Eger - hetente kétszer, 1912

1912-05-08 / 37. szám

1912. május 8. EGER, (37. az.) 3 Bérmálás Hatvanban. Nagy egyházi ünnep színhelye volt vasárnap vármegyénk rohamosan fejlődő nagyközsége, Hatvan. Csáky Károly gróf váczi püspök, a kíséretében volt Jung János fölszentelt püspök segédkezésével, a bérmálás szentségét osztotta ki a katolikus híveknek. A bérmauton levő főpásztort Hevesvármegye kö­zönsége nevében Majzik Viktor alispán üdvö­zölte, míg a hatvani egyházközség érzelmeit Odray Coelesztin hatvani prépost tolmácsolta Hentaller Lajos meghalt. A függetlenségi pártnak ez a kitartó harcosa meghalt vasár­nap a fővárosban. Hentaller Lajos, miután Vi- sontai Kovách László meghalt, 1889. junius 6-án Gyöngyös város országgy. képviselője lett s ő képviselte testvérvárosunkat az 1892—94. évi országgyűlésen is. Mint telivér (de nem a mai destruktiv irányzatú) szabadkőműves, ő szervezte Gyöngyön az Mácz-páholyt, amely ma is működésben van. Nőegyleti közgyűlés. A Hevesm. és Eger- vidéki jótékony Nőegylet évi rendes közgyűlé­sét, mint értesülünk, május 22-én, délután tartja a vármegyeház kistermében. Az érettségi vizsgálatok írásbeli része az egri áll. főreáliskolában május 13—15., a fő­gimnáziumban pedig 17—18. és 20. napjain lesz. Ehhez képest a VIII. osztálybeli tanulók osztály vizsgálatai már megkezdődtek és pedig: a főreáliskolában szombaton, a főgimnáziumban pedig ma; az előbbi intézetben 11-én, az utób­biban pedig 15-én lesz az utolsó osztályvizs­gálat. Az érettségi vizsgálatok szóbeli részének ideje még bizonytalan, de valószínű, hogy ju­nius első felében lesz. A gyermeknapot, melyet eddigelé ország­szerte április elsején tartottak, az idén ké­sőbbre kellett halasztani a kedvezőtlen idő­járás miatt. A fővárosban is május 3-án és 4-én tartották meg. Nálunk, előreláthatóan, csak ju­nius legelején gyűjtenek az Orsz. Gyermekvédő Liga javára. Tanítóegyesületi gyűlések. Az Eger-főegy- házm. rk. Tanítóegyesület középponti bizott­sága, Venczell Ede egyházm. tanfelügyelő el­nöklésével május 9-én (csütörtökön) délelőtt ülést tart, melynek tárgyai: Szmrecsányi Lajos c. érsek, koadjutor üdvözlése, a pályamunkák bírálóbizottságainak megalakítása, az alapsza­bályok módosítása, végül esetleges indítványok. — Ugyanezen a napon tartja a tiszáninnen tankerület rk. tanítói köre is rendes évi köz­gyűlését Mattyasovszky Kálmán h. alesperes, ti- * * Azután eltávozott. Az apa visszatért, leült az asztalhoz és az ebédet zavartalan vidámságban végezték. Estefelé Estéve mester a fiával kiment a mezőre. Sokáig jártak ott; mikor visszatértek, az anya még ébren volt és várakozott rájok. — Anyjuk, szólt az apa és odavezette hozzá a fiát, öleld meg, mert boldogtalan !... * Jean soha nem beszélt többé az arlesi nőről. Még mindig szerette ugyan, sőt jobban, mint valaha, de sokkal büszkébb volt, hogysem ezt elárulja. Ez kergette a halálba a szegény fiút. . . Néha naphosszat egy zugolyban ült némán, mozdulatlanul; máskor megint való­ságos dühvei állott neki a munkának s egy­maga annyit végzett, mint tíz napszámos. Ha leszabott az este, kiment az országúira és addig ment előre, mig a látóhatáron felbukkanni látta Arles karcsú tornyát. Azután sarkon for­dult és visszafelé indult. Sohasem ment tovább. Mindig szomorú volt, mindig a magányt kereste. A majorban már nem tudták, hogy mit kezdjenek vele és attól kezdtek tartani, hogy valami baj lesz. . . Egyszer az ebéd alatt, könnyes szemeit rája emelve, igy szólt az anya: — Hallod, Jean. Ha azért talán mégis ragaszkodói hozzá: nincs ellenvetésünk... Az apa lehajtotta szégyenpirban égő arcát. Jean tagadóan intett és kiment. szanánai plébános elnöklésével, Füzesabonyban. A közgyűlésnek ünnepi színezete lesz, mert ez alkalommal adja át Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő a kör két érdemes tagjának, Bőgős Ferenc fü­zesabonyi és Ujházy József mezőtárkányi kán­tortanítóknak a király kitüntetését, az arany érdemkeresztet. Az első majális. Az egri Jogakadémiai Kör 1912. május hó 25-én a Koronábau majálist rendez, melynek kezdete este 8 órakor lesz. Személyjegy ára 2 kor. Családjegy 5 korona. Jegyek előre válthatók Szolcsányi Gyula könyv- kereskedésében. A tiszta jövedelmet a Menza­alap javára fordítják. Népesedési statisztika. Eger városában az 1912. év április havában született összesen 54 (27 fiú, 27 leány) gyermek, meghalt 87 egyén. A halálozási esetek tehát 33-al múlják fölül a születési eseteket. Házasságot kötött a le­folyt hónapban 18, kihirdettetett 31 pár. Az ipartestület közgyűlése. Az egri ipar­testület 1911. éri közgyűlését vasárnap, május hó 5-én, tartotta az Iparoskor nagytermében. A közgyűlés az évi jelentés, zárószámadás, va­gyonmérleg, 1912. évi költség előirányzat és a tisztviselők fizetésrendezésének letárgyalása után, megejtette az elnök, 12 előljárósági tag, 12 póttag, és 3 számvizsgáló bizottsági tag választását. Elnökül egyhangúlag — nagy lel­kesedéssel — ismét Strausz Sándor eddigi el­nököt választották meg, aki szép szavakban köszönte meg az ismét feléje irányult bizalmat. Elöljárósági tagok lettek: Balkay Béla, Fügedy János, Hering János, Tomory István, Saáry Ráfáel, Berkes Pál, Eichbrunn József, Kozsik Endre, Pick József, Répássy Kálmán, Reinwald Sándor (régiek) és Korip-zky Sándor (uj). Pót­tagok : Elek Béla, Varjú Béla, ifj. Lanther Já­nos, Jacsó Mihály, Valent Mihály, Bablonkay Gyula, Veisz Ede (mészáros), Fleischmann Dá­vid, Szabó János (asztalos), Bukucs Imre (csiz­madia), Varga Miklós és ifj. Zachar Ferenc. Számvizsgálókul ismét Stein Henriket, Károly Jánost és Csank Bélát választották meg. A választások mind egyhangúan történtek, ami a jelen volt Morvay János városi tanácsos, ipar­hatósági biztost annak kijelentésére késztette, hogy ezek a választások arról tanúskodnak, hogy az egri ipartestületnek jelenlegi vezető­sége nem csupán a testület kebelében dúló belviszályokat szüntette meg, hanem a béke megszilárdításával a tagok között a kölcsönös Ettől a naptól kezdve megváltozott a vi­selkedése. Hogy szüleit megnyugtassa, vidám­ságot mutatott. Ismét látogatni kezdte a tánc- mulatságokat és a korcsmákat. A fouvielle-i vá­lasztáskor ő maga volt az, aki ráparancsolt a zenészekre, hogy a forandolt játsszák. Az atya igy szólt: — Most már meggyógyult! Az anya ellenben még mindig rettegett és jobban őrizte gyermekét, mint valaha. Jean a selyemhernyó-kamrában aludt öccsével; anyja odavitette a maga ágyát a szomszéd szobába. Nem lehet tudni, hogy egyszer éjjel nem lesz-e szükség rá is — a selyemhernyók miatt. így egyszer csak felvirradt Szent Egyed- nek, a majorosok védőszentjének napja. A majorban nagy volt a vigasság. Pata­kokban ömlött a „chateau-neuf“ és a forralt bor. Repültek a rakéták és békák; a fák lomb­jai közt ragyogtak a lampionok. Szakadásig járták a táncot. A kisebbik fiú elégette a blú­zát. Jean maga pompás kedvében volt; még anyját is táncra kérte. A szegény asszony sirt a boldogságában. Éjfélkor pihenésre tértek. Mindenki álmos volt. Csak Jaen nem aludt... A kisebbik be­szélte utóbb, hogy egész éjjel zokogott . . . Biztosíthatom önt, hogy a kis fiút emiatt özö­nével érte a szemrehányás . . . Másnap kora hajnalban az anya meghal­lotta, hogy valaki lassan, tapogatózva, keresz­egyetértést és bizalmat is megteremtette, ami a testületet ismét virágzásnak indította. Midőn még Strausz Sándor elnök, a testület nevében köszönetét mondott az elismerő szavakért, a közgyűlés az elnök lelkes üdvözlése mellett végett ért. Az Egri Dalkör közgyűlése. Az Egri Dal­kör vasárnap délelőtt tartotta tisztújító köz­gyűlését, amikor is a kör elnökévé Isaák Gyula vármegyei főjegyzőt választották meg lelkes együttérzéssel. A többi tisztségre is egyhan­gúan történtek a választások. Ügyvezető elnök Maczki Valér dr., alelnök Barsy István dr., kar­nagy Grónay Andor, titkár Barthos Károly, pénz­táros Székely János, alkarnagy Kalovits Alajos dr., jegyzők Varsányi Ferenc és Sándor Adolf, kar­tanítók pedig Gáspár István és Fekecs Sándor lettek. A választmány megalakítása után a közgyűlés véget ért. Este a Kaszinóban jól si­került bankett volt a megválasztott tisztikar tiszteletére. Az egri országos vásár kétfőn és kedden zajlott le — közepes sikerrel. Az állatvásárra a növendék-marhák egész tömegét hajtották föl, kirakodó-vásár azonban a szokott élénk­ségen alul maradt. Bakancsszállítás. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara értesíti az érdekelteket, hogy a magy. kir. honvédség 1913. évi rendes lábbeli szükségletének 50%-át képező 12.000 pár ba­kancs és 4000 pár könnyű cipő szállítására kiírták a pályázatot. A szállításra vállalkozó kisiparosok és kisipari szövetkezetek legkésőbb f. évi május hó 15-ig a miskolczi Kereskedelmi és Iparkamarához nyújthatják be ajánlataikat. Vásáráthelyezés. A, kereskedelemügyi mi­niszter megengedte, hogy Poroszló községben a f. évi május hó 26-ra eső országos vásár ez évben kivételesen május hó 27-én tartassék meg. Rövid hírek, Elárverezett kefegyár. A tisza­füredi kefegyárat és hengermalomot május hó 1-én bírósági utón elárverezték. Graefl Jenő poroszlói földbirtokos vette meg 175.000 koroná­ért. — Ezredik mentés. A gyöngyösi önkéntes tűzoltó és mentőegyesület április 30-án végezte fennállás óta az ezredik mentést. Egy szegény asszony szülési fájdalmak miatt összeesett az utcán; az ezredik segítséget neki nyújtotta a derék egyesület. — UJ gyógyszertár. Hatvanban fölállítják a harmadik gyógyszertárat. A bel­ügyminiszter ennek a jogát Szemán Ágoston hatvani gyógyszerésznek adományozta. tül megy a kamráján. Homályos, féltő sejtés fogta el. — Jean, te vagy? Jean nem felelt. Már fent járt a lépcsőn. Az anya kiugrott az ágyból és utána sietett. — Jean, hová mégy? A fiú belépett a padlásajtón. Az anya re­megve sietett fel a lépcsőn. — Fiam! Az ég szerelmére! . . . Jean becsukta maga után az ajtót és rá­fordította a kulcsot. — Jean! Jeanom! Mit akarsz tenni ? Felelj I Remegő, öreg kezével tapogatózni kezdett a sötétben és kereste az ajtó kilincsét. Ekkor kinyílott egy ablak és valami lezuhant az ud­var kövezetére. A szegény fiú igy szólt önmagához: Na­gyon szeretem őt és meghalok érte! Oh, mily nyomorult, gyenge portéka a szív és szerelme mégis oly szívós, hogy még a megvetés sem tudja, megölni. És akkor hajnalban ijedt arccal kérdezték egymástól a falubeliek, hogy ugyan ki jajve- székel oly rettenetesen Estéve mester major­jában. Az anya volt. Felöltözetlenül állott az ud­varon, a harmattól és vértől nedves kőasztal mellett és siratta gyermekét, akit holtan tar­tott karjaiban. Daudet után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom