Eger - hetente kétszer, 1912

1912-09-14 / 74. szám

1912. szeptember 14. EGER. (74. sz.) o Szurofka Miklós földműves és 3arta Rozália földművesnő egri, Noviszedlák Alajos szabó­segéd és Farkas Mária hajadon egri, Tregeva Sándor földműves és Pogonyi Mária dohány­gyári munkásnő egri, Kovács János cs. és kir. gyalogos és Barta Terézia hajadon egri, Ko­vács Bertalan földműves és Novak Rozália sza­kácsnő egri, Majoros János földműves és Rut- kai Rozália dohánygyári munkásnő egri, Kiss Balázs kir. törvszéki biró egri és Kiss Margit hajadon szegedi, Szabó Ignác földműves és Bu- kucs Terézia dohánygyári munkásnő egri, Kol- larits Jakab pince mester és Farkas Katalin hajadon egri lakosok, — jegyesek. Házasságot kötöttek. Hunyadi István kocsis és Szekrényes Anna szakácsnő egri lakosok. Halottak névsora. Kálmán Mór kereskedő 37 éves, Vas Lajos 9 hónapos, Pál János 9 éves, Jung Pál tanonc 13 éves, Juhász Antal munkás 34 éves, Kovács Rozália 3 éves, Tóth Istvánné szül. Tamasi Veronika 23 éves, Bar- kóczy Mátyás éji őr 58 éves, Schvarcz Géza 8 napos, Bóta Ferenc 4 hónapos, özv. Maeyari Györgyné szül. Tóth Róza 90 éves, Király Lajos 1 éves korában. Apró krónikák. A mulatság vége. Az idei far­sangon hét egri legény, névszerint Ali Imre, Ali János, Hadobás Miklós, Nagy Gyula, Nagy Dezső, Elek József és Tóth József iszogatta a hegy levét egyik korcsmában. Mikor a virtus­kodás tetőpontra hágott, betoppant Zombori István, a külváros rettegett verekedője. Fél liter bort egy hajtásra kiivott s az üres üveget azzal a harci kiáltással, hogy: Ki a legény a csárdábau ? a mulatozók közé dobta. A hét legény akkor kitért a veszedelem elől, azonban az utcán, ősi szokás szerint, cselt vetettek az ellenségnek s a kerítés mellett meglapulva, a távozó hetyke legényt annyira összeverték, hogy lepedőben vitték haza. Az egri törvény­szék súlyos testi sértés miatt Nagy Dezsőt öt hónapi, Nagy Gyulát két hónapi, Ali Imrét egy hónapi fogházra Ítélte, a többi vádlottat ellenben felmentette. A budapesti királyi tábla második büntető tanácsa most a fölmentett vádlottakat is egv-egy hónapi fogházra Ítélte. A meg nem jelent Elek József ügyében uj tárgyalás lesz. — Gyújtogató villám. A hétfői nagy zivatar alkalmával Boczonád községben Tóth János lakóházába leütött a villám és fölgy ujtotta. Színház. Amivel végeztük, avval kezdjük: a pén­teki előadással. „A kém" (La Flambée) Kistemaekers leg­jobb darabjai közé tartozik. A legkülönbözőbb szenvedélyek oly elemi erővel viharzanak át benne, oly ellentétes és változó érzések dűinak a szereplők és a nézők lelkében is, hogy min­den egyes szón egész lelkűnkkel rajta csüg- günk. Amellett a szenvedélyek oly finom lélek­tani elemzését nyújtja, bűn és erény, fény és árny oly gyorsan kergetik egymást, hogy ezt egy ily rövid vázlatban még sejtetni is alig lehet.. Felt alezredes és neje látszólag elhidegül- tek egymás iránt, amit Moquer képviselő arra akar felhasználni, hogy Feltnét a válás után feleségűi nyerje. Felt, aki a francia hadsereg egyik legzseniálisabb tisztje, rendkívüli pénz­zavarba jut, amelyből egy „barátja“, Godolszky, aki tulajdonkép egy külföldi nagyhatalom kémje, hajlandó megszabadítani, de csak egy feltétel alatt: adja át a rája bízott, rendkívüli fontosság­gal bíró erőd tervrajzát. Ezt az ajánlatot any- nyi cinizmussal teszi az alapjában becsületes, de egy pillanatra megtántorodott Féltnek, hogy ez felháborodásában megfojtja. De máris meg­bánja. Testben, lélekben összetörve támolyog be neje hálószobájába. Feltnében egy páratlan finomságú jelenet után, a részvét újra lángra lobbantja azt a végtelen szerelmet, mellyel ez a két nagy lélek szereti egymást: a házastár­sak újra egymásra találnak. De a meggondo­latlan tettet nem lehet meg nem történtté tenni. Hiába minden ravaszkodás: az élesszemü Moquer gyanút fogott s megtalálta a gyilkost. Minden veszve látszik. De Felt uemeslelkűsége barátjukká teszi Moquer-t, aki időközben mi­niszterré lett s aki, meggyőződve az igazság­ról, tekintélyének egész súlyával más irányba tereli a vizsgálatot, hiszen az ország csak há­lával tartozik az iránt, aki hazáját egy aljas kém ármánykodásaitól megszabadította! Feltnét Harsányt Margit játszotta még tőle is alig várt páratlan finomsággal és művészet­tel. Felfogása finoman érző női lélekről, játéka pedig ritka drámai alakitó képességről tett tanúságot. Különösen a szenvedély tetőpontját, a tébolyhoz közel álló nevetést, a lélek szivet- tépő jajszavát tudja szokatlan és meglepő őszinteséggel eltalálni, úgy, hogy pillanat.ról- pillmatra éreztük, hogyan fojtogatja torkun­kat a legszilajabb kétségbeesés, hogyan zúzza össze, hogyan morzsolja szét lelkünket a teljes megsemmisülés, hogyan kezd bennünk felcsil- lámlani a remény halvány fénye és hogyan lé- legzünk fel e lidércnyomás alól! Ennyi művé­szetet, ilyen páratlan tehetséget még főváro­sunk legelső színpadjain sem találhatunk! Vidor (Felt) is elsőrangú alakítást nyújtott, de kiejtésében van valami zavaró, különösen a nagy jelenetekben. László (Moquer), Doktor (A püspök) és Dózsa (Godolszky) bár igen jól játszottak, mintha ezúttal mégis a két főalak mögött maradtak volna. Az asszonyfaló szombati bemutatója is telt házat vonzott. Stein és Lindau ezen operett­jéről azonban igazán nem sok jót mondhatunk. Meséje, hogyan békül ki Maros őrnagy, a nagy „asszonyfaló“ a női nemmel, még az operette- szövegek között is szokatlanul együgyü, zenéje pedig, melyet Eysler szerzett, különösen az I. felvonásban, határozottan alatta áll a jólismert, fülbemászó, olvadékony bécsi szalon-zenének. Egy tiszta csengésű, erősebb női hang hiányát is erősen éreztük. Pásztor Ferike és Füredi Ilonka is nehezen tudtak a darabba életet önteni, bár mindketten igen bájos és vonzó játékot pro­dukáltak. Szalma Maros őrnagy szerepét ját­szotta vonzóan, de a közönséget főleg a mel­lék alakok mulattatták: Doktor, mint Donogán báró, a „lóember“, Bátori mint az őrnagy inasa, Cserényi Adél. mint magát fiatalnak érző s mu­latni vágyó idős hölgy s végül Sziklai és Nyulassy, mint unokaöccs, illetve Szirák báró. A tapsból mindenkinek bőven jutott. „Az asszonyfaló“ és „A frankfurtiak“ elő­adásai után szerdán a Heidelbergi diákélet Meyer- Försternek ez az annak idején rendkívül nép­szerű színmüve került sorra. A társulat min­dent meglett a jó siker érdekében, de azért éreztük, hogy az idők mennyire megváltoztak: a darab édeskés, németes szentimentalizmusába már csak igen nehezen tudjuk megunkat beleta­lálni. Császár Kamilla (Katica) üdeséget és naiv- ságot lehelő alakja a darab egész költészetét éreztette, Vidor (a herceg) azonban, különösen a darab elején, úgy látszott, maga is csak nehe­zen tudta magát szerepébe beletalálni. László (a nevelő), Dózsa (a miniszter), Bátori (Rüder) és Ratkai (Kellermann), de különösen Doktor (a komornyik) stb. is igen jó alakításokat nyúj­tottak. Csütörtökön A cigányszerelem-ben különösen Pásztor Ferike, (Zórika), nyújtott elismerésre méltót. Hajlékony hangja, kellemes megjelenése, szép táncai és ügyes játéka összes szerepei között ebben érvényesültek a legjobban. Méltó partnerre talált Szalmában (Józsi cigány), aki eleven, drámai játékával, jól sikerült énekszá­maival semmiben sem maradt mögötte. Füredi Ilonka(Ilona) szokott bájával és kedves játéká­val aratott több ízben tapsot. Igen kedves volt Geszti és Sziklai duettje is. Bátori, Rátkai, Pilinszky stb. is igen jól játszottak. Ezúttal a karéne­kek is a rendesnél sokkal jobban sikerültek. D. J. dr. Műsor: Vasárnap . . . Szökött katona. Népszínmű. Hétfő .... Leányvásár. Operett. Kedd .... A kém. Színjáték. Szerda .... Becsület. Színmű. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Gazdasszony Ä ligens középkorú, ki jól főz s a belső és külső háztartáshoz ért. Cim: a kiadóhivatalban. m forduljon min­den érdeklődő, ki súlyt fektet első­rendű fajtiszta anyagra. Gyümölcsfacsemeték sétányfák, díszcserjék, tűlevelűek, kerítés- növények, bogyógyümölcsüek stb. Szőlőoltványok (elsőrendű áru) európai és amerikai sima és gyökeres vesszők. Oktató disz&rjegyzek kivanatra ingyen ___ • ___ á rsáv­: és szölöoltpánytelepek. IZSÁK FERENCZ keztyűs, kötszerész, fűző-készítő és beteg- :: ápolási cikkek raktára FGFR Fő-Utca 6. (Dr. Setét-féle ház ) M. k. szabadalmazott SÉRVZÁRÓ feltalálója. Kiállítási ezüst­éremmel és okle­véllel kitüntetve!

Next

/
Oldalképek
Tartalom