- és egyházasbásti Básthy Ignác, hevesi nagybirtokos, Hevesvármegye törvény- hatósági bizottságának virilis tagja, elhunyt Hevesen, életének 66. évében. Temetése szom­baton délután volt. „Vigyázzatok anyámra!“ Ez a sóhaj leb- bent el utólszor ajakáról. Az elszálló lélek utolsó, földi gondolata azt öleli át szereteté- nek édes melegével, akié volt minden érzése, minden gyöngéd aggodalma; hiszen kicsiny gyermeksége minden percétől kezdve tudta, érezte: milyen erős, forró szeretet fűzte össze anyja szívével az ő szívét. Testvérei közül ő értette meg legjobban anyja szenvedéseit; ő vigasztalta édes szavak­kal, midőn az megroskadt a kereszt terhétől. És most, édes Istenem, a szegény, öreg fa, melyet zúgó viharok szele cibált meg, vad villámok hasítottak át, most az még él, él agyongyötrött törzsével, míg az az ifjú, szép fenyő holtan zuhant le a halál zord szelétől! Oh, te szegény, vérző szivű anya! sírj- sírj zokogó könnyeiddel, de révedező szemed nézése térjen vissza a láthatatlan világból, a te megszomorodott, gyászbaborult lelked vi­lágából: tekints magad körül, nézd a szürke, havas felhőket, melyek tele vannak fagyos hi­degséggel, — már foszladoznak, már szelíden mo­solyog mögötte a derült ég kékje, már átcsil­log a diadalmas nap sugárzó fénye, hogy él­Egyházi-zene. Husvét vasárnapján a főszé­kesegyházban a megerősített ének- és zenekar először adta elő Meuerer János György, grázi szé­kesegyházi karnagynak nem régiben megjelent nagyszabású Mlssa Pontificalis-kt, mely a moder­nebb irányú instrumentális egyházi zenének valóságos remeke. A négy- és nyolc szólamu vegyeskarra és nagyzenekar kíséretre irt mi­sének Kyriéjét főleg a dallamosság jellemzi, melynek főbb motívumai többször felcsendülnek a mű különböző részeiben. A Glóriában meg­ragadó szépségű Tenor és Sopran solók fordul­nak elő, míg a hatalmas Credo-nak „passus et sepultus est“ szavait a fuvola és klarinét mé­lyen kitartott hangjai mellett az üstdobnak pianissimo tremoloja kiséri, mintegy visszatük- röztetve az Üdvözítő borzalmas szenvedését és halálát. Majd felcsendül a megrázó erejű „Et resurrexit,“ melyet a rézfuvok tömör ak­kordjai kísérnek a vonósok trioláival. Impozáns a Sanctus-ban a „Pleni sunt creli“-vel kapcso­latos nyolc szólamu „Hosanna,“ nemkülönben a Benedictus polifonikus feldolgozása. Az Ag- nus-ban a gyönyörű Alt, Tenor és Soprán so­lók mellett különösen az irgalomért, kegyele­mért esdeklő „miserere“ szavaknak a megze­nésítése ragadja meg figyelmünket. Végre a „dona nobis facem“-ben ismét a Kryének fő- motivuma hallatszik, melyet a vonós hangsze­rek halk hangzatjai kísérnek. A nagyszabású művet a megerősített főszékesegyházi ének- és zenekar, Meiszner Imre vezetése mellett, kifogás­talan precizitással adta elő, úgy, hogy annak szépsége az egybe sereglett hívők sokaságát is áhítatra ragadta. Tanulmányi kirándulások. Ciszt. r. főgimná­ziumunk ifjúsága az idén Fiumébe, Velenczébe, Triesztbe és Gráczba megy tanulmányútra. Az utazás részletes programmját már összeállította Mátray Rudolf, a kirándulások szervezője és vezetője. Az áll. föreáliskola tanulói az idén Er­délybe mennek tanulmányútra és Romániába is átlátogatnak Baranyó Ernő tanár vezetésével. A gimnáziumi tanulmányi kirándulás a kereszt­járó napok hetében (máj. 11—18.) lesz, mig a főreálisk. tanulói junius 7-én mennek el, ami­kor a szóbeli érettségi vizsgálatok lesznek és amikor a tanulóifjúság egy csoportja a kerületi tornaversenyen lesz Pécsett. Jutalmak erdősítésekért. Hevesvármegyében a kopár, futóhomok és vízmosásos területeknek, 1911. év folyamán, közgazdasági érdekből tör­tént beerdősítéseért, összesen 720 korona ju­talmat utalványozott a földmivelésügyi minisz­tető meleggel, ragyogó csillogással borítson el mindent. Nézz körül és szomorodott lelked elámul a csodás változáson, melyet a drága sugarak idéztek elő! Nézd: millió gyémántszem csil­log, vakít a gyönyörű fehérségben! Nem szomorú, nem bánatos már a havas szemfedő, az ékes csillogás mögött és alatt élet, melegség rejtőzik. Nézz körül és találjon enyhülést határta­lan fájdalmad! A te fiad él, — él a lángoló Szeretetnek, a fényt, éltető meleget, boldogságot árasztó örök Napnak dicsőséges országában! Él, hófehér, ragyogó köntösében és odavár téged, szegény töviskoszorút viselő, szenvedő terem­tést, kinek élete a nyomorúságok és szenve­dések szakadatlan láncolata volt. Megvigasztal ott téged az Ur, ki mindnyájunknak édes, jó Atyja, ott „dicsőséget adó a szenvedett gya­lázatért, diszpalástot a szomorúságért, és a legalsó helyért örökkévaló királyi széket!“ ... Ne sírj, te szegény teremtés: „Nem halt meg a te fiad, csak aluszik!“ Alpesi Rózsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom